a járom bélfája, l. Járom.
1. kisközség Nógrád vármegye sziráki járásában, (1891) 1721 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral; - 2. nagyközség Szabolcs vármegye dadai felső j.-ban, (1891) 1850 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral, közelében szíksós tava van. - 3. Cegléd-B., csinos nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye pesti felső j.-ban, (1891) 2680 német és magyar lak., van vasúit állomása, postahivatala és postatakarékpénztára. 1787-ben hannoveri németek települtek ide.
(ejtsd: bercs-), járási székhely Parma ol. tartományban, 58 km.-re Parmától, hegyes vidéken, (1881) 6444 lak., mellette vezet el az út az Apennineken keresztül Parmából Pontremoliba.
(Atragene L., berling, növ.), a boglárkaféléknek bérci iszalag-cserjéje. Európában a magasabb hegyi régiókban az egyetlen kúszó növény. Legközelebbről az iszalaggal (Clematis L.) rokon, némelyek avval eggynek is tartják, de a B.-nak sok apró szirma van, mig a Clematis sziromtalan. Európában, Ázsiában és É.-Amerikában kevés faja él. Magasabb hegyeinken az Atrangene v. Clematis alpina L. csinos szőllő-termetü (Alpenrebe) kúszó bokor, egész 2 m. hosszura megnő, a havasvölgyi v. havasalji sziklákat lecsüngő vagy szétkúszó ágaival, szép és nagy virágával (szines kehely) szépen befutja, azért mesterséges sziklacsoportok diszítésére is szokás használni. Virága ritkán fehéres vagy sárgás (var. leucosepala B.). Gyümölcsforgója pelyhes mint az iszalagé v. az árvalányhajé. Az A. Sibirica L. kék vagy piros virágu; kerti dísznek tartják.
András, az upsalai egyetemen a jog, a nemzetgazdaságtan és kereskedelmi tudományok tanára, szül. 1711., megh. 1774. Műveiben a földbirtok tagosítását, parcellálását sürgette s a robot megváltásáért harcolt. Ezeket említjük művei közül: De felicitate patriaae per Oeconomiam promovenda (1731); Inlending till Allmanna Hushallningen (1747); Sätt attgenon Politisk Arithmetica utsöne Länders od Rikens hushallning (1746). Tal omden proportion, son de Studerande erfordsa till lediga beställningar i Riket (Stockholm 1749).
Anwers (Antwerpen) iparos külvárosa, (1889) 12 497 lak. és erőddel.
(Berghem, Berrighem) Miklós, németalföldi festő, szül. Haarlemben 1620., megh. Amsterdámban 1683 febr. 18. Pieter Claesz csöndéletfestőnek fia. A művészet elemeit atyjától tanulta. Utóbb Jan van Goijen, Nicolas Moeijaert, Wils és Jan Baptist Weenix voltak mesterei. Igy tehát megfordult hágában, Amsterdámban, Haarlemben és Utrechtben, de valószinü, hogy Olaszországban is tartózkodott. Kedvenc tartózkodási helye Bentheim volt. 1670. még Haarlemben lakott, de később Amsterdámba költözött. Leginkább olaszos tájképeket festett, melyeknek hátterében meredek hegyek és sziklák emelkednek, a sziklákat várkastélyok koszoruzzák. B. festett azonkivül olasz kikötőket, bibliai, mitoszi, vadászati és katonai jeleneteket, valamint téli tájat ábrázoló képeket is. Legjobb művei: Halászok a tengeren, Pásztorok a part alatt (1659) a drezdai képtárban, Vadászok pihenője és Reggel (1656) a pétervári Eremitageban, a Visszatérés a legelőről és a Háboru következményei Antwerpenben, A komp és két téli tájképe Amsterdámban; a rajznak nemessége, a szinezés finomsága és költői fényhatásuk által tünnek ki. A magyar országos képtárban pásztorokat ábrázoló igen csinos festménye (1646) gondos kidolgozás és meleg barnás szinezete által tünik ki: különben úgy ezen, mint a B. utánzóitól származó három képen B. előnyei, ugy mint hibái jól tanulmányozhatók. B.-nek rézmaratásu képeit is nagyrabecsülik.
2. B. Miksa gróf, német államférfiu, született Münchenben 1841 szept. 22. Münchenben és Heildelbergában tanult, az 1866. háboruban mint alhadnagy vett részt. Azután a diplomáciai pályára lépett, s a porosz-francia háboruban ő volt a közvetítő a bajor kormány és Bismarck között. 1871. a pétervári nagykövetséghez küldték követségi titkárnak, a rákövetkező évben Stockholmban, Madridban, Bécsben volt alkalmazva, 1878 novemberében pedig Budapestre került mint német főkonzul. Egy év mulva a berlini külügyminiszterium kereskedelem-politikai osztályának vezetésével bizták meg, 1866. pedig a külügyminiszterim államtitkárává nevezték ki. Bismarck bukása után nyugalomba helyezték.
Neck (növ.), a kutyafafélék cserjéje 12 fajjal Európán kivül. A B. lineata (L.) gyümölcsét Khinában mahmannah-nak nevezik, gyüjtik és eszik. A B. volubilis DC. Virginia mocsaras helyein a fákra magasan felkuszik. Nálunk ritka kerti disz, de alacsony marad. Importált magvakról és dugványokról szaporítják, de ezek lassan nőnek.
(ejtsd: -sé) János, olasz költő, szül. Milanóban 1783 dec. 23., megh. 1851 dec. 23. A karbonarizmus gyanujába esvén, 1828. hazájából menekülni kényszerült s csak 1848. tért haza, hol az akkori ideiglenes kormány közoktatásügyi miniszterré nevezte ki. Költeményeit könnyedség, lendület és meleg szinezés jellemzik. Dalai és románcai Poesie italiane c. alatt jelentek meg 1848. s ezek révén az olaszok egyikk legkedveltebb költőjévé lett. Legjobb munkája A pargai menekültek. Összes műveit 1863. Cusani adta ki Milanóban.
a. m. «fénylő», délnémet, valamint frank és thüringiai területen a Holda asszonyt (l. o.) helyettesítő mitológiai alak; Ausztriában Frau Percht. Valószinüleg ő is - ugy mint Holda - a felhők istennőjének egyik alakulása. A felhőkhöz hasonlóan az ő alakja is a legkülönfélébb vonások vegyüléke; majd szépnek, majd rútnak mondják, sőt más felfogás szerint csak elül szép, hátul meg olyan, mint egy dagasztó teknő, tehénfarkkal és lúdtalppal. Az embereknek is hol jóltevője, hol meg szivtelen üldözője. Bertha néven és a fehér asszony alakjában előfordul nemesi családok ősanyjaképpen is. V. ö. Berta.