(locatio, conductio), az a szerződés, melynél fogva valamely el nem használható dolog használata meghatározott bérért engedtetik át. Bér nem csak készpénz, hanem helyettesíthető dolog is lehet. Lényeges kellék azonban, hogy a használatért visszteher legyen kikötve, mert a használatnak viszteher nélküli átengedése esetén nem bérszerződés, hanem haszonkölcsön-szerződés (l. o.) jő létre. Ha a bérszerződés tárgya nem gyümölcsöző s munkáltatás nélkül nem használható: akkor a B. megkötésével létrejött jogviszonyt bérletnek (l. Bérleti szerződés), ha pedig a használattal átengedett vagyontárgy gyümölcsöző, s a szerződés a végből jön létre, hogy a vagyontárgy átvevője a gyümölcsöket szedje: ez esetben a jogviszonyt haszonbérletnek (l. o.) nevezzük. Más szóval: a bérletnél a dolog használata, a haszonbérletnél pedig a dolog haszonélvezete képezi az átengedés tárgyát. A bérszerződés nem szünteti meg a bérbe v. haszonbérbe adónak a bérszerződés tárgyát képező dolog v. jogra vonatkozó birtokát, mert a bérlő v. haszonbérlő a használatul átengedett vagyontárgyat, mint ilyet, nem saját kezében, hanem a bérbe v. haszonbérbeadó nevében tartja tényleges hatalmában. Ebből következik, hogy a bérszerződés tartama alatt a birtok védelmére irányuló jogok, jelesül a birtokvédelmi keresetek a bérbe v. haszonbérbe adót illetik meg. L. Birtok.
A bérlő illetőleg haszonbérlő - e szerint - csak birlalója a használattal átengedett dolognak, de e mellett valóságos birtokosa a bérleti és haszonbérleti jognak, ebből következik, hogy ebbeli jogbirtokának megháborítása esetén visszahelyezést kérhet nem csak minden harmadik személy, de a bérlő illetőleg haszonbérlővel szemben is; ez utóbbi ellen azonban csak akkor, ha a maga részéről a szerződési feltételeknek eleget tett. A bérleti és haszonbérleti jog albérlőnek vagy haszonbérlőnek nem személyhez kötött joga s ezért - ellenkező kikötés hiányában - a bérelt illetve haszonbérelt dolgot albérletbe (l. o.) illetőleg alhaszonbérletbe adhatja, ha a bérlő vagy haszonbérlő meghal; a szerződési jogviszony átszáll az utóbbi örököseire, és sem a bérbeadó, sem a bérlő, sem pedig örököseik nem követelhetik a bérlet vagy haszonbérlet megszüntetését egyedül abból az okból, mert a szerződő felek egyike vagy másika elhalálozott, hacsak a szerződés másként nem rendelkezik. A B. által a felek közt csupán kötelmi viszony létesül, melynek harmadik személlyel szemben rendszerint nincsen hatálya; s ugyanazért, ha a bérbeadó a bérbe vagy haszonbérbe vett tárgyat egy harmadik személynek eladja; az uj tulajdonos a szerződést megszüntetheti s a bérlő illetőleg haszonbérlő köteles az uj tulajdonos részéről tudtára adott felmondás után a bérleményt illetőleg haszonbérleményt elhagyni; fenmaradván kártérítési igénye a szerződött féllel szemben.
A felmondási idő bérleteknél - amennyiben a helyi lakbérleti szabályok mást nem rendelnek - 3 hónapot tesz, haszonbérleteknél pedig akkép határozandó meg, hogy a haszonbérlő a haszonbérlet tárgyát csak a gazdasági v. az üzleti év végével tartozzék az uj tulajdonos birtokába bocsátani (1881: LX. t.-c. 181. §). Ha a bérlő v. haszonbérlő a vele szerződő féllel szemben szerzett személyes jogát minden későbbi tulajdonost kötelezővé s igy feltétlen hatályuvá kivánja tenni, ezt a bérleti v. haszonbérleti jog telekkönyvi bejegyzése által érheti el. Ha ez megtörtént, akkor az eladás nem szünteti meg a bérszerződés által létrejött jogviszonyt s azt az uj vevő is elfogadni köteles. Ez a szabály azonban csak a szabad kézből való elidegenítés esetében áll: végrehajtási elárvereztetés esetén köteles a bérlő v. haszonbérlő a bérszerződés tárgyát képező használati jogot - a fennebb említett felmondási időnek megfelelő időtartam lejáratával - az árverési vevőnek még akkor is átengedni, ha joga a telekkönyvbe be van jegyezve. A telekkönyvi bejegyzés után szerzett jog ez esetben csak arra terjed ki, hogy a bérszerződéssel keletkezett viszony időelőtti megszüntetése következtében szenvedett kárát a telekkönyvi bejegyzés rangsorozatában számíthatja fel az ingatlan vételárából teendő kielégítés végett. Ily módon a bérleti vagy haszonbérleti jog iránt bejegyzés zálogjogi bejegyzéssé változik át.
A bérbeadó, illetőleg haszonbérbeadó szavatol azért, hogy a bérlő illetve a haszonbérlő a B. tárgyát a dolog természetének és rendeltetésének megfelelően fogja használhatni a B. tartama alatt. Ez okból felelős a bérlemény lényeges fogyatkozásaiért, melyekről a másik félnek a szerződés megkötésekor tudomása nem volt, s melyeket közönséges figyelem mellett észre nem vehetett. Viszont a bérlő, illetőleg haszonbérlő köteles a használati jog gyakorlásánál a bérlemény rongálástól tartózkodni, s a B. tárgyát a szerződés lejártával oly karban visszabocsátani, aminőben azt átvette. A B. a kikötött lejárati idő előtt is megszüntethető a következő esetekben és pedig: 1. A bérbevevő részéről: a) ha a bérleti tárgy rendes használata alkalmatlan, b) ha a tárgy megsemmisül, vagy ha nevezetes része a bérbeadó akaratelhatározására vissza nem vezethető körülmény miatt (p. o. tűzvész, árviz, kisajátítás esetében) a jogosult féltől hosszabb időre elvonatik, v. használhatatlanná válik; 2 a bérbeadó részéről: a) ha a bérlő illetőleg a haszonbérlő a B. feltételeit nem teljesíti, jelesül ha a bérfizetést a kitüzött határidőben, habár annak lejárata után csak néhány nappal is, elmulasztja, b) ha a bérleményt rongálja. - A szerződő felek egykének v. másikának csődbe jutása esetére a csődtörvény (1881: XVII. t.-c. 22. §) akként rendelkezik, hogy ha a közadós a szerződést mint bérlő vagy haszonbérlő kötötte: a tömegnek, mint a másik félnek jogában áll - a kártérítési igények sérelme nélkül - a B.-t felmondani. Ha pedig a közadós mint bérbeadó kötötte a B.-t, szerződési időtartamon nem történik ugyan változás, de ha a tömeggondnok a B. tárgyát szabadkézből eladja: ennek az eladásnak - a B. felbontása tekintetében - ugyanaz a joghatálya, mint a birói árverésnek. A bérbeadónak törvényes zálogjoga van a bérlő, illetőleg haszonbérlő ellen. Ez a zálogjogi bérleteknél félévi, haszonbérleteknél pedig egy évi bérkövetelés biztosítására irányul s kiterjed a kibérelt helyiségben levő ingóságokra, haszonbérlet esetén pedig a haszonbérlet jószágon lévő v. ahhoz tartozó terményekre, gazdasági felszerelvényekre és lábas jószágokra, ugy, hogy a bérbeadó fent említett követelése minden más követelést feltétlenül megelőz.
Többire nézve megjegyzendő, hogy a felek - az intézmény lényegét elhatároló korlátokon belül - szabadon állapíthatják meg a B. feltételeit; - nem szabad azonban figyelmen kivül hagyni, hogy a jogfejlődés ujabb iránya nem kedvez az oly szerződési megállapodásnak, mely a használati jognak örök időkre való átengedésére irányul, mert az ily jogviszony - a B.-ben rejlő kötelmi elemek fokozatos háttérbe szorulásával s a dologi elemek túlsúlyra vergődésével - idő folytán a tulajdoni jogosítványok állandó megosztását s igy a tulajdonnak valóságos dologi korlátozását eredményezheti. Az örökbérszerződésekkel szemben (l. Örökbér) ugyanis az ujabb törvényhozások azt az állást foglalják el, hogy a jogügyleti szabadság nem terjedhet odáig, hogy a javaknak gazdasági forgalomképességét, jelesül az ingatlanok tulajdonának szabadságát az egyén magánjogi érdekkörét messze tulhaladó irőkre megakassza s a társadalom gazdasági életműködésének előfeltételeit megzsibassza. De az általános jogelvekben sem ütközik, hogy ha az örökidőre szóló B. megkötése óta oly hosszu idő folyt le, mely alatt a gazdasági életviszonyok - szükségszerüen - jelentékeny változáson mentek keresztül, ugy hogy a fenforgó viszonyokhoz képest v. a tulajdonos v. a használati jog birtokosa a szerződés megszüntését követelheti. Tágabb értelemben véve a B. fogalma alá sorozandó az a szerződés is, melynél fogva az egyik fél munkaerejét engedi át a másik fél javára meghatározott dij v. bér ellenében (locatio conductio operarum. L. Munkabérszerződés.
B. vasutaknál kiterjed az egész kezelés bérbeadására. A vasutaknak ilynevü kezelése nállunk még nem szokásos, de a külföldön igen gyakori. Nálunk az államvasutak veszik át a hozzájuk csatlakozó h. é. vasutak kezelését u. n. «üzleti szerződés» alapján, ez azonban nem nevezhető B.-nek. B. tárgyát képezik továbbá a vasutaknál a járóművek. Ez üzletágat hazánkban egy önálló társaság karolta fel, a «waggon-kölcsönző társulat». Egyébként a vasutaknál szokásos idegen feleknek rakhelyiségeket adni bérbe, a vasuti alkalmazottaknak pedig bérbeadnak a fűtermő töltés- és bevágás-lejtők. V. ö. Dobiecki, Helyi érdekü vasutaink alapítása, építése és üzlete. Budapest.
v. Bertol. növénynevek mellett Bertolni Antal nevének rövidítése.
Pál, francia tudós és politikus, szül. Auxerre-ben 1833 okt. 27. Párisban tanulmányozta az orvosi tudományokat, 1863-ban az orvostanból, 1866-ban a természettudományból doktorrá avatták, ugyanekkor a természettudomány professzora lett a bordeauxi főiskolában s főként az élettan tanulmányozásának szentelte magát. 1869. meghivták Párisba a Faculté des sciences-be az élettan tanárának. 1875. a légsúlymérési kutatásaiért megkapta az akadémia 20 ezer francos nagy diját. Mint buzgó republikánus, a császárság bukása után a Yonne département főtitkára lett s 1871 jan. 15. Gambetta a Nord départ. prefektusává nevezte ki, de ezt a hivatalt pártfogója leköszönése után azonnal letett. 1854 óta tagja volt a nemzetgyülésnek és 1876 óta a képviselőháznak s a republikánus egyesülethez csatlakozott; az ultramontanizmusnak és a kat. papságnak, melynek befolyásától az iskolát meg akarta szabadítani, leghevesebb ellenfelei közé tartozott. Ő volt a Ferry-féle oktatásügyi törvény előadója s még tovább ment, mint Ferry, amennyiben ő minden vallástanítást ki akart az iskolából zárni. Méltó feltünés keltett tehát, mikor Gambett 1881 novemberében miniszteriumába meghivta s a közoktatásügyi tárcát reá bizta. B. sok erélyes rendeletet bocsátott ki a klerus ellen, de Gambettával együtt már 1882 jan. 26. visszalépett. Nagy buzgósággal dolgozott az ifjusági katonai kiképzésén. 1886. a francia kormány kinevezte Tongking és Annam helytartójává, hol meghalt. Holttestét visszavitték Franciaországba s nagy ünnepélyességgel temették el s emlékének szobrot állítottak. Munkái: Revue des travaux d' anatomie et de physiologie publiés ne France pendant l'année 1864 (1886); Notes d' anatomie et de physiologie comparées (1867-70, 2 kötet); Recherces sur le mouvement de la sensitive: Mimosa pudica (1867-70); La pression barométrique, 1877; La morale des Jésuités (1880). V. ö. Bérillon, L' eouvre scientifique de P. bert.
szt. László leánya volt a weingarteni barát krónikája szerint, de - ha csakugyan a magyar királyi házból származott - szt. Lászlónak legfölebb testvére vagy unokatestvére lehetett. Életének körülményei ösmeretlenek. Hibás az adat, hogy a zárdából megszökött s felesége lett volna bogeni Hartvignak s hogy egy Frigyes nevü fia lett volna, ki 1074. már regensburgi várnagy volt. (Wertner, Berta, szent László állítólagos leánya. Turul, 1887., 109-111. Az Árpádok családi története. N.-Becskerek, 1892.)
György, szül. Hevesben 1756 nov. 5., megh. Győrött 1820 jan. 27. Bölcsészeti tanulmányait a pesti egyetemen végezte, egyideig nevelő volt s azután mint tanár működött Győrött, Lőcsén, Pozsonyban és 1804 óta a győri akadémián. Egy pár kisebb történelmi munkát fordított németből magyarra.
(ófelnémet: Berchta, Perahta a. m. a fénylő), több középkori félig-meddig mondai nőnek neve. E néven ismeretesek még:
1. B., Szent (Edithberga), Charitbert frank király és Ingoberga leánya, 560-ban Ethelbert, Kent királynak, neje lett. Férjét és alattvalóit a keresztély vallásra térítette, amiért az egyház szentté avatta. Emléknapja: jul. 4.
2. B. (Bertrada, Berthe au grand pied, a nagylábu B., a fonó B.), Nagy Károly mondakörében Charibert laoni grófnak vagy valamely magyar királynak leánya, Kis Pipin neje. Franciaországba való utazásakor gonosz kisérője a megvesztegetett szolgáknak adja át, megöletés végett, saját leányát pedig összeházasítja Pipinnel. A király egy vadászat alkalmával fölfedezi a valódi B.-t és nőül veszi. E házasságból született Nagy Károly. Igy a mese, mely pogány Berchtára, a hattyu- vagy ludlábu istennőre emlékeztetett. Francia és burgundi templomok még ma is látható a Peine Pédauque (a. m. Regina pedi aucoe) kőszobra. Számos költemény is emlékszik meg róla. Ő reá vonatkoznak e közmondások: Al tempo que B. filava, Die Zeit ist hin, wo B. spann, Ce n' est plus le temps ou Berthe filait, melyek az arany kor letüntét sajnálják. V. ö.: Simrock B., Die Spinnerin (Frankf. 1855). V. ö. Bertha 5.
3. B., a kerek asztal mondakörében mint Nagy károly nővére, Milon d' Anger neje, s Roland anyja szerepel.
4. B., Nagy Károly és Hildegrade leánya, Anglibert titkos neje és Nithard történetirónak anyja, meghalt 814.
5. B., Burkhard sváb herceg leánya, ki II. Rudolf burgundi királynak neje és Adelheid császárné anyja volt. Rudolf halála után (937) Hugó olasz királlyal lépett házasságra. I. vagy Nagy Ottó császár Erhenstein apátsággal ajándékozta meg 953., ahol a X. század vége felé halt meg. Gondos háziasszony volt s egykori pecsétek fonva ábrázolják. A B. 2. alatt fölsorolt közmondásokat némelyek tévedésből ő reá vonatkoztatják. Feist, Zur Kritik d. Bertasaga (Marburg 1886).
(ejsd: -tanyoli) Károly, olasz nemzetgazdász, szül. Párisban 1843. Szakmunkái: La colonia parziaria (Firenze 1877), Le vicende dell' agricoltura in Italiano (u. o. 1881), L' economia dell' agricoltura in Italia (l. o.) Róma 1886). B. ellensége a Mezzadria szociális intézménynek.
a munkabér hivatalos tétele. Régebben bizonyos munkabéreket hivatalosan állapítottak meg; jelenleg ez csak mint kivétel fordul elő.
1. szent, Tolmai fia, egyike a 12 apostolnak, Szt. János Nátánaelnek nevezi és igy teljes nev Nátánael. Tomai fia. Az evangéliumot Özséb egyháztörténete szerint Jemen tartományba, Boldog-Arábiában hirdette. Innen északnyugati Ázsiába ment és ott Hierapolisz frigiai városban szt. Fülöp apostollal találkozott. Innen Likaoniába, végre Nagy-Örményországba ment. Itt halt meg vértanui halállal Albanopolisz városban. Astyages, a király öccse t. i. elfogatta és elevenen megnyúzatván, keresztre feszíttette. Szt. Bertalan ereklyéit Anastasius császár Duras mezopotámiai városnak ajándékozta, innen a VI. sz. végén a Lipári szigetre, 809. Benevent-be, végre 933. Romába jutottak, ahol azokat a róla elnevezett templom főoltára alatt őrzik, egyik karját pedig angolországi canterbury-i székesegyház kapta meg. Emlékét a római egyház aug. 24., a görög pedig jun. 11. üli meg.
2. B., püspök megh. 1247 körül. 1219. II. András idejében, 28 éves korában, tanulatlansága mellett is megkapta a pécsi püspökséget, melytől azonban III. Honorius pápa, mint méltatlant, megfosztotta s János esztergomi érseket, ki őt megerősítette, egyévi jövedelmének elvesztésére ítélte, utóbb azonban 1221 január 29. igazolta 1235-ig, mint a király követe, négyszer járt Spanyolországban s nagy tisztelője volt koposztellai Szt. Jakabnak, kinek tiszteletére már 1235. kolostorba remetéket helyezett el, kiket szabályoknak vetett alá és kikre eleintén maga ügyelt; csak később tette priorjukká Antal frátert. A patacsi kolostorból keletkezett utóbb a pálos remeték rendje; 1241. részt vett a sajói csatában, honnan csak László, somogyi kóresz segítségével menekülhetett meg.
3. B., Bács országbiró s gömöri főispán fia, szeresi prépost, kir alkancellár 1284-85-ig váradi püspök volt.
5. B. (halabori), pap, félig névtelen tudósunk, kinek születése I. Mátyás király korára tehető. Szentirási részleteket tartalmazó magyar kódexünk van tőle, melyet később a m. tud. akadémia Döbrenty-kódexnek nevezett el. E kódex, mely 1508. készült, magában foglalja a zsoltárokat, az Énekek énekét. Jób könyvét, bár hiányosan, az evangéliumokat és episztolákat. Eredetijét a gyulafehérvári püspöki könyvtárban őrzik; a zsoltárokat B. irta. Teljesen és hiven a Volf György által szerkesztett Nyelvemléktár XII. kötetében (Budapest 1558-84.. 7-113. l.) jelent meg magyarázó előszóval.
6. B. de Martybribus, Portugália primása 1558-1582-ig. Született Lissabonban 1514., meghalt 1590. Már 14 éves korában a domokosok rendjébe lépett, hol később Benfiga zárdában, Lissabon mellett, prior lett. 1558. bragai érsekké és primássá neveztetett ki. A trienti zsinaton meglehetősen református szellemben működött s a két szín alatti szt. áldást is be akarta hozni. A királyi család kihalásával beállott zavarok miatt 1580. Galiciába, Tuyba menekült. 1581. visszatért és a thomari országgyülésen királlyá választott II. Fülöp esküjét fogadta. 1852. XII. Gergely engedélyével lemondott s a vianai zárdába vonult, melyet ő alapított. Művei: Stimulatus pastorum, Compendium vitae spiritualis stb. Rómában jelentek meg 1727-ben két kötetben.
Lajos, min. osztálytanácsos, szül. Beremenden, Baranya vmegyében 1838 jun. 30., hol atyja gazdatiszt volt. Középiskoláit Mohács, Eszék, Pécs és Pozsony gimnáziumaiban, a technikát Bécsben végezte. A technikai pályán 1858 óta működik; ettől az időtől 1881-ig részben mint magánmérnök, részben mint Temes vármegye főmérnöke és részben, mint a Temes és a Sebes-Körös-szabályozó társulatok mérnöke működött. A vizépítészet terén kifejtett nagy tevékenysége folytán 1881. az akkori közlekedésügyi miniszter vizépítészeti hivatalhoz mint kir főmérnököt nevezte ki és megbizta a tokaji vizszabályozással. 1883. a közmunkák felügyelője lett s ily minőségben a közlekedésügyi miniszteriumhoz osztották be. 1887. műszaki tanácsossá nevezték ki. Midőn a vizszabályozási ügyek a földmivelésügyi miniszterium hatáskörébe mentek át, B.-t a Duna-szabályozással bizták meg és 1890 derekától kezdeve az országos vizépítészeti hivatalt is vezeti. 1891. osztálytanácsossá léptették elő.