általában a megtakarítás és kamatoztatás céljából a betétek kamatoztatásával foglalkozó vállalatoknál való tőkeelhelyezés. A betétüzlettel foglalkozhatnak magánosok, társulatok és az állam. A magáncégek, kik a betétüzlettel foglalkoznak, a bankárok (l. o.), a társulatok pedig a bankok (l. o.), takarékpénztárak (l. o.). Az állam vagy közvetlenül fogad el B.-ket, melyekről kamatozó kincstári utalványokat, ú. n. tresorokat ad ki, vagy pedig a postatakarékpénztárak (l. o.) útján kamatoztatja a takarékbetéteket. A B.-k történhetnek betéti könyvecskékre, folyó számlára, cheque-számlára vagy végre pénztári jegyekre. A B.-k alatt itt jobbára csak a betéti könyvecskékre elhelyezett takarékbetétekről szólunk, míg a B.-k többi fajtái az illető jelszavak alatt beszéltetnek meg. A takarékosságnak fontos erkölcsi és nemzetgazdasági szerepe van a népek életében és bár a nemzetgazdaságilag fejlettebb államokban a megtakarított tőkék inkább értékpapirokban helyeztetnek el, a takarékbetétek növekedése és fejenkénti eloszlása is mutatja a nemzetek gazdagságát, takarékossági hajlamát. A takarékbetétek szaporodása Magyarországon rendkivül kedvező és sokkal nagyobb, mint a népek növekedése. Az összes hazai hitelintézeteknél 1870. 134.33 millió frtnyi takarékbetét volt elhelyezve, miből fejenkint 9.89 frt esett, ellenben 1889. 510.54 millió frtra rugott a takarékbetétek összege, amiből fejenkint 28.59 frt esett. A takarékbetétek évi növekedése volt 1870. összesen 10ˇ99 millió frt, fejenkint 0ˇ80 frt, 1889. ellenben összesen 28ˇ59 millió frt, fejenkint 1ˇ88 frt figyelembe veendő itt azonban, hogy a takarékbetéteket nemcsak az új B.-k növelik, hanem a már betett tőkék tőkésített kamatja is. A külföldi államokban a közönséges takarékpénztáraknál elhelyezve volt betétek összege volt a lélekszámhoz való arányban, tehát fejenkint: Dániában 100ˇ03 frt, Svájcban 80ˇ75 frt, Badenben 64ˇ56 frt, Hessenben 53ˇ10 frt, Norvégiában 51ˇ86 frt, Poroszországban 49ˇ39 frt, Ausztriában 48ˇ89 frt, az északamerikai Egyesült-Államokban 47ˇ59 frt, Franciaországban 26ˇ12 frt, Bajorországban 14ˇ73 frt, Olaszországban 14ˇ31 frt.
A takarékbetéteknél még fontos különbség van abban, vajjon az elhelyezést kereső tőkék csak rövid időre helyeztetnek-e el a pénzintézeteknél, mint általában az üzletemberek forgó tőkéi, vagy állandóan ott gyümölcsöztetnek-e mint megtakarítások. Magyarországon a betétek lassu mozgása azt mutatja, hogy a betevők többsége állandó kamatozásra helyezi el tőkéit. A betétek nagysága szerint a statisztikai adatok azt mutatják, hogy Magyarországon a nagyobb B.-ek az uralkodók és az egy betéti könyvecskébe eső összeg volt átlagban: Magyarországon 773 frt, az északamerikai Egyesült-Allamokban 743 frt, Ausztriában 528 frt, Badenben 415 frt, Olaszországban 333 frt, Dániában 301 frt, Poroszországban 287 frt, Svájcban 276 frt, Norvégiában 226 frt, Franciaországban 186 frt, Szászországban 173 frt, Németalföldön 155 frt, Bajorországban 147 frt. A B.-ek kamatozását az általános kamatviszonyok szerint az illető betétüzlettel foglalkozó üzletek állapítják meg, de a betevők figyelembe veszik az illető betéti intézet megbizhatóságát is. A kamatozásra befolyással van a. pénzintézeteknél elhelyezett tőkéből folyó jövedelemnek megadóztatásáról szóló 1883. évi VII. t.-c., mely a.betétek kamataira 10% tőkekamat- és járadékadót vet ki. A B.-ek elhelyezésénél felmondási határidő tüzetik ki oly célból, hogy a pénzintézetek a kivételnél megrohanásnak ne legyenek kitéve. Ugyanis. a pénzintézetek; hogy az elhelyezett tőkéket gyümölcsöztethessék, a betéteket részint kölcsönökbe, részint magasabban kamatozó papirokba helyezik el, melyek nem mindig folyósíthatók azonnal. Oly esetekben, mikor a betevők bizalma csökken, különösen háború esetekben, vagy ha az illető intézetről rossz hírek vannak elterjedve, a betevők egyszerre követelik vissza pénzüket, megrohanják az illető intézetet, mely ha nem tudja a szükséges készpénzt előteremteni, fizetésképtelenné lesz. Ezért iparkodnak a pénzintézetek a B.-eket lehetőleg úgy elhelyezni, váltóleszámítolásban, értékpapirokban, hogy a B.-k minél mozgóbbak legyenek, míg a hosszu törlesztésre adott jelzálog-kölcsönökbe B.-ek nem helyezhetők el. A B.-ek összegét úgy lefelé, mint fölfelé is korlátozni szokták. Takarékpénztáraknál a B.-et minimuma rendszerint 1 frt; némely intézeteknél, mint a pesti hazai első takarékpénztár egyesületnél is 5 frt, a postatakarékpénztárnál pedig 50 kr. Ennél kisebb összegeket első betétül nem fogadnak el, utóbb pedig a minimum sokszorosát meghaladó törtrészeket nem kamatoztatják. Legkisebb a minimum az ugynevezett penny-bankoknál, melyeknek hazája Skótország és amelyek mintájára nálunk is alakultak már egyes vidékeken, többek között Békés vmegyében is u. n. picula-bankok, népbankok, melyek a legkisebb B.-et is elfogadják. Az apró B.-ek rendszerét követik az úgynevezett takarékjegyek (l. o.), melyekkel azonos a postatakarékpénztárnak az az intézkedése, hogy levélbélyegek is elfogadtatnak betétül. A maximum csak arra szorítkozik, hogy egy könyvecskére bizonyos megállapított összegnél több nem tehető be, illetőleg csak alacsonyabb kamatláb mellett helyezhető el. A postatakarékpénztárnál az 1000 frtot meghaladó betét már nem kamatozik. A kamatok rendszerint félévenkint a tőkéhez csatoltatnak és ezentul, mint a tőke, szintén kamatoznak. Némely pénzintézetnél a betévők betétük arányában részesülnek az intézet nyereségének egy bizonyos hányadában is, de ez a módozat még nem tudott eléggé elterjedni. Ahol a takarékpénztárak (l. o.) községi intézmények, ott a betevők befolyást gyakorolnak az intézet vezetésére is. Ezeknél az intézeteknél a tiszta nyereség közcélokra fordíttatik. Az állami takarék-pénztárak a B.-eket csak kamatozó értékpapirokban helyezhetik el gyümölcsözésre.
B. (zene), oly zenedarab, mely valamely nagyobb zeneműbe p. dalműbe utólagosan beillesztetik. Ily B.-ek célja vapy az, hogy a drámai hely tetet jelentékenyebbé tegye, vagy hogy valamely énekesnek egy oldalu bravourjának kifejtésére nyújtson alkalmat. Dalmüvekben a B.-ek csak kivételesen fordulnak elő, mig ellenben a katolikus isteni tisztelet zenével ellátott szertartásainál, főképen a misénél mindig előfordulnak és pedig a graduale és offertorium alkalmával.
Commandit-Gesellschaft, société en commandite. Oly kereskedelmi társasági. alak, melynél közös cég alatt folytatott kereskedelmi üzletnél a társak közül egy vagy több tag, (kültag) csak kikötött vagyonbetétével felelős, mig ellenben egy vagy több tagot (beltag) korlátlan és egyetemleges felelősség terhel. A B. tehát a beltagokra nézve közkereseti társaságot képez és így két társasági alakzat kombinációja. Jellemzője tehát 1. és ebben különbözik a közkereseti társaságtól hogy egyes tagok a társaság nyereségében csupán betétök erejéig részesülnek és ugyanilyen arányban felelősek a társaság kötelezettségeiért és veszteségeiért; 2. hogy a kültagok is a társasághoz tartoznak, úgy, hogy a társak közös cég alatt folytatják a kereskedelmi üzletet és kifelé is bir társasági vagyonnal és ebben különbözik a nevezetlen társaságtól, melyben egyes tagok résztvesznek ugyan, de kifelé mint tagok nem jelentkeznek és nem tartoznak a társasághoz. A beltagokat complementarnak vagy gerantnak nevezik, mert személyesen felelős, a kültagot pedig kommanditistának mert a beltagokra bízza vagyonbetétenek kezelését. A beltagról l. a Közkereseti társaságot. A kültag vagyonbetétet ad a társaságba, tehát puszta munkával való hozzájárulás kifelé nem tekintetik kültagságnak, mert nem lehet ezután a részesedés arányát megállapítani. A betétet a társaság fennállása alatt sem egészben, sem részben visszafizetni vagy elengedni nem szabad, kamatokat a társaság a kültagoknak csak annyiban fizethet, amennyiben ezáltal az eredeti betétel nem csökken, a veszteség által csökkent betételnek kiegészitéseig sem kamatot, sem nyereséget fel nem vehet. A kültag neve a társaság cégébe fel nem vehető, ha megtörtént, a kültag harmadik személyekkel szemben beltagnak tekintetik; a kültag halála v. ha rendelkezési képességét elveszti, e tények a társaság feloszlását nem vonják maguk után. B. alakításakor a tagok kötelesek cégöket bejegyeztetni, kitüntetvén úgy a bel- mint a kültagok nevét, polgári állását és lakását, ugyancsak bevezetendő új tag belépte vagy egy tag kilépése. A társaság képviseletére a beltagok vannak jogosítja, a kültag az üzletvezetésre sem jogosítva, sem kötelezve nincsen és a beltagoknak az üzletvezetésre vonatkozó cselekvényeit tiltakozásával nem gátolhatja, de a kültag követelheti, bogy vele az évi mérleg másolatban közöltessék, jogában állván egyúttal a mérleg helyességét a társasági könyvek és egyéb iratok alapján megvizsgálni, nincsen ugyan joga az üzlet helyiségeiben megjelenni, a társaság könyveit és iratait megtekinteni, mindamellett a kültag kérelmére a törvényszék a társasági könyvek és iratok felmutatását elrendelheti. A B.-i viszony jog hatálya harmadik személyek irányában azon időponttól kezdődik, midőn a B. felállításának a kereskedelmi cégjegyzékbe történt bevezetése közzétetetett, illetőleg a társaság üzletét megkezdetté.
Ami a törvényhozást illeti, a magyar kereskedelmi törvény 125-146. §§, a német kereskedelmi törvény 150-206. §§, az angol 1862 aug. 7-ki Companies Act 250-270. §§, a francia code de commerce 19. cikke és az 1867 julius 24-20-ki törvény sur les sociétés, az 1873-ki revideált belga kódex I. könyv IX. c. foglalkozik a betéti társasággal.
kisközség Bihar vmegye központi járásában, (1891) 359 oláh lak.; a mellette levő Bányadomb tövében számtalan hévforrás fakad, melyekből a hajdan Héjónak, azaz hévfolyónak, most Pecének nevezett patak ered; e folyócska, mely sohasem fagy be, Nagyváradig ÉNy-i irányban, azután Ny. felé folyik s Ó-Palotánál a Sebes-Körösbe ömlik.
ma Beit-Aira, 1. falu Palesztinában, Jeruzsálemtől 3 km.-re. Az új testamentomban említett Lázár sirját, azét a Lázárét, kit az evang. szerint Krisztus feltámasztott és Mária Magdolna meg Márta házának helyét ma is mutogatják.
2. B., három hittérítő állomás neve Dél-Afrikában az egyik a mama-k földjén, a másik Oranje köztársaságban és a 3-ik Transzválban.
(isten háza), Palesztinának régi hires városa. Itt lakott Ábrahám, itt látta Jákob az égig nyuló lajtorját. Akkor Szuz (mandolafa) volt a neve és Jákob adta neki a szent látomány emlékére a B. nevet. De később e hely és neve utálttá lett a próféták és igazhivők előtt, mert Jeroboam uralkodásakor a zsidók kettészakadván, mig az egyik rész Jeruzsálemben, a másik e helyütt állította föl az aranyborjut. Makkab. I. szerint B. a sziriaiak erősített helye volt; később is nevezetes város volt és Jos. Flavius szerint Vespasianus császár ostrommal vette be. A zsidók idejében Benjamin, majd Efraim törzse birta. Ma csak néhány rommaradvány van belőle Beithil arab faluban, Jeruzsálemtől északnak négy órányira.
(ejtsd: bétánkur) János seigneur de, normandiai hajós. 1402. La Rochelleból több kalandorral a Kanári-szigetekhez hajózott, azokat elfoglalta és III. Henrik kasztiliai király hűbéresévé lett. A szigeteket spanyolokkal gyarmatosította és a benszülötteket keresztény hitre igyekezett téríteni. Utóbb unokaöccsének Maciot de B.-nak adta át az uralmat és ő maga visszaköltözött Franciaországba. Öccse 1424. kénytelen volt a szigeteket Henrik portugáli hercegnek átadni.
(az irgalom háza), gyógyító erejü tó volt Jeruzsálem mellett (János evang. 5. fej. 2.). csarnokokkal a betegek számára. Most a zsidóknál és keresztényeknél gyakran kórházak neve. - B. a neve Budapesten a bpesti német reform. egyház által fantartott s protestáns diakonisszák vezetése alatt álló hasonszenvi korháznak.
(a. m. füge-hely), falu az Olajfák-hegyének DK-i részén, Bethania közelében, a Jeruzsálemből Jerikóba vezető út mellett (Máté XXI, 1.: Lukács XIX 29, 37.); innen indult el Jézus Jeruzálembe való ünnepélyes bevonulására. A XII. században B.-t az 1877. talált feliratok és festmények tanusága szerint áthelyezték az Olajfák-hegyének főcsúcsa és Bethania közé.
v. Betli Haran, hajdani zsidó város a Had nemzetséghez tartozó keleti Jordán-vidéken. Jelenleg Tell er-Rame név alatt ismeretes rom a Vadi Heszban mellett. Héród és Antispas a helységet megnagyobbította s Julia (Livia) császárné, Augustus felesége tiszteletére Julias (Livias) nevet adott neki. Szirus nyelven akkor Beth Ramtha volt a neve.
(kenyérháza). Palesztinában két ily nevü város van, egyik Zebuion tartományában Názáret közelében, nyugatnak fekszik és bizonyára azonos a mai Beithlam faluval. Általában azonban a Juda földén levő B. értetik alatta, mely csak négyezer lakóval bir ugyan és nagy város sohasem volt, de örökre Világhirüvé lett azáltal, hogy ott született a megváltó Krisztus. A Földközi tenger szine fölött 2538 lábnyira, a hebroni országut keleti oldalán, Jeruzsálemtől délnek két óra járásra csinos magaslaton fekszik. Lakóinak fele róm. kat., másik fele nem egyesült görög, van köztük néhány száz örmény és talán száz mohammedánus. Számos hires helye közül legkiválóbb a nagy hármas kolostor az Ur születesi barlangja körül, mely Ilona és Konstantin idejéből való. R. kat. Ferencrendüek, nem egyes. görög és örmény barátok lakják. Az Ur tulajdonképeni születési barlangja a szentély alatti sziklaüreg a barlang alatti nagyszerü bazilikában, hova északról 16, délről 13 lépcső vezet le. Talapzata fekete és veres kigyozó erecskékkel átfutott fehér márvány, oldalai és boltozata is jobbára márvánnyal van kirakva és selyem függönyökkel borítva. A barlang három oltára közül legnevezetesebb a keleti legszélső részen levő, mely egy márványasztal. alatta ezüst lámpák vetnek szelid fényt egy tizennégy sugaru ezüst csillagra, melynek belső körzetében ez egyszerü felirat olvasható: Hic de Virgine Maria Jesus Christus natus est (Itt született Jézus Krisztus Szűz Máriától). Innen 4 lépésre három lépcső vezet egy kissé lejebb fekvő helyre: azon üregbe, melyben a jászol - praesepe - volt elhelyezve; átellenben a három király oltára áll. Ezutóbbi két hely a latin szert. katolikusok. birtokában van. Összesen 32 lámpa világítja meg a barlangot, melyből ajtó nyilik egyéb szintén földalatti kápolnákba, aminők az aprószentek kápolnája. szt. Jeromos, szt. Paula és Eustachius. szt. Eusébius sirjai stb. A Ferencrendüeknek külön templomuk is van, mely szt. Katalinról van elnevezve; ők a zarándokok és a bethlehemi hivek rendes lelkipásztorai. A templomokat zárda köríti; a más vallásu barátok kelet-, dél és nyugatnak vannak zárdákban, de kívül az összekötő fal miatt az egész egynek látszik. Bethlehemben a főutca közepén a szt. Józsefről nevezett apácáknak csinos zárdájuk van, kik nőneveléssel foglalkoznak: a nem egyesült görögöknek is vannak iskoláik. I. Balduin jeruzsálemi király kérésére II. Paskal pápa 1110-ben Bethlehemben püspökséget alapított. Bethlehem kimerítő leirására nézve v. ö. Wosinszky Mór, Keleti utam emlékei.
2. B., több város neve É.-Amerikában; köztük a legjelentékenyebb Pennsylvania államban; a Lehigh jobb partján van, (1890) 7500 lak. szénbányákkal és a morva testvérek hittérítő állomásával, akik 1781. telepedtek itt meg.