Valamely diélektrikumból készült, két koncentrikus vezető gömb felület között fekvő üres gömb a homogén elektrosztatikai mezőben úgy viselkedik, mint vm. mágneses médiumból készült üres gömb a homogén mágneses mezőben. E tétel a fizikában a B. név alatt szerepel.
Páratlan szereneséjéről és bal sorsáról nevezetes család a keleti történelemben Ősük a régi persa törzsböl eredő pap és orvos, Barmák volt, ki Khoraszán Balkh nevü városában született. Családja tagjainak fényes tehetsége az első helyet vivták ki számára az Abbasszidák udvaránál. Olyan forma szerepet játszottak ott, mint a gyönge Merovingek majordomusai. A barmakida Khalid Bagdád építését vezette; fia Jahja nagy vezér lett a híres Harun-al Rasid alatt és fiára, Dsafarra is sikerült átörökitenie nagy hivatalát. Ez utóbbi egyideig tulságos mértékben élvezte ura kegyeit és bőkezűségéről híres testvérével, Fadl-lal együtt óriási vagyont szerzett. Dsafar titkos házassága a kalifa nővérével Abbasszah-val volt a család bukásának oka. A trónját féltő Harun-al-Rasid 803-ban hirtelen kivégeztette a gyanutlan nagyvezért és ezzel meg volt pecsételve a tulhatalmas család halálitélete. Némelyek szerint ez alkalommal a haragos fejedelem nővérét is megfojtatta.
Henrik József, zenész, szül. Potsdamban, 1784 febr. 17., megh. 1847 jun. 11. Münchenben, hol francia fogsága után pásztorsíp- (klarinét) játszó volt. 1809 óta körutakat tett Európában (Weberrel is a Bűvös vadász szerzőjével); remekül kezelte hangszerét, irt is számára még utól nem ért zeneműveket. Eleinte a katonaságnál az oboát fútta.
Hamburg (l. o.) külvárosa.
város Poroszország Düsseldorf kerületében, a Wupper völgyében, (1890) 116,144 1.; Ober-, Mittel- (Gemarke) és Unter-Barmenre oszlik; tiszta, rendes város, de jelentékenyebb épületekben szegény; ipara azonban, mely 25,000 munkást foglalkoztat, a Német-birodalom fontosabb városává teszi; iparcikkeinek értéke felülmulja a 60 millió frtot. Ezek között legfontosabbak a gyapjuból, gyapotból, selyemböl, félselyemből stb. készített szalagok és szegélyezésre használt cikkek (15,000 munkás), azonkívül készítenek B.-ben gummitárgyakat, selyem és félselyem árúkat, szőnyegeket, gépeket, orgonákat stb. B. azonkivül gazdag iskolákban, jótékony intézetekben; különösen ipariskolákban. B. Barmon néven a történelemben a XI. században fordul elő először; városi jogokat 1808-ban kapott; 1815 óta Poroszországé.
(héb., a törvény fia). Igy nevezik a zsidóknál a 13. életévét betöltött fiut, kit ez idötől fogva nagykorúnak tekintenek a vallásos életben. A b. m. kor elérését részben a zsinagógában, részben a családi körben lefolyó ünnepélyességgel szokták megülni.
község Schleswig porosz kerületben (1890) 2935 lak., közelében, egy szigeten van a Rantzau grófok egykori székhelye a Rantzaukastély.
1. Ferdinánd, nyelvész, a m. tud. akadémia lev. tagja, szül. N.-Károlyban 1825 máj. 23. 1860. muzeumi segédőr, 1875. őr, 1889. nyugalomba vonult. Főképen a finn-ugor nyelvekkel, az ősműveltséggel s a pogány vallással foglalkozik. Munkái nagyobbrészt az Akadémia értekezései közt jelentek meg. Azonkivül megjelent tőle Galeotti, jellemvonások Mátyás király életéből, Pest 1862. Kalevala, a finnek nemzeti eposza, u. o. 1871. - Bátyja 2. B. Ignác dr., fogorvos, az akadémia lev. tagja, szül. Nagy-Károlyban 1822 febr. 2. Mint ezredorvos vett részt a szabadságharcban. Orvosi gyakorlata mellett, melyet Bécsben s Budapesten folytatott, jelentékeny munkásságot fejtett ki a szépirodalom terén. Különösen mint a klasszikusok fordítója lett ismeretessé. Fordította Horatiust, Juvenalist, Vergiliust. Azonfelül értekezett a rómaiak szatirairóiról. Két kötet költeménye s ugyancsak két kötet orvosszakbeli műve is jelent meg. V. ö. Szinnyei: Magyar Irók.
3. B. Izidor, hírlapíró, a Pesti Napló felelős szerkesztője, szül. Abán, Fehér vmegyében 1860 nov. 16. A székesfehérvári lapokba irogatott, s 1880. Budapestre került az Egyetértéshez munkatársnak. Mint hirlapiró a riportra adta magát, s a magyar zsurnalisztikában ő volt megteremtője az igazi, közvetlen, impressziókkal teli tudósításoknak. 1886. a Budapesti Hirlap belsö dolgozótársa lett, s itt irt kiváló tudósításai többször országos feltünést keltettek. Ilyenek voltak a főváros nyomoráról irott több cikke, mikben a hajléktalan csavargók állapotát irta meg, de legfőképen az árvavármegyei éhinségról irt levelei. Bejárta egész Árva vármegyét, s közvetlen tapasztalásairól irta meg tudósításait, melyek olyan hatást tettek országszerte, hogy a Budapesti Hirlaphoz rövid időn hatvanezer forint könyöradomány gyült be a nagy nyomor enyhítésére. 1892 végén kilépett a Budapesti Hirlap szerkesztőségéből és a Pesti Napló felelős szerkesztője lett. Mint lirikus poétának is jó neve van a magyar literatúrában. Irt lirai verseket az Ország-Világba, a Magyar Szalonba, a Hétbe; 1885. a Petőfi-társaságban Traviata c. költeményét olvasták fel, 1889. pedig a Kisfaludy-társaságban Dalok egy asszonyról c. versciklusát mutatták be. Egy kötet összegyűjtött költeménye 1892. Buborékok c. alatt jelent meg. Ujabban Heine költeményeinek fordításán dolgozik.
4. B. lzsó, zeneszerző, szül. Budapesten 1859. szept. 4. Az orsz. zeneakadémián Volkmann R. és Nikolits S. voltak mesterei, mialatt, hogy mindennapi kenyerét megszerezhesse, a budapesti Népszinház énekkarában érvényesitette kellemes baritonját. Épen jókor végezte be tanulmányait a 80-as évek elején, midőn a megnyiló, uj szegedi szinház hívta meg karnagynak; e minőségben számos nagy városban fordult meg; évek óta Arad köti le. Szerencsés mivelője a magyar stilnak is; első művei: Megnyitók magyar stilban; kettejök pályázaton dicsérettel, egy pedig dijjal lett a budapesti Népszinház által kitüntetve. Számos, kéziratban levő férfinégyese közül is pályázott eggyel: a Panasz c.-vel, mely az Orsz. dalegyesületnél szintén dicséretet nyert. Mostanában fejezte be A szerzetes c. 1 felv. dalművét, Kövesy Albert szövegére. Operettjei: A szoknyás hadnagy (Győr, 1885. K. Kyss Géza szövegére. Budapesten, a jobbparti szinkörben 1886 nyarán a A kis hadnagy c. adták); Florinda kisasszony. (U. o. 1887 nyarán Kövesy Albert szinész szövegére.) Jönnek a huszárok! Fehér Dezső szöv. (jelenleg bírálat alatt a bp. Népszinh.). A paradicsom, Gárdonyi Géza szöv. (1892, u. o. előadásra elfogadva).
5. B. János (lázi), jezsuita hitszónok, szül. Győrött, 1670., megh. Szatmáron, 1731 márc. 3. Előbb Nagyszombatban, későb mint romhányi plébános, apát és váci kanonok, különösen mint magyar és tót hitszónok működött. 1725-ben Budán a trinitáriusok betelepítésénél volt kiváló érdeme: 1729-ben Szatmárra ment és haláláig ott tartózkodott. Nehány vallásos munkát is irt.
6. B. Mihály, híres czigányhegedűs; a hagyomány őt II. Rákóczy Ferenc kedves udvari zenészének s az eredeti Rákóczy-nóta (melyből később a világhírű Rákóczy-induló keletkezett) szerzőjének tartja, ki is 1711 elején, Munkácsról Lengyelországba bujdosásra indult fejedelmének állítólag e szavakat mondta: «Mégysz, mégysz Fölséges Fejedelem, - itt hagyod a vagyon-t, keresed a nincsen-t! » s ez alkalommal a híres nótát szerzé. Thaly Kálmán e hagyománynak hitelt nem ad, mert Barna Mihály zenész nevét Rákóczy konvenciós személyzete névsorában eddig föl nem találhatta. Tény azonban az, hogy Barna Mihály még 1737-ben Csáky Imre bibornok udvari zenésze volt, és Szepes-Váralján ugyanez évben az urától rendezett czigányversenyben, hajlott kora dacára, kitünö játékával 11 versenytárs elől ő vitte el a babért. Képét a bibornok életnagyságban lefestette és «Magyar Orpheus» aláirással tisztelte meg.
l. Limonit.
Ciprus szigetén született levita, kit előbb Józsefnek hívtak. Az apostolok nevezték el Bar-Nebuáhnak, a mit az Ap. Csel. (4, 36) uioz paraclhsewz- nak fordít a mi a m. a lelki vigasztalás és intelem fia. Ő ismertette meg az oszlop-apostolokkal a nagy Pál apostolt, kinek első missziói utjában, 44-ben hűséges munkatársa volt. Együtt voltak Jeruzsálemben is az apostolok első gyülésén (Ap. Csel. 15), hol B. hivatottságát mindnyájan elismerték. Tertulliánus nyomán sokan B.-t tekintik a zsidókhoz irt levél irójának.