politikai község Szerém vmegye ó-pazovai j.-ban (1891) 2700 horvát-szerb és német lak., vasúti állomás, posta- és táviróhivatal, postatakarékpénztár.
Bernát, svéd költő, született Stockholmban 1796 ápr. 19., megh. 1868. Ismételt déleurópai utazások után 1814. az udvari kancelláriánál hivatalt vállalt s 1824. Oszkár trónörökös magántitkára lett. Ugyanez évben Sveriges anor (Svédország ősei) c. költeményeiért, a svéd akadémia nagy díját nyerte el; 1826 nemességet kapott, 1830. a stockholmi királyi színház igazgatója, 1833. udvari marsall, végre később az akadémia titkára, majd elnöke lett. Nemzeti tárgyu drámái, mint Erik den fjortonde (XIV. Erik) 1828, Terkel Kuntosva (1830), Gustav Adolf i Tyskland (G. Ad. Németországban) 1838 stb., bár cselekvényük kissé laza, de mint hisztorikus jellemképek határozottan a svéd irodalomnak ezen irányu legkiválóbb termékei közé tartoznak. Említendők még művei közt: Vandrings minnen (úti emlékek), 1833-34, két kötet; továbbá: Minnesteckningar (emlékrajzok), mint a svéd akadémia meghalt jeleseinek finom és mesteri jellemzései, úgyszintén III. Gusztáv és XII. Károly nagy jellemképei (mindegyik két-két kötetben) stb. Összes drámai művei 3 kötetben jelentek meg (Stockh. 1836-1838) és németre Öhlenschläger, a hires dán költő fordítá (Lipcse 1841-43). Az 1870. megjelent életrajzi adatok B.-ről, a költőnek csak ifjuságára terjednek ki.
(ejtsd: belé) Károly, francia szocialista, szül. Dinanban, Bretagneban 1794 jul. 4., megh. Neuchâtelben 1878 ápr. elején. Párisban végezte tanulmányait, azután átvette apja üzletének vezetését; az 1830-ki választásoknál legyőzte legitimista ellenjelöltjét és az ellenzékhez csatlakozott. 1848. újból a kamarába választatván, mint a köztársasági párt híve egyedül ellenezte a legfelsőbb hatalomnal; Cavaignac-ra való átruházásának javaslatát. Midőn Napoleon Lajos 1851. elköveté az államcsinyt, szülőföldjére sietett, hogy ott felkelést szervezzen, de földiei nem támogatták. 1864. az Internationale alapító tagjai sorába állott és 1871. korelnöke lett a párisi commune-nek melynek kétségtelenül egyik legtekintélyesebb tagja volt. Ő mentette meg a Banque de France-t a kifosztástól. Becses adalék a kortörténethez: Mes souvenirs 1830, 1848, 1871 c. (Páris 1872) és a La vérité sur la Commune c. művei (u o. 1877). V. ö. Grande Encyclopédie VI. 423.
a török «bes» szóból származik, mely ötöt jelent. Besliknek nevezik az öt gurusos vagy piászteres ezüst pénzt, mely értékre megegyezik a magyar koronával.
község Belovár-Kőrös vmegye križi j.-ban, (1891) 1203 horvát-szerb lakossal.
(besnuc), a király kutyapecéreinek neve Árpádházbeli uralkodóinak korában. Említi őket III. Endre király egy 1293-ki oklevelében: «caniferis nostris de Somugy de districtu de Scepus (a szepesmegyei Somogy [Schmögen]) quos vulgaris locutio Besnucos appellat.» Az elnevezés, mely a szláv «pesz» a. m. kutya szóból származik (pesznik), úgy látszik csak a felvidéken volt használatos.
(Mária-Besnyő), Gödöllőhöz tartozó puszta, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye váci alsó j.-ban, vasúti megálló, táviró- és postahivatal, postatakarékpénztár; kapucinus-kolostora és kápolnája van, a kápolna sírboltjában a Grassalkovics-család tagjai vannak eltemetve. B. hajdan népes község és a horvátországi Iván-család birtoka volt; ettől Zsigmond király 1387. pártoskodás miatt elvette és Ilsva Leustach kir. udvarmesternek adta: 1430. Hatvani Mátyásé volt, utóbb elpusztult. A XVII. sz.-ban Gödöllőhöz tartozó puszta volt s azzal együtt Grassalkovics Antal birtokába jutott: ő építette a kolostort és loretomi kápolnát 1759-61-ig. A kápolna a régi B. község századokon át romban heverő templomának helyén épült; építésekor 1759 ápr. 1. csontból készült Mária-szobrot találtak a romok közt s azóta B. híres búcsújáróhely; a kolostort és kápolnát ezért 1769-71-ig megnagyobbították. 1774-75-ig Fessler János, a híres történetíró, mint szerzetes 14 hónapot töltött itt.
Vladimir (1828-82), orosz nemzetgazda. Több izben küldötte ki az orosz kormány hivatalos ügyekben a külföldre, később a pétervári tud. akadémia tagjává s szenátorrá választották. Művei: Études sur la physiologie sociale (1867-59); La circulation financiere en Russie L'économie des mines d'Oural La guerre et la Révolution; Études sor l'économie, nationale de la Russie.
Péter, evang. lelkész, született N.-Szebenben 1578., meghalt 1616-ban. Itt iskoláit elvégezve, 1600-ban O.-Frankfurtba ment, ott két évet töltött, hazajöve előbb Szelindeken félre vonulva, kizárólag a tudománynak élt; 1608 végén a szebeni iskola igazgatója, 1612. Romfalvi, pár hó mulva n.-szebeni lelkész lett. Midőn Nagy-Szeben a Báthori Gábor fejedelem önkénye által elrabolt ősi szabadságát visszanyerte, B. fellángoló lelkesültségében ennek emlékezetére egy évenkint megtartandó hálaünnepet hozott szokásba. Munkája: Bibliotheca, h. e. Index Bibliorum praecipuorum Francofurti 1608. A n.-szebeni iskola könyvtárában következő kéziratai vannak: Exegesis August. confessionis. Tom. II. 1609. Theses IX. synodo Mediensi a. 1615. confirmatae ad detegendos Crypto-kalvinianos.
l. Sorozás.