oly vasúti vonatok, melyek fenjáró betegek s könnyü sebesültek szállítására használtatnak; e vonatokban a betegek nem kapnak ágyakat, hanem ülni kénytelenek, a vonaton van azonban 1-2 orvos, nehány betegápoló, a sebkötések megujítására.
l. Barak és Sátortábor.
(lat morbus, gör összetételeknél nozosz, pátosz), a szervek ép alkatának s működésének a rendestől való eltérése. A B fogalma azonban egészen szabatosan meg nem állapítható. A B-k mindig bizonyos materiális átváltozáson alapulnak azonban a vizsgálati módszereknek jelenlegi álláspontján nem mindig sikerül a megfelelő átváltozást sem az élőben, sem a halál után kimutatni. Ezen utóbbi B-eket megkülönböztetésül működési (funkcionális) bajoknak hívjuk. A B következtében megváltozott szervi működések azonban mind ugyanazon élettani törvények alatt állanak mint az ép állapotban, s a betegeknél tett megfigyelések gyakran igen értékes felvilágosításokat szolgáltatnak a szervek ép működéséről. A B folyamán a szervezet harcra kél a B okával s a tünetek ennélfogva csak részben direkt kifejezései a kór okának, más részük a szervezet reakciójának tudandó be. Igy gyakran a B. előrehaladásával hozzá alkalmazkodnak az egyes szervek s a működésben kiesett részeket az épen maradtak gyarapodása igyekszik kipótolni, ott ahol az egyáltalán lehetséges. A B-ekről szóló tan, a kórtan (pathologia) feloszlik általánosra, ez azon módosulatokkal foglalkozik, amelyek a B folytán a normalis működésekben beállanak s keresi azoknak okát mig a különös (speciális) kórtan az egyes kóralakokat tárgyalja s rendszerbe foglalja. A B-eket felosztja külsőkre és belsőkre. Ma a tudomány rohamos előhaladása folytán nemcsak e két szak kiván külön művelőket, hanem a munkafelosztás még sokkal tovább halad. Önálló betegségi fajoknak tulajdonképen csak a kórokilag egyenlő eredetü bajokat lehet tekinteni, miután azonban még nem ismerjük az összes kórokokat, sok B. fajt a tünetek alapján állapítunk meg. Megkülönböztetünk elsődleges (idiopathikus) és másodlagos (consecutiv, secundär) bántalmakat, jóllehet a kettő közötti határt nem mindig könnyü megállapítani.
A B-ek okára (aetiologia kóroktan) az újabb vizsgálatok sok felvilágosítást nyújtottak Mint Bokozókat ismerjük ma: a külső erőművi behatást (trauma), mely alatt nemcsak az ütés, zúzás stb értendő hanem a hő, villamossági és más behatások is B-okozók továbbá a kémiai anyagok, meg a paraziták. Az előbbieket mérgeknek is nevezzük, az utóbbiak körébe tartoznak az ember testének felületén és belsejében élősködő állati és növényi lények, ezek között főként a bakteriumok. Sokkal bizonytalanabb hatása van, más, gyakrabban felemlített, de a valódi okok felismerése által mind szűkebb térre szoruló befolyásoknak, aminők első sorban a meghülés, aztán a testi és szellemi túlerőltetés stb. Még kevésbbé ismert az általános táplálkozási zavarok kóroktana. Határozottabbak ismereteink az öröklött bántalmakról s ezek kétfélék, u i vagy maga a B jut át közvetetlenül a szülőkről (azok egyikéről vagy mindkettejéről) a magzatra (veleszületett B), vagy pedig csak mint hajlandóság bizonyos bajra jelentkezik, v csupán általános hajlandóság a megbetegedésekre (dispositio) Igy látjuk, hogy tüdőbajos szülék gyermekeinek gyakran de nem mindig sajátságos csontalkata (hosszu végtagok lapos szűk de hosszu mellkassal) és rossz emésztésü gyomra van; máskor a fogékonyság nem mutatkozik a külső testi alakban, csupán bizonyos B-ek gyakori megjelenésében p részeges szülék gyermekei mindenféle ideges bajokra hajlandók stb. Ez a hajlandóság nem mindig öröklött, lehet szerzett is. Ilyen fogékonyság mellett még az alkalmi ok szükséges a B létrejöttére. Azokat a B-eket, amelyek emberről emberre, v állatról emberre, ha nem is mindig közvetetlenül származnak át, ragadós, fertőző bajoknak hívjuk. A fertőző B-ek feloszlanak kontágiumosakra, melyeknél a fertőzés közvetetlenül történik: miazmásokra, ahol a fertőző anyag a szervezeten kivül a talajban, a vizekben stb. tenyészik s így jut az emberbe, de aztán más emberre át nem megy, s kontágio-miazmásokra, amidőn a fertőzött emberből jut a talajba a B-csira, s innen ismét más emberekbe.
A B-ek bizonyos tünetek (symptoma) alakjában jelentkeznek, ezekkel foglalkozik a tünettan (semeiologia); a tünetek szubjektivek, ha csak a beteg érzi őket, de más által észre nem vehetők, objektivek ellenben, ha az orvos által is felismerhetők; az orvos tudományos vizsgálati módszereinek segítségével képes az objektiv tünetek számát szaporítani s így a kórjelzést (diagnózis) nagyobb biztossággal megállapítani. Vannak lázas és nem lázas heveny és idült B-k. A B lefolyása lehet szabályos, meghatározott időre terjedő v. félbenhagyó (intermittens), máskor periodikusan visszatérő. A B lefolyásában megkülönböztetjük a lappangás időszakát (incubatio), amidőn a beteg már magában hordja a bajnak okozóját, de még többé-kevésbbé jól érzi magát, ezt követi a baj kitörése, amelyet gyakran bizonyos előhirnök előz meg (prodromális stádium), a kitörés eleinte fokozódó (st incrementi), aztán eléri tetőfokát (st. akmes) s visszamegy (st decrementi) Ez utóbbi beállhat hirtelen (mint krizis, válság), vagy lassan fejlődik ki (lizis oldódás) A lefolyás közben hirtelen súlyosbodások mutatkozhatnak (exacerbatio), a lábbadozó (reconvalescens) ki van téve a visszaesés (recidiva) veszélyének Több B-et gyakran bizonyos utóbajok követnek, igy a skárlátot a vesegyuladás. A B vége a teljes v relativ gyógyulás vagy a halál. A B-ek gyógyítása az orvoslástan (therapia) feladata Egyes B-ek ritkán fordulnak elő, mások időnként nagy hevességgel tünnek fel s egyszerre sok embert v. állatot támadnak meg, ezek epidémiáknak neveztetnek, ha nagyobb területre terjednek ki, míg szűkebb helyhez kötve nevök: endémia.
A régebbi orvostudomány a B-eket, mint valami a szervezetbe jutott idegen elemet tekintette (ontologlai felfogás), s igy elég közel állott volna azon alaphoz, amelyen ma vagyunk, csakhogy mérgek s baktériumok helyett az isteneknek és szellemeknek tudta be a B-ek okát. Midőn a természettudományi felfogás kezdett elterjedni, az egyik iskola a nedvekben (humoralpathologia), a másik a szilárd testrészekben (solidarpathologia) illetőleg azok megválasztásában kereste a bajok kútforrását amíg a jelen század közepe táján Virchow, a celluláris patologiát, a sejtkórtant fel nem állitotta Ennek értelmében a B a sejtek táplálkozásának s működésének megváltozásán alapszik. Bár ezen kórtani rendszernek a tudomány előrehaladásában igen sokat köszönünk, ma a sejtkórtan sem elégít ki teljesen s a B-ek okainak felismerésével lényegesen megváltoznak a nézetek.
A B-ek egy része nem fordul elő minden éghajlat alatt A sárgaláz, a beri-beri csak a forró égöv alatt észlelhető, egyes hegyes vidékeken gyakori a golyva és a krenitizmus, máshol a húgyhőképződés otthonos. Vannak vidékek, ahol a váltóláz a lakosság legnagyobb részét megtámadja s igen veszélyes jelleget ölt. Ahol sikerült megtudni ezen endémiák okát, ott gyakran meg is lehetett szüntetni a bajt, legjobb példa rá: a hideglelős vidékeken a mocsarak lecsapolása, és kiszárítása által elért megszüntetése e bajnak. A legtöbb B megjelenése időhöz is van kötve; igy a kolera, bár a Ganges partjain otthonos, Európában csak hosszabb időközökben üt ki. De még a valamely vidéken otthonos bántalom is többnyire csak időről-időre tünik fel hevesebben, így bár himlő mindig van, mégis csak néha fokozódik ezen baj epidémiává. Más B-ek sem helyhez sem időhöz kötve nincsenek. A B-ek hevessége is változó, egyes időkben súlyosabbak, máskor könnyebbek az esetek; általában a közegészségtan és az orvoslástan nagyobb mérvü haladása óta sok nehéz betegség tetemesen enyhült, így a himlő, a tifusz, a hideglelés, míg a pestis, a kolera Európában alig tud már fészket verni.
A különféle emberfajok fogékonysága a B-ek iránt eltérő, így európai embereknél a kanyaró igen enyhe betegség, mégis a Fidsi szigeteken nehány hó alatt 50000 benszülött halt meg e bajban. A színes bőrüek a forró égöv betegségeit jobban tűrik, mint az európaiak. Ezen tényezőkre befolyással vannak a táplálkozás, testalkat s egyéb közegészségi viszonyok. A vad népek B-re való hajlandóságát gyakran nem kis mértékben fokozták a civilizációval járó bajok, nevezetesen az alkoholizmus. Úgy látszik, hogy a jelenlegi viszonyok közt a rézbőrüek a legrövidebb életüek, aztán a négerek, majd a fehérek jönnek. Némi különbségek mutatkoznak a hajszín szerint is, ez azonban nem lényeges. - B. növényeké l. az illető címszók alatt.
intézmény, melynek hivatása tagjait betegség esetén kellő segélyezésben részesíteni. Különösen a kölcsönösségen alapuló pénztárak értendők B alatt, mint amelynek költségét nagyrészt a tagok járulékai fedezik. A B-nak a munkásosztályra nagy fontossága van. Már a XVII században voltak ily pénztárak Angliában. Törvényhozásilag e század második felében kezdték a B ügyét rendezni, Németországban 1854, majd 1876-1881 tettek törvényes intézkedéseket. Ujabban az 1883 jun, 15 a munkások betegsegélyezéséről szóló birod. törvény rendezte az ügyet, mely a várakozási idő megszüntetésével minden gyári s ipari alkalmazottra kötelezőnek mondja a betegpénztárakba való belépést.
Nálunk ez ügyet az 1881 XIV az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetén való segélyezéséről szóló törvény szabályozza. Ennek értelmében betegsegélyző pénztárhoz kell tartoznia nemre, korra és honpolgárságra való tekintet nélkül mindazoknak, kik a magyar korona területén: a) valamely az ipartörvény alá eső foglalkozásnál; b) bányákban és kohókban vagy a bányatermékeket feldolgozó egyéb művekben úgyszintén kőfejtő, homok, kavics- és agyagtermelő telepeknél; c) nagyobb építkezéseknél, d) a vasuti üzemeknél és ezek gyáraiban és műhelyeiben, a postánál, távirdáknál és távbeszélőknél, e) hajózásnál és a hajóépítésnél, valamint a fuvarozásnál és szállítmányozásnál, raktáraknál és a kereskedelmi pincészetnél oly fizetéssel vagy bérrel vannak alkalmazva, melynek egy munkanapra eső összege 4 frtnál nem magasabb, és akikkel szemben a munkaadó a munkába álláskor világosan ki nem kötötte, hogy az alkalmazás 8 nappal rövidebb időre terjed. Alkalmazottakul tekintetnek a tanoncok, gyakornokok és más oly személyek is, kik be nem fejezett kiképzésük miatt bért v, fizetést éppen nem vagy a szokásosnál csekélyebbet hoznak. Szabad elhatározásuk alapján beléphetnek a B-ba s az illető pénztár felvenni köteles mindazokat, kik vm vállalatnál 8 napnál rövidebb időre vannak szerződtetve, kik 1200 frtnál magasabb évi vagy 4 frtnál magasabb napi bért élveznek, a házi iparral foglalkozó egyéneket, önálló iparosokat, oly mezőgazdasági vállalatok munkavezetőit s munkásait, kik az ipartörvény határozatai alá nem tartoznak, s végül a biztosítottak családtagjait. A B. legalább is a következőket tartozik nyujtani tagjainak: a) ingyen orvosi segélyt valamely a pénztár igazgatósága által kijelölendő s orvosi gyakorlatra jogosult orvos által mely segély egyfolytában 20 hetet meg nem haladhat; szülés esetén ingyen a szükséges szülészeti támogatást és gyógykezelést, b) gyógyszeszereket és a szükséges gyógyászati segédeszközöket 20 héten át ingyen c) táppénzt az esetre, ha a betegség keresetképtelenséggel jár s 3 napnál tovább tart, a keresetképtelenség tartamára húsz héten át és pedig a járulék kiszámításának alapjául vett összeg felét, d) gyermekágy-segélyt mely a lebetegedés napjától négy hétig jár s a táppénzzel egyenlő, e) halálozás esetén temetkezési segélyt és pedig a járulék kiszámításának alapjául vett összeg 20-szoros értékéig.
A tagok járulékai vagy az átlagos közönséges vagy a valósággal élvezett napibér alapján állapíttatnak meg, ha azonban ez utóbbi vétetik alapul ugy ez az átlagos közönséges bérnél kisebb és a napi 2 frtnál nagyobb nem lehet Ha a pénztár a segélyezésnek a törvényben megállapított s az előbbiekben felsorolt legcsekélyebb mértéket nyujtja, a járulék a napibér 3% meg nem haladja, ha pedig nagyobb segélyezést nyujt, ugy a járulék 2% (kettő) nem haladhat meg. Közvetlenül a megalakulás után csak 2% szedhető. A miniszter megengedheti, hogy oly pénztárak melyek 3% alapján sem adják meg a minimális segélyt, a járulékot 5%-ra emelhessék. A járulékokat a munkaadók kötelesek fizetni, azonban olykép, hogy a járulékok 2/3 részét a kötelezett biztosított tag béréből vagy fizetéséből vonhatják le, azonban ezt, ha a bér rendes fizetésénél elmulasztanák, csak annyiban tehetik utólag, ha a fizetés esedékessé válása óta egy hó még nem mult el. A B. javára eső járulék hátralékok közigazgatási uton a közadók módjára hajtatnak be. Addig mig a biztosított tag betegsége miatt keresetképtelen, járulékot fizetni nem tartozik, ha pedig keresethiány miatt nem képes tagsági dijat fizetni, a tagsági jogot az utolsó befizetéstől számított 6 hétig mégis teljes mértékben élvezi.
[ÁBRA] L táblázat.
A törvény a B. hat nemét ismeri: 1. Kerületi betegsegélyző pénztárak. 2. Vállalatok s gyáraknál alkalmazottak B. 3. Építési vállalatoknál alkalmazottak B. 4. Ipartestületi B. 5. Bányatársládák. 6. Magán egyesülés utján létesített B. Ezek közül a törvény különös előnyben és kedvezményben a kerületi B.-t részesíti. A kereskedelmi miniszter 1892 jan. 29. 2343. sz. rendeletével állapította meg ezek székhelyeit és területeit az országot 98 kerületre osztva, részükre pedig a következő székhelyeket tüzve ki: biztosításra kötelezett alkalmazottal. E miniszteri rendelet szerint Magyarországon 1891 végén ipari s gyári alkalmazott, kik B. tagjai lenni tartoznak összesen 441081 volt.
A kerületi B.-ak a kölcsönösség alapján állanak, tagjai tartoznak mindazon a kerületben foglalkozott és biztosításra kötelezett egyénnek lenni, kik a kerületben létező törvényesen elismert pénztárak egyikénél sincsenek betegség esetére biztosítva.
A B. szervezése hazánkban 1893. év elején vette kezdetét s befejezve még nincs. Működéséről s az elért eredményekből adatok eddig nem állnak rendelkezésre.
l. Baktériumok.
l. Sebesültvivők.
(Betelgeuze, Betageuze a Orionis), elsőrendü vörös csillag az Orion K-i vállán. Gyöngén, de szabálytalan fényváltozással bir, melynek periodusa 196 nap. Spektruma a III. a tipus kitünő képviselője s azért nevezetes, mert a fényváltozás spektruma egy vonalcsoportjának változásával függ össze. Pontosan meghatározott helyzeténél fogva a Bessel-féle alapcsillagokhoz tartozik.
(növ., piper Betle L. v. Chavica Betle Mig.), Elő- és Tulsó-India, Cejlon, a Szunda szigetek stb. felfuto cserjéje, Ázsiának valamennyi tropikus tartományaiban, É. felé az egész Himalajáig, Khinában, Ausztrália, valamint a Csendes óceán több szigetjén, csipős, fűszeres ízü és pirosnedvü leveleiért termesztik. E leveleket (sirí) a benszülött asszonyok oltott mésszel megnedvesítik, gambirt, katechut és egy szelet aréka-diót takarnak bele (pinang) s igy elkészítve folytonosan magukkal hordják. Az a kellemes izgatottság és fokozott étvágy mely a B. élvezetével jár, okozza, hogy Khinában már ősidők óta általánosan el van terjedve a betel-rágás és Lewin számítása szerint ma is több mint 200 millió ember Ázsia keleti és déli részein betel-rágó. A betel-rágás az ajkakat és fogakat sárgára festi, bő nyáladzást okoz s állítólag köhögés-csillapító hatása is van.
és B. pálma (növ.), l. Arékapálma.
a geologiában az a fogalom, midőn valamely kőzettömeget egy másik nagyobb kiterjedésü kőzet körülzár. A kisebb kőzettömeg a körülzáró kőzettömegbe van betelepülve. Ha a körülzárt vagy betelepülő kőzettömeg aránylag kis mennyiségü, akkor lencseforma betelepülésről szólunk ha ellenben nagyobb tömegü és az érintkezési felület határvonalai szabálytalanok, határozatlanok, akkor a betelepülés tömecsszerü, lehet medenceszerü is midőn fiatalabb rétegek régebbek mélyedéseibe rakódtak, települtek. Lencseszerü betelepülésre egyszerü példa a gnájsztól körülzárt amfibolit, tömszerü betelepülésre az agyagtól körülzárt gipsz v. kősó stb. Bővebbet l. Település.