általában ünnepélyes bejelentése valamely dolog rendeltetésének. Ily értelemben már a régi rómaiaknál is dívott a középületek beszentelése és eme tágabb értelemben ma is szokásban van a nyilvános épületek sőt magánházak beszentelése is úgyszintén intézetek és intézmények vendéglők kávéházaké stb. Ebben a jelentésében megfelel a megnyitásnak áldomásnak. Tulajdonképi jelentése azonban a beszentelésnek valamely személynek vagy tárgynak dolognak szertartásos cselekmények között egyházi célokra való fölavatása. Ilyen a papok, szerzetesek, apácák beszentelése vagyis ünnepélyes fölvétele az egyházi személyek közé (ami még nem maga az egyházi vagyis lelki hatalom átadása) a templomok, oltárok, harangok stb. beszentelése. A B. különbözik az egyszerü megáldástól; az előbbi mindig unctioval (olajkenéssel) az utóbbi egyszerü kézzel való megáldással jár.
(spandlizás) fából készült tárgyak főként széles lapok u. m. padlók rajztáblák asztallapok repedéseinek faszilánkkal való kifoltozása.
beszüremlés a talaj likacsosságából következő ama jelenség melynél fogva az a ceapadékviz egy részét magába szívni elnyelni képes. A talaj eme tulajdonsága főleg a belvizek képződésénél játszik szerepet. L. még Endozmózis és Exozmózis.
(Beszkidek) a Kárpátokban gyakori hegynév (a. m. hegy) mely egyes hegycsoportokra is alkalmaztatik anélkül hogy határai szabatosan körülirva volnának. Hunfalvy János Beszkédeknek nevezi a Kárpátok ÉNy-i határláncolatának ama részét mely Magyarország Szilézia és Galicia határain terjed el s ebben 3 csoportot (Beszkéd Osszus és Babiagura) különböztet meg; ugyanily tág értelemben nevezi Matzura B.-nek a Magyarország ÉNy-i részében a Vág völgyétől egészen a Magas-Tátráig elterülő összes hegységeket. E hegycsoportot Ny-i B.-nek nevezik megkülönböztetésül a K-i Kárpátokban levő K-i B.-től. 1. Nyugati-B. szorosabb értelemben azon hegycsoport melynek főgerince a Trojacska vagy Beszkédhegytől és a Viszokától ÉK-re a jablunkai hágóig (550 m.) terjed. Ny. felé a Javornik (1077 m.) K. felé az Osszus csoportja (1173 m.) csatlakozik hozzá. Főgerince mindenütt Magyarország határát követi; legmagasabb csucsa a Nagy-Polom (1067 m.) és az Uherszka (1028 m.) Ny-on a torzófalvai hágó a Javornik-csoporttól választja el. E hegycsoport Szilézia és Trencsén vármegye határán emelkedik D-i ágai a Kisuca völgyébe ereszkednek s rövidek. V. ö. Matzura József: Illustrirter Führer durch die Beskiden (Teschen 1892). - 2. Keleti B.. egészen bizonytalan fogalom melyet egyesek az ÉK-t v. Erdős-Kárpátok sáros-zemplénvmegyei részére mások a beregvmegyei szakaszra alkalmaznak. Leginkább a Laborca és Latorca völgyei közt huzódó részt nevezik igy melynek egységes főgerince van, mig DNy felé mintegy redőzet alakjában a Polonina Runa csoportja és a szolyvai hegyek terülnek el. A főgerinc Magyarország és Galicia határa mentén ÉNy-ról DK-re csap. Legmagasabb csucsai a Sztrub (1014 m.) Ravka (1300 m.) Halics (1335 m. Galiciában) Starostyna (1200 m.) Ruszkiput (1311 m.) és Huszla (1405 m.); e hosszu gerincen több hágó visz át u. m. a vegliszkai (691 m.) palotai (683 m.) felső-jablonkai (909 m.) orosz-ruszkai (797 m.) uzsoki (1012 m.) és vereckei (745 m.); azonkivül két vasuti vonal (Miskolc-Zagorz és (Munkács-Stryj) metszi át. A hegység tulnyomóan kárpáti homokkőből áll. Völgyei sűrün vannak lakva. V. ö.,Siegmeth Károly Uti vázlatok a munkácsi B.-ből (Magyar Kárpátegyl. Évk. VII. 1880 134-173); LehóczkyTivadar Képek a beregi havasokról (u. o. 502-514).
Bereg vmegye szolyvai j.-ban a munkács-stryi vasútvonal határállomása (Kis-Szolyvához tartozik).
(besznákfalusi és kerneci) Régi magyar család a Divék nemzetségből. Őse Mikó a XIII. sz első felében élt; Mikónak négy fia volt; öregebb Balázs Ráthold Bojon és Miklós kik a nyitramegyei Divék Majtény Bik és Kernec nevü birtokaikon 1246. osztozkodtak: Ráthold fia Tamás 1292-93 között említtetik. 1330. a Divék nembeli Miklós fia Pető és Baska fiai István, Miklós és János Kernecen és Divéken osztozkodnak; Wertner Pető apját Miklóst Mikó ugyanoly nevü fiával azonosítja de a nagy időbeli különbség (1246-1330) kizárja hogy ugyanazon egy személyről volna szó: Pető legfölebb az unokája lehetett Mikó fiának. Ezt a Petőt tartják a B. család ősének. B. Pál elébb nagyugróci majd pozsonyi plébános 1787. esztergomi kanonok 1808. a Ludoviceumra négy ezer forintot adományozott; meghalt Nagy-Szombaton 1814 január 20. (Wertner M. Magy. Nemz. I. 218. - Nagy I. Magyarorsz. Csal. II. 66. XI. 373.)
az elültöltő lövegeknek hasznavehetetlenné tevése az által hogy vas- vagy acéléket vernek annak gyujtólyukába; a hátultölő lövegeken a beszögezés helyett eltávolitják v. elrontják a zárókészüléket. A B. vagy a zárókészülék elpusztítása hátráláskor történik mikor a löveget ott kell hagyni.
l. Selyemhernyótenyésztés.
1. A Nagy-Szamos baloldali mellékfolyója Beszterce-Naszód vármegyében a Sztrunyóra hegy alatt több csermelyből ered Ny. felé tart, Borgó-Prundnál DNy-ra fordul Szeretfalvánál ismét É-nak veszi utját s Betlen közelében a Nagy-Szamosba szakad. Hossza 190 km. forrása és torkolata 65 km.-nyire; van egymástól. Mellékvizei jobb felől a Tiha, bal felől a Budak Sajó és Dipse. - 2. Aranyos-B. a Szeret jobboldali mellékfolyója Beszterce-Naszód É-i határán az Ünőkő (2280 m.) tövében a megye határán K-nek tart átlép Bukovinába utóbb Moldvába s 300 km.-nyi folyás után a Szeretbe ömlik. Iszapja aranyat tartalmaz. - 3. Kis-B. (Bisztricsóra) folyócska Csik vmegyében a megye legészakibb részében Bélbor felett ered DK-nek tart s a Tölgyesi-szoroson át Moldovába fut; a Szeretbe ömlik.
1. (Bistritz) rendezett tanácsu város szab. kir. város cimmel Beszterce-Naszód vármegyében az ugyanoly nevü folyó jobb partján igen szép völgyben a Bukovinába vezető országut mellett; egyike Erdély legrégibb és legszebb városainak szabályoson építve; főutcái a szép piacra szolgálnak melyen az 1563. befejezett csucsives ág. evang. templom (72 m. magas tornya 1519. épült) közelében a diszes ág. evangélikus főgimnázium s az árucsarnok épülete áll; a várost régi bástyafalak és tornyok romjai övezik azok közt szép árnyas sétahelyek terülnek el. B. B.-Naszód vármegye törvényhatóságának az adó- és tanfelügyelőségnek a 31. honvédzászlóalj és a 63. hadfogadó parancsnokság a bessenyői és a jádi járás szolgabirói hivatalának pénzügyőrbiztosi állomásnak épitészeti hivatalnak a szamosujvár-B.-i esperességnek minorita és kegyesrendü szerzetháznak székhelye; van járásbirósága és adóhivatala; ágast. evang. főgimnáziuma tanítóképzője alsófoku ipariskolája az erdélyi szász egyetem által fentartott földműves-iskolája, több kórháza számos társadalmi ipari és közhasznu társulata. Vasuti állomás posta- és táviróhivatal postatakarékpénztár. Itt székel a B.-Naszód vmegyei zálogkölcsön- és hitelintézet a Bistritiana takarék- és hitelintézet itt van továbbá sz osztrák-magyar bank mellékhelyisége mezőgazdasági termékeket érvényesítő részvénytársulat faipar részvénytársulat timárok termelő szövetkezete; van továbbá mezőgazdasági szászgyára és lisztmalma. Vásárai igen élénkek; lakosai jelentékeny kereskedést üznek főleg Moldva felé. B.-nek jelenleg (1891) 1261 háza és 9109 lakosa van ezek közt 1126 magyar 5517 német és 2274 oláh; hitfelekezet szerint 1141 róm. kar. 2250 gör. kar. 4444 ág. evang. 488 helv. és 718 izraelita. B. határa 5581 hektár.
[ÁBRA] Beszterce város címere.
B. Erdély egyik legrégibb német városa melyet állítólag a Szepességről oda szakadt németek alapítottak; 1222. már saját ispánja volt a tatárjárás után csakhamar ismét felvirágzott. V. László a B.-i grófságot 1453. Hunyady Jánosnak adományozá; ez megerősíté a város kiváltságait polgárai azonban ellene fellázadtak; Hunyady János elnyomá a zendülést s a polgárság fékentartására a várostól Ny-ra emelkedő dombon várat építtetett. Mátyás király azonban a polgárság kérelmére eltörölte a B.-i grófságot B.-t és vidékét a szász nemzeti gróf hatósága alá rendelé; a polgárság a várat lerombolta (ma csak csekély nyoma van) s azóta a város gyors virágzásnak indult. Kereskedelme Danzigig és a Fekete-tengerig ért s Brassóéval és Nagyszebenével versenyzett. A mohácsi vész után bekövetkezett háborus időkben B. is sokat szenvedett hajdan hites kereskedelme tetemesen megcsökkent. 1857 ápr. 18. a lángok martaléka lett azóta szabályosabban és szebben felépült. V. ö Hunfalvy János. Egyetemes földrajz (Budapest 1886) II. 671-673.
2. B. kisközség Pozsony vármegye pozsonyi j.-ban (1891) 2110 tót lak. postahivatallal postatakarékpénztárral. - 3. Borgó-B. (l. o.). - 4. Ó-B. kisközség Trencsén vmegye kisuca-ujhelyi j.-ban (1891) 2599 tót lakossal postahivatallal, postatakarékpénztárral. - 5. Vág-B. (l. o.). 6. Új-B. kisközség Trencsén vármegye kisuca-ujhelyi j.-ban (1891) 3086 tót lakossal postahivatallal, postatakarékpénztárral.