r. t. város sz. kir. város és bányaváros cimmel Felső-Magyarország egyik legszebb s legnyájasabb anyagi és szellemi műveltség tekintetében nagy haladást tett városa; Zólyom vmegyében a Garam jobb partján épült; a belvárost jobbára még kőfalak és tornyos kapuk körítik. A főutca vagy piac felsővégén a püspöki székesegyház alább a városháza; posta s a kamaraépület a zólyomvmegyei takarékpénztár, a püspöki palota, s számos más diszes épület áll; többi utcái is rendesen s városiasan épültek; régi várának maradványai még láthatók. B. Zólyom vármegye törvényhatóságának a B.-i róm. kat. latin szertartásu püspöknek, káptalannak, szentszéknek és esperességnek paulai szt. Vincéről nevezett női szerzetháznak továbbá kir. törvényszéknek királyi pénzügyi és kincstári ügyészségeknek a B.-i járási szolgabirónak, a zólyom-turócvmegyei kir. adó-és tanfelügyelőségnek ügyvédi kamarának pénzügyi sajtó- és bányabiróságnak középtanodai főigazgatóságnak pénzügyi igazgatóságnak erdőigazgatóságnak és felügyelőségnek államépítészeti és illetékszabási hivatalnak kereskedelmi és iparkamarának székhelye; van bányakapitánysága járásbirósága közjegyzősége bányaterményárudai ügynöksége, adóhivatala s pénzügyőrbiztosi állomása. Tanintézetei közül a kat. főgimnázium evang. 6 osztályu gimnázium püspöki iskola. kat. tanitóképző intézet ipariskola említendő. Lapjai: Besztercebánya és Vidéke hetilap (Ferenczy Ödön) VI. évf.; Zólyommegyei Lapok hetilap (Machold Fülöp) IV. évf. B. egyuttal élénk forgalom s ipar központja; nevezetesebb ipartelepei Harnisch és társai
[ÁBRA] Besztercebánya címere.
hajlított fabutorgyára az I. magyar posztó-és gyapjuáru-gyár (1891. 170000 frt értékü termelés). hengermalom (termelése 700 waggon liszt és korpa 1 millió forint értékben). sörgyár (5754 hektoliter). Ecetgyár, és több könyvnyomda; jelentékeny a kádár- és asztalosipar a posztó-kisipar; van azonkivül itt és a szomszéd Jakabfalván kincstári rézpőröly mely 1891. 124110 kg. tárcsarezet és 15792 kg. ócska rezet dolgozott fel összesen 110211 frt értékben. B. mint borpiac is emlitést érdemel. Van takarékpénztára és hitelegylete. Főállomása a m. k. államvasutak zólyom-zolyombrézói vonalának van posta- és táviróhivatala postatakarékpénztára. A hermaneci papirgyárral magán telefonvezeték köti össze. A Garam folyón nagymérvü tutajozás folyik. Határa 1327 hektár. B. jólétét bányászatának köszönheti melyet itt már a VIII. században sok szerencsével üztek. A XIII. század okiratai világosan tanosítják hogy B. és vidéke a zólyomi királyi vár birtokának tartozéka és egyes magyar főurak tulajdona volt. A város alapítói állítólag türingiaiak voltak; 1243. és 1244. a tatárok elpusztították de IV. Béla alatt egészen felépült s már 1255. mint bányaváros szerepelt. A magyar királyok nevezetesen IV. Béla III. András Róbert Károly. Nagy Lajos Hunyady Mátyás és neje Beatrix sokat és szivesen tartózkodtak itt. 1494. a Fuggerekre szállt kik Magyarországon nagy bányavállalkozók voltak. 1542. országgyülés volt B.-n melyen a császár és Izabella közt a béke létrejött; 1620. békealkudozások folytak a császár és Magyar- meg Csehország közt: 1615. Rákóczy hadai vonultak be.
püspökség alapíttatott 1776. s az esztergomi érseki főmegye alá tartozik. Kiterjed Zólyom és Turóc vármegyékre s Bars, Hont, Nyitra egyes részeire. Feloszlik a besztercebányai turóci borsi és nyitrai esperességekre.
a Hunyadiak által viselt méltóság melyet Hunyadi János 1453 febr. 1. kapott V. László királytól. A Hunyadi-család ettől kezdve a besztercei oroszlánt cimerében viselte. János halála után fiai: László és Mátyás örökölték a B.-ot s ez utóbbi mikor királlyá választatott nagybátyjára Szilágyi Mihályra ruházta azt; ennek halálával 1461. a B.-i méltóság megszünt.
becses magyar nyelvemlék a XV. század első feléből tehát még a kódexek előtti korból. Legujabban (1892) födözték föl a besztercei megyei levéltárban; a Magyar Tudományos Akadémia kiadta hasonmását Finály H. pedig az egészet átirásban és magyarázatokkal tette közzé (Budapest 1893). Ezernél több latin szó van benne s föléjük irva mindenütt a magyar kifejezés. Csak az kár hogy mind a latin mind a magyar szók tele vannak hibával.
(növ. Prunus domestica L. var. amygdalina L.). A legkitünőbb szilvafajta mely hazánkban különféle nevek alatt mint besztercei berzencei magvaváló hosszu szilva általánosan el van terjedve s állítólag Ázsiából származik. Alakja tojásdad: szine sötétviola. kékes hamvval borítva: busa sárga igen édes kellemes zamatu. Nedves helyen igen jól terem de a téli fagyok iránt nagyon érzékeny. Mint csemege-gyümölcs piaci áru; azonkivül aszalásra (főleg Szatmár, Trencsén. Nyitra, és Szilágy vármegyékben) lekvárkészítésre, és pálinkafőzésre használják föl: a legjobb szilvapálinka szilvorium belőle készül.
vármegye. (Lásd a mellékelt térképét.) Hazánk erdélyi részének legészakibb megyéje. határolja északon Máramaros vmegye, K-en Bukovina és Románia, D-en Maros-Torda- és Kolozsmegye, Ny-on Szolnok-Dobokamegye. Területe 4014ˇ35 km2. Hazánk leghegyesebb megyéinek egyike; az ÉK-DNyi irányban hasító Nagy-Szamos és Beszterce folyók
[ÁBRA] Beszterce-Naszód vmegye címere.
völgyei hegyrendszereit 3 csoportra osztják. A Nagy-Szamos völgyétől É-ra emelkedő hegycsoport az Erdélyi É-i határhegységnek Radnai havasok néven ismert tagja. E hegység főgerince B. északi részén részben határán vonul végig s főcsúcsai a megye területén a Batrina (1713 m.) Vurvu Repede (2077 m.) V. Puzdreloru (2191 m.) s Ünőkő (2280 m.). Ny felé a Romuli hágó (877 m.) választja el a megye ÉNy-i szögletében emelkedő Cibles-csoporttól (1842 m.) D felé ágai hirtelen ereszkednek a Nagy-Szamos völgye felé melynek forrásvidéke felett az 1257 m. magas Radnai hágó a Borgói csoporttól választja el; ez az 1932 m. magas V. Omulujtól kezdve D-nek csap s a Nagy-Szamos és Beszteree völgyei közt ágazik szét magassága 1300-1400 m. Ny. felé utolsó magas csúcsa a Henyul (1614 m.).
[ÁBRA] Beszterce-Naszód vmegye térképe.
A Beszterce völgyétől és a Dorna vízrendszerétől elválasztó Borgói szorostól D-re szintén tetemes magasságra emelkedő Kelemen havasok (Pietroszul 8102 m. Sztrunyóra 1994 m.) már az Erdélyi trachitláncolat tagja s mint ilyen lényegesen különbözik a többnyire kristályos kőzetekből álló Borgói és Radnai csoporttól. A Kelemen havasok végső ágai Besztercénél a Beszterce folyó magas fekvésü (3-500 m.) völgyére ereszkednek, ezen túl a Nagy-Szamosig halmos vidék terül el mely a Viráni kőben (741 m.) kulminál. Lapály a megyében sehol nincs völgyei is meglehetős keskenyek de földmívelésre sőt alsóbb részeikben szőllőtermelésre is alkalmasak; a hegységeket óriás kiterjedésü erdőségek borítják a legmagasabb gerinceken pedig terjedelmes havasi legelők vannak. B. folyóvizei a Dornán s nehány mellékvizén valamint a határt képező Aranyos-Besztercén (l. Beszterce folyó) kivül melyek a Szeretbe ömlenek mind a Nagy-Szamos adózói; ez több forrásból a Lopacsna hegy alatt fakad s számtalan hegyi zuhogóval gyarapodva DNy-i irányban hasítja a megyét; É (jobb) felől a Bajtort, Anyest, Kormáját, Rebrát, Szálvát és Zagrát bal felől az Ilvát és Lest veszi fel. A vele részben párhuzamos folyásu Beszterce a Kelemen havasokban a Sztrunyóra alatt fakad, völgye az előbbinél szélesebb de magasabb fekvésü jobbról a Tiha, balról a Budak, Sajó és Dipse ömlik bele. E magas hegyek övezte megye éghajlata zord és hideg; lerenyhébb DNy-i részében ahol a völgyek mélyebbek és tágabbak. Beszterce évi közepes hőmérséklete 8ˇ1°C. a július hőfoka 19ˇ2 a januáriusé -4ˇ6°C; a hőmérséklet szélsőségei 35ˇ6 és -28ˇ6°C. A hegyes vidéken jóval hidegebb a hőmérséklet a legmagasabb régiókban az évi közepes hőmérséklet alig több 4-5 foknál. A csapadék eloszlására is döntő befolyása van a hegyrendszernek; Besztercén 707 mm. az évi átlaga Naszódon már 855 mm. a hegységekben 1000 mm.-en is túl emelkedik.
B. hegységei ásványkincsekben nem szűkölködnek de azokat még nem aknázzák ki eléggé. B. hegyeiben arany, ezüst, vas, ólom, ón és cinnóber fordúl elő tényleg azonban csak arany, ezüst, és ólomra folyik bányászat az ó-radnai kincstári bányákban; az 1890. évi termelés volt 5ˇ34 kg. arany 7349 frt értkkben 580 kg. ezüst 52223 frt értékben 2374 kg. ólom és 2074 kg. zöld ólommázag 73252 frt értékben. Ásványvizek fakadnak Dombháton Oláh-Szent-Györgyön (mindkettő égvényes konyhasós fürdő) Pintákon (sósfürdő) és Borvölgyön (savanyúvíz). Csak az alsóbb völgyekben viszik a földmívelést sikerrel. B. összes termő területe 403621 ha. ebből szántóföld csak 74655 ha. kert 4038 ha. rét és kaszáló 60879 ha. legelő 81529 ha, nádas 60 ha. szőllő 905 ha. és erdő 181555 ha.; magas fekvése és zord klimája mellett is (1890) 12655 ha. szántóföld van búzával bevetve (évi termés 136948 hl.) továbbá zabbal 10933 ha. (termése 172236 hl.); kétszerest, rozsot, árpát keveset termesztenek hasonlókép kölest és tatárkát csak elenyésző csekély mennyiségben; annál több a kukorica (17500 ha. 265170 hl.); burgonyát is keveset (386 ha.) termesztenek. Kenderrel 685 ha. van beültetve s a termés 8097 hl. mag és 7795 mmázsa fonal; minden egyéb termény (hüvelyesek len takarmány- és cukorrépa) igen csekély mértékben szerepel. A szüret is szegényes; 1890-ben 7985 hl. mustot 5060 hl. fehér és 168 hl. csemegebort eredményezett. Jelentékenyebb a gyümölcstermelés melynek a külföldre is szép kivitele van: 1891-ben 6282 mmázsa gyümölcs szállíttatott külföldre. B. erdőségei (56% fenyves 38% bükkös a többi tölgyes) tömérdek mennyiségü fát szolgáltatnak. Az állattenyésztés kevéssé jelentékeny; találtatott a megyében az 1884. évi összeírás szerint 12316 ló (1891-ben 11880 közte 43 mén) 43057 magyar és 9349 színes szarvasmarha 1440 bivaly 10 szamár és öszvér 23874 sertés; 88689 juh és birka 14871 kecske 89423 tyúk 1127 pulyka 7156 lúd 3931 kacsa 1088 galamb végül 6152 méhcsalád. A halászat és vadászat jelentékeny a megye magasabb hegyeiben a nagyobb vad is bőven előfordúl.
Lakosságának száma 1881.-ben 95017 volt 1891-ben 104637; a tiz évi szaporulat 9685 lélek (10.1%). Egy km2-re csak 26 lélek esik B. tehát Máramaros és Csik megyék után hazánk legritkábban lakott megyéi közé tartozik. A lakosok közt volt (1891) 4994 (4,8%) magyar 25268(32.0%) német (szász) és 70466 (67.2%;) oláh a magyarság melynek 10 évi szaporulata 1336 lélek (36ˇ5%;) csak szórványosan lakik az oláhok közt míg a németek Naszód, Beszterce és Szász-Ujfalu közt továbbá B. DNy-i szögletében nagy tömegben élnek. Hitfelekezet szerint volt 3337 r. kat. 58878 gör. kat. 12960 gör. keleti 22556 ág. evang. és 4349 izraelita. A lakosság főfoglalkozása a föld- és erdőművelésen kivül a bányászat (lásd fenn) mely (1890) 5340 embernek nyújtott kenyeret. A bányaipar központja Ó-Radna ahol kincstári bánya és fémkohó van 3805 méter szállító-pályával. Egyéb nagyobb iparvállalat van még: nagy fürésztelepek (Borgó-Prund Borgó-Beszterce) papirgyár (Borgó-Prund) sörfőző (Beszterce) és ipari szeszgyárak (Naszód Beszterce Entradam). A kisipar ágai közül a faipar (asztalos-, kádár-, kerekes-ipar) malomipar, timár-, szűcs-, szíjgyártó- és csizmadiaipar van leginkább elterjedve. A kereskedelem főtárgyai ló és marha (a legnagyobb marhavásárok Besztercén, Borgó-Prundban, Lekencén, Monoron, Naszódon és Ó-Radnán vannak) gabona és disznózsír (Beszterce); igen jelentékeny a fakereskedelem mely a naszódi havasok vidékén a kolozsvári fakereskedő részvénytársaság kezében van, mely kitünő fűrészárúival nagy forgalmat tart fenn. A forgalom központjai Beszterce, Borgó-Prund, Naszód és Ó-Radna; a forgalmat majdnem kivétel nélkül tengelyen tartják fenn miután csak 15 km. hosszú vasútja van Besztercéig. Útjai jók és számosak; van 83 km állami és 304 km törvényhatósági útja, mind kiépítve. A Romániával való forgalom, mely a középkorban igen jelentékeny volt, ma nagyon lanyha Besztercén 5 pénzintézet van.
A közmüvelődés alacsony fokon áll; habár csak egy községnek nincsen iskolája, mégis a 7 éven felüli lakosságnak (1881) 67.2% -a, azaz 52387 lélek nem tud sem írni, sem olvasni, a (1890) 16093 tanköteles gyermek közül pedig 2804 (17ˇ4%) nem jár iskolába. A népiskolák száma 131 (köztük 10 állami), van azonkivül 2 kisdedóvó, 1 polgári iskola (Beszterce), ág evang főgimnázium és ág evang tanítóképzőintézet, állami földmíves iskola és alsófoku ipari és keresk iskola (valamennyi Besztercén), Naszódon pedig gör kat. főgimnázium. Beszterce a szellemi és anyagi élet központja s a közoktatás ügye legfejlettebb a szászok lakta vidéken, míg az oláhok e tekintetben nagyon hátramaradtak.
Közigazgatás. B 4 járásra oszlik s 1 rendes tanácsú városa van, ú m:
A községek közt van 11 nagy-, és 86 kisközség, azonkivül van 2 puszta; a községek általában középnagyságúak, 2000-nél több lakója 10-nek van, a legnagyobb Ó-Radna 3624 lakossal. B székhelye Beszterce. A megye az országgyülésbe 2 képviselőt küld. Egyházi tekintetben B 3 r. kat. egyháza a Gyulafehérváron székelő erdélyi, az 57 gör. Kat. egyház a nagyváradi püspöki és a 17 gör. kel. egyház a Nagy-Szebenben székelő erdélyi érseki egyházmegyéhez, a 31 ág. evang. és a 6 helv. egyház az erdélyi ág, illetve helv., a 3 unit. leányegyház a kolozsvári unit. egyházkerülethez tartozik; azonkívül van 3 izraelita anyakönyvi hivatal. Törvénykezési szempontból B a kolozsvári kir. itélőtábla alá tartozó besztercei törvényszék kerületéhez tartozik járásbiróság van Besztercén, Ó-Radnán és Naszódon, utóbbinak telekkönyvi ügyekben is van birói hatásköre. A kir főügyészség és pénzügyi bíróság, közjegyzői kamara Kolozsvárt, a bányabíróság Gyulafehérvárt, a sajtóbíróság és ügyvédi kamara Maros-Vásárhelyt van; közjegyzők Besztercén és Naszódon vannak. Hadügyi tekintetben egész B a Besztercén székelő 63 számú hadkiegészítő-, a nagyszebeni hadtest- és a kolozsvári honvédkerületi parancsnokság alá tartozik; kiterjed reá a 22 honvédgyalogezred s a 72 népfölkelési járás területe; alakítja a 72 sz I., és a 168 sz II. oszt népfölkelő zászlóaljat; állandó vegyes felülvizsgálati bizottsága Kolozsvárt, csendőrségi szakaszparancsnoksága Besztercén székel. Pénzügyi tekintetben a deési pénzügyigazgatóság alá van rendelve; adóhivatala Besztercén és Naszódon, pénzügyőrsége Besztercén van. Ipari és kereskedelmi tekintetben a kolozsvári kamara kerületébe tartozik, államépíteszeti hivatala Besztercén, közúti kerületi felügyelője, posta- és távirdaigazgatósága Kolozsvárott, Méntelep osztálya nincs (Déeshez tartozik), állategészségügyi tekintetben a kolozsvári felügyelő kerületébe osztatott be, állami állatorvosa Besztercén van Kulturmérnöki ügyekben a kolozsvári (7 sz) ker. működési területehez tartozik. B területén 7 gyógyszertár van (ebből 3 Besztercén).
Története. B a régi Beszterce szék és Naszód vidéke egyesítéséből keletkezett; Beszterce vidékét a XII század első felében német települők lepték el, kik bányászat céljából költöztek ide be; 1222-ben már virágzó s vagyonos telepek voltak, itt, külön hatóságokkal és ú n királygróffal s a szepesi németekéhez hasonló szervezettel. A tatárok 1241-ben és 1285-ben e virágzó telepeket elpusztították s tönkre tették az akkor 30000 lakost számláló Ó-Radnát is, de a szorgalmas nép csakhamar kiheverte a pusztítás nyomában járó nyomort. Később a királygróf (Comes Bistriciensis) méltósága és jövedelmei a székelyek grófjára szálltak át, ami gyakori belvillongásokra s a falu helyen lakó szász nemesek elégedetlenségére adott okot. I Lajos király azonban 1366-ban ugyanazon jogokat és szabadalmakat biztosította Beszterce vidékének, amelyekben a nagyszebeniek részesültek; így jogi ügyekben a nagyszebeni grófhoz fordúlhattak, aki a király után legfőbb birájuk volt. V László 1453-ban Beszterce vásosát és vidékét Hunyady Jánosnak adományozta, sőt örökös grófjává nevezte ki; Hunyady a hajdani királygrófnak csak jövedelmeit élvezte, a beszterceiek jogait s kiváltságait pedig csorbítatlanúl hagyá, sőt 1453 megerősíté és várat épített a város felett uralkodó dombon; de midőn Hunyady halála után Szilágyi Mihály vette át az örökös grófságot, Beszterce lakói 1458-ban Thümel biró vezérlése alatt ellene fellázadtak; Szilágyi azonban legyőzte őket s elpusztította a várost. Mátyás király a beszterceiek elégedetlensége folytán az örökös grófságot 1465 eltörölte, s Beszterce vidékét a szász nemzeti gróf hatósága alá rendelte. Azóta Besztérce gyors virágzásnak indúlt s Legyelországgal, a Fekete tenger partmellékeivel és a Balkánfélszigettel élénk kereskedést tartott fenn A XVI és XVII. század viszontagságai, Péter, moldvai vajda betörése 1530, később Basta György, császári hadvezér féktelenkedése (1602-1603), melyet iszonyú éhinség és pestis követett, eltüntette a régi virágzás minden nyomát, de a szorgalmas lakosság csakhamar újra felküzdötte magát. Besztercevidék továbbra is megtartá jogait s mint külön vidék a legújabb időig fennállott A radnai v. naszódi kerületből azonban 1772-ben, amidőn az erdélyi határőrvidék felállíttatott, a II. oláh gyalogezred alkottatott, amelynek széke Naszód lett; a szászokat ellenben megkimélték a katonáskodástól, sőt Naszód vidékéről elköltöztették őket s helyökbe oláhokat telepítettek. Az ezredhez 44 község tartozott, melyet kizárólag csak határőrök laktak; midőn a végvidéket eltörölték (1851), az ezred tőkealapját az iskolák fentartására rendelték s jövedelméből ma a naszódi főgimnáziumot tartják fenn. Ekkor B és Naszód vidéke külön meghagyattak, de Erdélynek Magyarországgal való egyesítése után az 1870 évi XLII t-c a vidékek kiváltságait eltörölte s a magyarországi törvényhatóságokkal egyformán rendezte. Végül az 1876 évi XXXIII t-c Beszterce vidékéből, továbbá Naszód vidékéből (kivéve ennek azon darabját, mely elkülönítve Tordamegyében feküdt), Dobokamegyének azon részeiből, melyek Beszterce vidék két része közt, valamint Beszterce és Naszód vidéke közt terültek el, végül Belső-Szolnokmegyének Beszterce és Naszód vidékek közé benyúló részéből Beszterce-Naszód néven új megyét alakított.
azelőtt Erdélyben, a Szászok földjén létezett vidék, melynek (1870) 71ˇ76 km2 terjedelme és 26357 lakosa volt; székhelye Beszterce vala. Az 1876 évi XXXIII. t-c Naszód vidékével és Doboka vmegyének egy részével együtt Beszterce-Naszódmegyévé egyesítette L o.
l. Vág-Beszterce-Podhrágy.
l. Vág Beszterce Podhrágy.
(Bestridus), püspök, szt. Gellérttel, Böddel és Benetával együtt (l o) Pesten 1046 szept. 24 vértanuságot szenvedett.