(incrustatio v: infiltratio), az ásványtanban és kőzettanban az a folyamat, midőn vm. ásványi anyag vizből kiválva vékony rétegben lerakódik egy más, vizbe került ásványra, kőzetre, esetleg más testre. A B. úgy is történhetik, hogy az ásványi anyagot tartalmazó viz lefolyván vm. kőzeten a viz erre rakja ásvány-anyag tartalmát és ilyformán bekérgezi. Leggyakrabban szokott mint B. előfordulni a szénsavas mész mésztufa v. travertino meg aragonit alakjában, továbbá a barnavasérc (gyepvasérc), a kovaföld a pirit, mangánvegyületek stb. B. a növénytanban a sejtek falainak más anyagokkal, főkép kovasavval történt bevonása: a már nem fiatal sejtfal cellulóza-részecskéi közé idegen anyagok rakodnak. A B. legszebb példáit a kovamoszatok közt láthatjuk melyeknek sejtfala teljes kovapáncéllá lesz s gyakran, mint p. a Pleurosigma nevün, igen csinos és oly finom rajzokat látni rajtok, hogy a mikroszkópok jóságának megitélésére próbákul is alkalmazhatók. Ha ezeket a sejteket platinalemezen elégetjük, a szerves részek elpusztulnak s csak a szervetlen kovaváz marad hátra. A zsurlók és pázsitfüvek bőrsejtjeinek fala is bekérgeződik, aminek következtében érdes tapintatu lesz, sőt a kitelelő zsurlót cinedények surolására is használják. Magasabb sások levél- és szárélei annyira bekérgeződhetnek, hogy a kezet a tollkésnél is élesebben meghasíthatják. A Charák mésszel inkrusztáltak azért szárítva nagyon törékenyek.
(franc.: investir; ném.: cernieren), erődített helyiséget csapatokkal úgy bekeríteni, hogy az ellenség a várból se ki, se be ne jöhessen. Alkalmazzák várak v. erődített városok kiéheztetésére, vagy annak tervbe vett vivása esetén, a várvivó szerek megérkezéséig. A bekerítő seregrész sáncokkal (circonvallation) biztosítja magát a várat védők kirohanásai ellen és esetleg ismét más sáncokkal (contrevallation) a vár felszabadítására érkezhető felmentő seregrészek támadásai ellen.
vármegye. (L. a mellékelt térképet.) Hazánk régi tiszántúli kerületének egyik megyéje, alakja szabálytalan, határai É-on Jász-Nagy-Kun-Szolnok, K-en Bihar, D-en Arad és Csanád, Ny-on Csongrád vmegye. Területe 3558.01 km2. Földje végtelen róna, melynek tenger feletti magassága 85 és 95 m. közt ingadozik s csak egyetlen helyen, Orosházától K-re emelkedik 101 méterig. Ezen, szinte a tengerfelület egyenességét mutató rónán csak apró halmok (számszerint 300) emelkednek, melyeket őrhalmoknak vagy temetkezési helyeknek tartanak. B. lapályának É-i és K-i részét a Körös vizrendszere hálózza be; a Fekete- és Fehér-Körös Békés-Gyula táján lép a megye földjére s 4 km.-rel a város alatt egyesül; innen Kettős-Körös néven ÉNy-nak folyva, Körös-Tarcsa alatt a Berettyóval egyesült Sebes-Köröst veszi fel; most Egyesült- vagy Hármas-Körös név alatt Ny-nak fordul s végtelen kanyarulataival B. É-i részét a hatalmába keríti; e folyók azelőtt kiszámíthatatlan károkat okoztak s mocsaraik kigőzölgésével különféle nyavalyákat hoztak az emberekre.
[ÁBRA] Békés vmegye címere.
Ezért már századunk elején megkezdették szabályozásukat, de tényleges eredményt csak 1856 -1870-ben értek el; a csekély esésü s lomha folyásu folyókon átvágást eszközölvén, előmozdították gyorsabb lefolyásukat; a Fekete- és Fehér-Köröst 24 km.-nyi hosszu csatornával Gyulától és Békéstől elterelték a Sebes-Körös Sárrétjét 35 km.-nyi hosszu csatornával lecsapolták, ezáltal 17000 ha. szántóföldet nyertek, a Berettyó Sárrétjét nagyrészben szintén lecsapolták; minthogy azonban az árvizek lefolyása még nem volt elég gyors, az állam a medrek mélyítését rendelte el; mely munka 1881 óta folyik. A Köröstől D-re B. egész területén nincsen semmiféle folyóviz, egyedül legdélibb csücskén kanyarog át a Tisza felé tartó Szárazér. Álló viz, az említett mocsarakon kívül, nincsen.
[ÁBRA] Békés vmegye térképe
B. talaját főleg homok-és agyagrétegek képezik a negyedkori lerakodásokat, melyekből ősemlősök csontjai kerültek ki homok, sárga agyag és televényföld fedi. Utóbbi igen termékeny, a kitünő acélos nehéz buza termesztésére alkalmas; helyenkint szikes foltok vannak, melyek egy része használhatatlan (vakszik), más része célszerü kezelés mellett használhatóvá válik. Ásványos kincsei nincsenek s ásványos forrása csak Orosházán a Gyopáros tóban van.
Éghajlata
az Alföld tipikus jellemvonásait mutatja: a hideg telet forró nyár követi. Az évi közepes hőmérséklet 11-12° C., juliusban és augusztusban a közepes hőmérséklet 22-23°, a legnagyobb meleg 38-39° ellenben télen a legnagyobb hideg -24° is szokott lenni. Nyáron rendesen nagy a szárazság s rettenetes a por; legkellemesebb az ősz. A csapadék évi átlagos mennyisége Gyulán 597 Gyomán 494 mm. s így B. hazánk egyik legszárazabb vidéke. Sok kárt okoznak a késői fagyok. B. termőterülete 345494 hektár miből 244 545 ha. szántóföld, 1042 ha kert 28112 ha. rét és kaszáló, 59118 ha. legelő, 3294 ha. nádas, 3840 ha. szőllő és 5543 ha. erdő. A mezőgazdaság főága a földművelés; B. buzája a legkitünőbb, 85 kg. súlyu; a vele bevetett terület 102697 ha., termése (1890) 1923611 hl. kevéssé jelentékeny a rozs (1266 ha.) és köles, (959 ha.), fontosabb az árpa (33643 ha.) és zab (15617 ha.) termelése. Termelnek még hüvelyes veteményt (903 ha.), burgonyát (1425 ha.) takarmány répát (3341 ha.), repcét (4631 ha.), lent (333 ha.) és kendert (1092 ha.) és különféle takarmányt. A dohánytermelés szépen halad; 19 községben 275 termelő 2305 hektáron (1891) 23148 mmázsa dohányt termelt. Az erdőgazdaság nem jelentékeny, az erdők nagyobb része tölgyes; régente sokkal több volt az erdő, de a mocsarak lecsapolásával a nedves erdőket is kiirtották s a termékennyé vált földet eke alá fogták; azóta az előbb gyakori mocsárláz megszünt, de az éghajlat általában melegebbé vált. A kertészet több figyelmet érdemelne, a szőllőszet a kertekben dívik, de a filloxera itt is befészkelte magát; Békés-Csabán jó csemegeszőlőt termelnek. 1890-ben az egész megyében 23527 hektoliter must 7114 hl. fehér, 509 hl. vörös és 10705 hl. siller bor termett. Az állattenyésztésnek csak egyes ágai mutatnak haladást; a lótenyésztés az állami mének kedvező befolyása folytán emelkedik. A szarvasmarha tenyésztés főleg egyes nagyobb uradalmakban (gr. Wenckheim Frigyes gr. Almássy Kálmán) kitünő, a közlegelők felosztásával a nép híján van a jó tenyésztéshez szükséges takarmánynak, azért marhatenyésztése is inkább hanyatlik, mintsem emelkedik. Hanyatlott a sertés- és juhtenyésztés is; a baromfitenyésztés Csabán és Orosházán lendületet vett. A házi állatok száma volt 1884-ben: 44293 ló, 51032 magyar és 1647 db. idegen fajta szarvasmarha, 146 bivaly, 366 szamár és öszvér, 108802 sertés, 180929 juh és birka és 107 kecske. A méhészet is el van hanyagolva; van, (1891) 1035 mozgószerkezetü kaptár és 1683 közönséges köpü, összesen 3300 családdal, az eladott méhtermékek értéke 5000 frt. A selyemtenyésztést nem űzik B.-ben. A halászat a folyók szabályozása folytán ugyan sokat szenvedett, de a Körösben harcsák és pontyok most is nagy mennyiségben találhatók.
A lakosság száma
(1881) 229757 volt, most (1891) 258386 lélek; a 10 évi szaporulat 28629 lélek, vagyis 12ˇ2%. A lakosok közt van jelenleg 188781 (73.1 %) magyar 6110 (2.4%) német, 56876 (22.0%) tót és 6019 (2.3%) oláh. A magyarság, melynek 10 évi szaporulata 28309 lélek (17.6%), a békéscsabai járást kivéve mindenütt abszolut többségben van; a tótok B.-Csabán, Tót-Komlóson és Szarvason többségben vannak; magában Csabán 25917 tót él; a németség csak Mezőberényben és Gyulán az oláhság Kétegyházán és Gyulán lakik nagyobb tömegben. A tótok és németek azonban meglehetősen hozzásimultak a magyarokhoz, s viseletüket szokásaikat, életmódjukat sokban elsajátították; a magyar nyelvet is megtanulták, de teljesen meg nem magyarosodtak. Hitfelekezet szerint van 58867 róm. kat., 7177 gör. kel., 92327 ág. evang., 91339 helvét és 7189 izraelita.
Közgazdaság.
B. túlnyomóan földmives és állattenyésztő megye; ipar tekintetében sohasem tünt ki a XVIII. században a megyében csak 5 iparos volt a a legszükségesebb iparcikkeket máshonnan kellett hozatni; ezért Thessedik Sámuel 1780-ban Szarvason ipari tanintézetet létesített. Ipara ma is jelentéktelen, Orosháza, Gyula, Csaba, Szarvas, Békés s néhány más községre szorítkozik; ott is többnyire csak szíkviz- és ecetgyárak, gőzmalmok (Gyula, Békés, B.-Csaba, Mezőberény, Orosháza, Szarvas, Gyoma, Tót-Komlós, Szeghalom stb.), téglagyárak (Békés Gyoma, B.-Csaba, Gyula-Vári), gőzfűrészek (Szarvas) vannak. Van azonkivül gyújtófagyár (B.-Gyulán), gazdasági szeszgyár (Gyoma). Ipartestület 6 helyen van. A házi ipar (fonás, szövés, fehérítés) csökken, B.-Csabán szövőiskola van. A kereskedelemben főfontosságú a gabonaforgalom, melynek főpiaca Békés-Csaba, mellette azonban minden vasúti állomás szállít gabonát a külföldre. Minden nagyobb községnek látogatott (főleg marha-)vásárai vannak, de legnagyobbak Gyula vásárai; továbbá B.-Csaba, Békés, Mezőberény és Szarvas marhavásárai; Orosházának népes heti piacai vannak. Közlekedés tekintetében B. soká elhanyagolt állapotban volt; kő teljes híjában azelőtt feneketlenek voltak útjai a csak legújabban épült néhány kő-út: állami útja ma sincs s a kiépített törvényhatósági út nem több 28 km.-nél (kiépítetlen 400 km.). A forgalom tehát majdnem kizárólag a vasutak ragadták magukhoz; ezek több irányban szelik a megyét. Fővonaluk a m. k. államvasutak budapest-aradi vonala, mely Gyoma Mezőberény és Csaba érintésével a megyét egész hosszában (71 km.) szeli; ezt Csabánál a szeged-nagyváradi vonal metszi, mely Orosházát és Gyulát érinti; mellékvonalak továbbá a gyomadévaványa-füzesgyarmati, a szeghalom-vésztőkóti és a földvár-békési; végül az arad-csanádi vasut Kétegyházánál szintén érinti B. földjét, úgyhogy a megye összes vasutainak hossza 216 km. A hajózás az egyesült Körösön nemcsak tutajokkal és dereglyékkel, de kisebb gőzhajókkal is lehetséges; a Fehér- és Fekete-Körösön csak lóval vontatott dereglyék közlekedhetnek, a Sebes-Körös csak tutajozásra, a Berettyó csak csónakázásra alkalmas. A közlekedés és az üzleti élet gócpontjai B.-Csaba, Békés és Gyula. A pénzüzlet csaknem kizárólag a hitelintézetek kezében van: a megyében 11 takarékpénztár, 2 népbank és 2 hitelszövetkezet van.
A közművelődés
nagy haladást tett; az (1890) 50120 tanköteles közül 13381 (=26.7%, 1870-ben 50.3%) nem látogatja az iskolát; a megye minden (28) községében van népiskola, van továbbá 65 pusztán is iskola, együtt pedig 225-re rúg az iskolák száma; ezekben 328 tanító működik. Van B.-ben 14 kisdedóvó, 7 alsófokú iparos és 1 alsófokú keresk. iskola, 3 polgári iskola, 3 középiskola (Szarvason ág. evang. fő-, B.-Csabán ág. ev. al-, Békésen 6 oszt. helv. gimnázium).
Közigazgatás.
B. 7 járásra oszlik s 1 rendezett tanácsu város van benne, u. m.:
van a megyében összesen 1 r. t. város és 27 nagyközség továbbá 36 puszta. A községek igen nagyok, 2000 lakoson alul csak 1 van (Szabad-Szt.-Tornya 1683 lak.), 2-5000 lakosu 11,5-10000 lakosu 8, 10000-en felül 7; a legnépesebbek B.-Csaba 34249 Békés 25087, Szarvas 24393, Orosháza 19956 lakossal. A községek határa óriási; Békésé például 33218, B.-Csabáé 32608, Szarvasé 25941, Szeghalomé 22955, Gyomáé 22399 hektár. B. székhelye Gyula. A megye az országgyülésbe 5 képviselőt küld. Egyházi tekintetben B. r. kat. egyházai közül 1 a csanádi, 14 a nagyváradi s 1 a váci püspöki egyházmegyéhez van beosztva, utóbbi tehát az esztergomi, a többi ellenben a kalocsai egyháztartományhoz, továbbá a 12 gör. kat. fiókegyház a nagyváradi, viszont az 5 gör. kel. anyaegyház az aradi püspöki egyházmegyéhez tartozik. 10. ág. evang. egyháza a bányai, 17 helv. egyháza a tiszántúli, 2 unit. fiókegyháza a kolozsvári egyházkerület híveit gyarapítja; az izraelitáknak 9 anyakönyvvezető hatóságuk van. Törvénykezési beosztását illetőleg B. a nagyváradi kir. itélő tábla s a gyulai kir. törvényszék területéhez tartozik; járásbirósága van 6 (Gyula, Békés, B.-Csaba, Orosháza, Szarvas, Szeghalom), az elsőt kivéve mindegyiknek telekkönyvi ügyekben is van bírói hatásköre. Kir. főügyészsége Nagyváradon, bányabírósága Szatmár-Németiben, sajtó- és pénzügyi bírósága Aradon van. Ugyanennek közjegyzői kamarájához tartozik: a megye területén 5 közjegyző működik (Gyula, B.-Csaba, Békés, Orosháza, Szarvas); ügyvédi kamarája Aradon van. Hadügyi tekintetben a szeghalmi járás a Nagyváradon székelő 37., a többi járás és Gyula városa a békés-csabai 101. sz. hadkiegészítési, az egész megye a temesvári hadtestparancsnokság, továbbá ugyanoly felosztás szerint a debreceni 3. és a gyulai 2. sz. honvéd-gyalogezred alá van rendelve s alakítja a 7., 4. és 5-ik sz. I. oszt., és a 102., 99. 100. sz. II. oszt. népfölkelési járást; illetékes állandó vegyes felülvizsgáló bizottsága Aradon és Nagyváradon székel. Csendőrszakaszparancsnokság Gyulán van, az aradi szárnyparancsnokság alá rendelve. Pénzügyigazgatósága Gyulán székel: van 4 adóhivatala (Békés, Békés-Csaba, Gyula, Szarvas) és 2 pénzügyőrsége (Gyula, B.-Csaba). Ipari s kereskedelmi ügyeiben az aradi kamara dönt, államépítészeti hivatala Gyulán van közutak, posta és táviró tekintetében ellenben a nagyváradi kerületi felügyelő, illetve igazgatóság kerületéhez tartozik. Erdészeti főhatósága a nagyváradi állami erdőfelügyelőség. Állami ménteleposztálya nincs, hanem a mezőhegyesi kerületbe van beosztva; állategészségügyi dolgokban a budapesti felügyelő kerületéhez tartozik, állami állatorvosa azonban Gyulán van. Méhészeti ügyekben a nagyszalontai vándortanítói kerület egy részét teszi, selyemtenyésztési főfelügyelősége Baján székel, borászati és szőlőszeti tekintetben a szegedi kerülethez van beosztva. B. területe a Budapesten székelő 6-ik kulturmérnöki hivatal s a szegedi m. k. folyammérnöki hivatal hatásköréhez tartozik. 28 gyógyszertára van.
Története.
Anonymus szerint a honfoglalás idejében a mai B. Marót bihari vezér birtokához tartozott s lakói kozárok vagy khazarok voltak, akiktől Tas és Szabolcs magyar vezérek vereséget szenvedtek. Később azonban Árpád és Marót közt béke köttetvén, utóbbi halála után birtoka Marót leányával együtt Zsolt fejedelemre szállt. Kevéssel utóbb épült fel Békés vára a Fehér- és Fekete-Körös egybefolyásánál. Kedvező folyóktól s erdőségektől védett fekvésénél fogva Békés vára környékén önálló megye szerveztetett. Valószínü, hogy a honfoglalás idejében ide a Zuard nemzetség telepedett le melynek alapítója Lel vezér volt. A tatárjárás után B.-ben Gyula, Endrőd s más városok gyorsan emelkedtek s a hatalmas birtokos családokban az országos hatalomnak erős támasza volt. Egyes lázadások azonban előfordultak; Hunyady János kormányzósága alatt a kalandor Fekete György fellázította B. lakosságát s Gyulát is elfoglalta, de Hunyady erejét megtörte; az 1514-iki pórháború alatt is sokat szenvedett a megye. A mohácsi vész után a kalandor szerb Car Iván vagy János (Cserni Jovan) háborgatta a vidéket, de Török Bálint legyőzte. Gyula várának bukása után (1566) B. a török hatalom alá került s az alatt nyögött 1694 dec. 12-ig, amidőn I. Lipót serege Gyulát visszafoglalta s a törökök erejét B.-ben megtörte. A török vandalizmus a régi virágzás minden nyomát kipusztitotta s csak a Rákóczy-féle háboru befejeztével történtek lépések a néptelenné vált vidék benépesítésére. Az 1715. évi 92-ik t.-c. önálló megyének rendszeresítette B.-t; III. Károly pedig a B., Csongrád és Zaránd megyékben fekvő fiskális jószágokat Harruckern János Györgynek, a hadi élelmezési bizottság fejének és udvari kamarai tanácsosnak adományozta. Az 1561-ben volt 63 község közül ekkor csak 9 lévén lakva, Harruckern minden erejével e megye felvirágoztatására törekedett s törekvéseit oly siker koronázta, hogy joggal neveztetett a vármegye újjáalkotójának. Érdemei elismeréseül III. Károly 1729-ben bárói rangra emelte és 1732-ben Békés vmegye főispánjává nevezte ki. Ő telepítette be Csaba, Szarvas, Békés, Gyoma s más községek lakóit, azokat mindenféle kedvezményekben részesítette, minek folytán csakhamar felvirágoztak. A társadalmi lendület, melyet B. Harruckern alatt nyert, oly erős és tartós volt, hogy még az 1735-iki Pero-féle parasztlázadás sem volt hátrányos befolyással s az 1848-ig nem háborított béke oly kedvező volt a megyére, hogy gazdasági élete meglepő lendületet vett. A minden téren való haladás főleg báró Wenckheim Béla érdeme, kinek vezetése alatt B. közélete minden irányban fellendült s B. az ország egyik legvagyonosabb és leghazafiasabb vármegyéjévé fejlődött. 1891-92. munkásmozgalmak törtek ki a megyében, melyek a kormány rendkivüli beavatkozását vonták maguk után.
nagyközség B. vmegye B.-i j.-ban, a Fehér- és Fekete-Körös összefolyásánál, (1891) 4608 házzal és 25087 magyar lak. (csak 288 német és 363 tót), kik közül 20744 helv. hitv., 2650 róm. kat., 493 gör. kel., 735 ág. evang. és 452 izrael. Lakói az óriási termékeny határon (35018 hektár) kitünő földmívelést (buza, tengeri, dohány, len), bortermelést és kertmívelést űznek, marha-, juh- és méhtenyésztésök, valamint halászatuk szintén jelentékeny; baromvásárai híresek. Van ref. gimnáziuma, alsófoku ipariskolája; járásbirósága telekkönyvi hatósággal, közjegyzősége, szolgabirói hivatala, adóhivatala, népbankja, jelentékeny téglagyárai és gőzmalmai, ipartestülete: továbbá sok közhasznu, közművelődési és társas egylete és intézete. Vasuti állomás posta- és táviróhivatal és postatakarékpénztár. B. 7 városrészből (Malomvég, Bánhida, Ibrány, Hatház, Ujváros, Rózsatér, Szt.-Miklóstér) áll; hajdan jól megerősített vára volt a két Körös összefolyásánál, melynek biztonságát a közelfekvő Kamati vár, Földvár és Sámsonvára emelte; a várnak ma már nincs nyoma, de helyét ma is kastélynak nevezik. A magyarok bejövetelekor még nem volt meg e vár, de Szent István idejében már róla vette nevét B. vmegye; a külső vár némi nyomai a B.-i erdőben még most is látszanak. B. vára a legrégibb időben a korona birtoka volt és jó védelmi állapotban tartatott; 1241. a tatárok ostromolták. A Hunyadyak korában a várat mindinkább tulszárnyalni kezdte a gyulai vár, minek folytán védelmi tekintetben hanyatlott; fényben vesztett azért is, mert a Jagellók kora óta a főispán Gyulán lakván, a vármegye gyülései is ott tartattak. 1566-1595. a törökök tartották megszállva és hogy ellenségnek többé menedékül ne szolgálhasson, Báthori Zsigmond földig rombolá.
A vár körül, mely várispánság székhelye volt, már régebben falu keletkezett, melynek lakói a várbeli földeket művelték és őrszolgálatot tettek. Salamon idejében Géza hercegtől Péter főispánra szállt, ki a zástyi apátságra ruházta. A megye közgyüléseit itt tartá, a XV. században mezővárossá lett. Addig a korona birta s a vár királyi vár volt. A XV. század elején a Maróthyak birtokába került, később Corvin Jánosé lett, de utóbb ismét királyi vár gyanánt említik. A XVI. században Ozorai Imre a reformációt terjeszté itt s akkor gimnáziuma is volt. 1566. a várral együtt török kézre került s csak 1715. kebeleztetett vissza a megyébe (ekkor 170 család lakott benne). 1730. a szabolcsmegyei ibrányiak telepedtek le benne, ahonnan egyik városrész most is nevét viseli: 1738-39. a pestis, 1831. a kolera pusztította V. ö. Haan Lajos. B. vármegye hajdana. (Pest 1870. I. 121-130.)
Gáspár (kornyáti), régi békésvmegyei nemes család sarja, szül 1520., megh. 1579. Apja házában gondos nevelésben részesülve, mint Petrovich Péter apródja kezdte nyilvános életét és a Szapolyai ház szolgálatában állva egyszerü köznemesből Erdély első államférfia lett. János Zsigmond alatt erdélyi vajda és az ifju fejedelem meghitt tanácsosa, kinek halála után ő is a fejedelemjelöltek közt szerepel. Báthory Istvánnal szemben megbukva, Miksa császár segítségével megtámadta Báthoryt, de ez a szt.-páli csatában 1575 jul. 19 seregét tönkre tette, magát B.-t pedig Szatmár várába szalasztotta. Ezután Kolozsvárra gyülést hivott össze, melyben B -t fej- és jószágvesztésre itélték. Hasztalan igyekezett most Báthoryval kibékülni, nem sikerült. Midőn 1570. Báthoryt lengyel királlyá választották s helyébe öccse Kristóf lőn a fejedelem, az ő közbenjárására Báthory kibékült B.-al, ki haláláig Báthorynak legbensőbb hive maradt, kitől lengyel nemességet nyert és lovas hadának fővezérévé tétetett. (Szádeczky Lajos Kornyáti Békés Gáspár. Tört. Életrajzok 1887.) Öccse, B. Gábor, bátyjával együtt Báthoryt a fejedelemségtől megfosztani törekedett, ki midőn B. Gáspárt kegyeibe fogadta, B. Gábor is udvarába került. Az oroszok ellen a lovasok seregében harcolva 1581. a pleskovi ütközetben esett el.
nagyközség Békés vmegye B.-i j.-ban, a Fekete-Körös egyik csatornája mellett; az egykori nagy tót faluból most a. megye s az Alföld egyik legszebb s magyarérzelmü városa lett. Tágas piacán áll a nagy és diszes ág. evang. templom, melyben tót, és egy kisebb, melyben magyar nyelven folyik az istentisztelet; ugyanitt van a diszes városház, a vigadó, a szinház, a nagy vendéglő és a kaszinó, valamint sok csinos magánház; a Körösön tul szép házsor kertek közt nyulik el, az egykori temetőt szép parkká alakították át. Lakói szorgalmas földmívelők, kik a szőlő- és gyümölcstermelést is üzik. B.-nek ma (1891) 5030 háza és 34243 lak. van; ezek közt van 7728 magyar, 379 német és 25917 tót, vallás szerint 7168 róm. kat., 443 gör. kel., 24044 ág. evang., 796 helv. és 1511 izr. B. a bányakerületi ág. evang. püspök és egyházi törvényszék, a nagyvárad-gyulai róm. kat. esperesség, a járási szolgabiróságnak székhelye; van járásbirósága és adóhivatala, közjegyzősége, pénzügyőrbiztosi állomása, dohánybeváltó hivatala; iskolái közül említendő az ág. evang. gimnázium (1863 óta), az alsófoku ipariskola. Közgazdasági viszonyait élénkíti az itteni takarékpénztár (a népbank 1891. csalás miatt tönkrement) s az osztr.-magy. bank mellékhelyisége; van téglagyára, 8 gőzmalma, ipartestülete s számos közhasznu s ipari társulata és egylete. Marhavásárai jelentékenyek; lakói közül számosan fazekasipart üznek. B. a m. kir. államvasutak budapest-aradi és szeged-nagyváradi vonalának csomópontja, élénk forgalom középpontja. Van posta- és távirdahivatala, postatakarékpénztára. B.-n megjelenik: Békésmegyei Közlöny (dr. Zsilinszky Endre). XX. évf., hetenkint kétszer. Békésmegyei Hirlap (Lepage Lajos). III-ik évf. hetenkint kétszer. A Békésmegyei Gazdasági Egyesület Értesítője (Zsilinszky Mihály). VII. évf. évenkint 4-6-szor. Termékeny határa 32601 ha., B. nevét Csaba birtokostól vette (Csaba mezeje); 1235. falu volt, a XIV. sz. a gerlai Ábrahámffyak tulajdonában volt. 1528. Ábrahámffy István vagy Péter építtette a csabai kastélyt, 1556. azonban Ábrahámffy Imre el akarván árulni a törököknek, Mágócsi Gáspár gyulai várkapitány B.-t rohammal bevette, földig rombolta s Imrét megölette. 1566. a törökök elfoglalták s azóta nagyon elnéptelenedett, magyar lakói nagyobbára elpusztultak. 1717. 3 felföldi tót család telepedett itt le, kiket nemsokára számosan követtek; a magyarok elköltöztek s így keletkezett 1718. a mostani B., egészen tót lakossággal. Bár a tótoknak itt jó dolguk volt, mégis 1732. az egész lakosság el akarta B.-t hagyni, de a megye szándékukban megakadályozta. 1735 máj. 1. a Pero vezérlete alatt felzendült rácok B.-t mindenéből kifosztották, 1750. telepedtek le az első katolikusok, 1753. 800 csabai, szarvasi és berényi család Vandlik Marton pap vezetése alatt Szabolcs vmegyébe költözött és ott a nyiregyházi egy házat alapítá. 1840. lett mezővárossá, addig Európa legnagyobb faluja volt. V. ö. Haan Lajos, B. mezővárosa hajdanáról és mostani állapotáról. II. kiad. Pest 1886. (U. a.: Békés vmegye hajdana. Pest 1870.
l. Gyula.
Gyula, kir. tankerületi főigazgató, szül. Turkevén Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 1847. 1872-től a debreceni ref. főgimnáziumban tanár, 1884 óta tankerületi főigazgató. Munkái: Gyakorló könyv a métermérték megismertetéséhez. Debrecen 1874: Görög római és hun-magyar mondák. Pest 1875-77. I-II. f:; Elemi latin nyelvtan. Debrecen 1876-79..1. 2. kiad.; Közönséges számtan középisk. számára. Budapest 1889-90. 3 rész. (Illés Gyulával.)
Márk, hirlapiró, szül. Nagy-Kanizsán 1824 dec. 24. Bölcsészeti és jogi tanulmányait Budapesten és Zágrábban végezte. A szabadságharcban mint honvédhadnagy vett részt. 1857-ben átvette a kolozsvári Magyar Futár szerkesztését s azóta csaknem szakadatlanul hirlapirással foglalkozott. 1887 óta a nagy-szebeni Hermannstädter Zeitung-ot szerkeszti hazafias szellemben.
László, állatorvos, szül. Besenyőn, Fehér vmegyében 1844., hol atyja gazdatiszt volt. Reáliskolai tanulmányai befejezése után 3 évet a budai orsz. gazdasági felsőbb tanintézet tanfolyamát végezte, mire a gazd. gyakorlatba lépett. 1869. a debreceni orsz. gazd. felsőbb intézet tanársegédje, aztán segédtanár lett. 1871-ben állami ösztöndijjal külföldre ment és a müncheni állatorvosi tanintézetben állattenyésztési és állatorvosi tanulmányokat végzett. 1873. a debreceni gazdasági tanintézetben rendes tanár, utóbb igazgató lett, hol jelenleg mint tanár működik. Művei: A sertéstenyésztés vezérelvei gyakorló gazdák részére. Debrecen 1871; Általános állattenyésztés. Debrecen 1871; A tejgazdaság elméleti és gyakorlati szempontból. Budapest 1885. A takarmányszámítások rövid ismertetése. Debrecen 1886; Az állatgyógyászati zsebnaptárt és mint a debreceni gazd. egylet titkára az egyl. közleményeket szerkesztette. Tov. a szaklapokba szakmájába vágó sok cikket irt. V. ö. Szinnyei: Magyar Irók.