több helység neve Belgiumban; küztük legjelentékenyebb B.-Waes, Kelet-Flandriában (1889) 8558 lak., jelentékeny csipkekészítéssel.
(Piz B.), hegycsúcs Graubünden svájci kantonban. L. Keleti-Alpok.
East-Riding főhelye York angol grófságban, a Hull közelében (1891) 12539 lak., széntelepekkel, gazdasági gép- és bőrgyárral, a IX. században alapított kollegiátusi templommal.
falu Limburg belga tartományban, 15 km-re Beeringentől, (1889) 1105 lak.:Mellette van 1835 óta a B.-i állandó tábor a belga katonaság gyakorlatai számára.
két város neve az észak-amerikai Egyesült-Államokban; a legjelentékenyebb B. kikötőváros Massachusetts észak-amerikai államban; a szomszédságában épült Salemmel 500 m. hosszú hid köti össze, (1890) 10821 nagyobbára kereskedő és halász lakossal, cipő és kocsigyártással.
Az erdőkertben vagy egyáltalában faiskolában fölnevelt és onnét kiültetendő csemeték ideiglenes eltartásra szolgáló eljárás, mellyel a kiszedett csemeték gyökerei számára ásóval sekély vermet készítünk s azokat azután földdel betakarjuk, mely eljárás B. elnevezés alatt ismeretes. L. még Besavanyítás.
Ágost Vilmos, Braunschweig-B. hercege, porosz tábornok. szül. Braunschweigban 1715 okt, 15.. megh. 1781 aug. 11., a wolfenbütteli ház egyik mellékágából. Porosz szolgálatba lépett 1731. Résztvett a Rajnai (1734) és az első és második sziléziai háboruba. Hősiesen harcolt a hét éves háboruban: Győzőtt Lobositz (1756 okt. 1.) és Reichenberg (1757 ápr. 21.) mellett, megveretett a prágai csatában, Moys (1757 szept. 7.) és Boroszló mellett (nov. 22.) s maga is az osztrákok fogságába került 1758. 1762. fegyverszünetet kötött az oroszokkal, aug. 16. pedig győzedelmesen harcolt az osztrákok ellen Reichenbach mellett. Mint Stettin kormányzója halt meg.
község É.-Holland tartományban, 12 km.-re Haarlemtől, 4114 lakossal szép kertekkel. 3 km.-re van Velsen, ahol egyideig Bonifacius (l. o.) működött.
általában az a brutto-jövedelem (l. o.), amit a «Tartozik» rovat alá irandó. - A vasutak bevételeiket szintén az ismeretes módon napi-, nyers avagy tiszta bevételek szerint osztályozzák. E B.-ket azután a helyes és tanulságos statisztika, egybeállíthatása végett különféle módon csoportosíthatják. A legszokásosabb: a személyek; a podgyász; a teher- és a gyorsáru szállításából származó B.-ek csoportosítása; legtanulságosabb az 1000 elegytonna v. 1000 tisztatonna után esedékes B.-k összege. Kevésbé tanulságos, de a gyakorlatban szokásos továbbá a pályakilométerre valamint a vonatkilométerre eső B.-k csoportosítása is.
(religiones receptae) alatt értik nálunk azokat a vallásfelekezeteket, melyeket, mint ilyeneket, az állam oltalmába vesz, számukra a szabad vallásgyakorlatot biztosítja, tagjaik polgári és politikai jogaik élvezetében nem háborgattatnak; belső szervezetüket, önkormányzati és egyéb jogaikat az alkotmány elismeri, törvényileg biztosítja és a felekezetek közti viszonyt az 1848: XX. és az 1868: LIII. t.-cikkek az egyenlőség és viszonosság elveinek megfelelőleg szabályozzák. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterium 1887. 2435. sz. a. rendeletet bocsátott ki, melyben a bevett vallás fogalmát következőleg határozza meg: bevett vallás közjogilag a vallásnak törvényes oltalom alá helyezését, jogainak törvényes védelmét és biztosítását jelenti; továbbá, hogy a vallás bevételével az illető hitsorsosok mindenkor bizonyos jogok élvezetében részesülnek. Magyarországon bevett vallások: a katolikus, a két protestáns, az egyesült görög, a görög keleti és az unitárius. A bevett vallás kifejezése, mint jogi műszó Erdélyben keletkezett, hol a három nemzet (magyar, székely, szász) és a négy bevett vallás (katolikus, két protestáns és az unitárius) képezték a politikai nemzetet. Erdélytől a magyar törvényhozás is átvette és az 1791: XXVI., 1844: IV. és V., 1848: XX., 1868: LIII. t.-cikkek szólnak róla.