(exordium), a könyvek, beszédek, levelek és más irásművek azon kezdő szakasza, mely az olvasót vagy a hallgatót a kérdés felől röviden tájékozza s a tulajdonképeni tárgyalás meghallgatására hajlandóvá teszi és megértésére előkészíti; főkellékei: a tárgy határozott megjelölése a közönség eddigi tudomásával való könnyü és világos összekapcsolása s érdekességének, fontosságának, hasznának kellő feltüntetése. A B. az adott alkalomhoz képest többet vagy kevesebbet foglal magában, olykor egészen fölösleges és el is maradhat; legcélszerűbb, ha a lehetőségig rövid. L. még Beszéd.
B. az esztétikában a művészi szerkezetnek egyik sarkfogalma, ellentéte a befejezésnek (l. o.). A B. ugy az époszban, mint a drámában, de a zenében és szónoklatban is a hangulatkeltésre és egyszersmind a téma, a tárgy megismertetésére szolgál. A B. mind a két irányban nagy ügyességet igényel. A drámában a B.-nek sajátságos elnevezése az enpozició, melyben ugy a cselekvő személyekkel, a cselekmény előzményeivel, mint a vezéreszmével megismerkedünk. Az expozicióban mesterek a franciák és ezt v. egész nyugodt hangon, vagy gyorsított tempóban irják meg. A nyugodt hangu expozició majdnem csak párbeszéddel, szellemes csevegéssel telik el, a drámai bog csak gyöngén köttetik meg és ebben úgyszólván a logikai első premisszumhoz, a fölső tételhez hasonlít, mely valamely általános igazságot tartalmaz, anélkül hogy a következményt előre láthatnók. A gyors expozició néha maga egy egész drámát tartalmaz, p. a Fédora, vagy az Odette első felvonása. Az ujabb magyar daraboknak expoziciója izgalmas természetü és majdnem a darab javát tartalmazza, p. Csiky Gergely: Spartacus-a, Rákosi Jenő Endre és Johanná-ja. Nagyszerü expoziciója melyben a rémes előzmények szellemi világításban jelennek meg, van Shakespeare Hamlet-jének; a további fejlődés mindinkább lassúdik a zivatargyorsaságu, démonilag megkapó nyitányhoz képest. Itt a legmagasztosabb hangulat egyszersmind az elbeszélés legnagyobb világosságával párosul.
valamely értékpapirost annyit tesz, mint azt első izben a tőzsdei forgalom tárgyává tenni. Az első árfolyamot, amelyen az illető papirt adják és veszik, bevezető árfolyamnak nevezik. Az értékpapirok tőzsdei bevezetését meg kell előznie a jegyzési engedélynek, mire vonatkozólag minden tőzsdén más-más szabályok vannak. A budapesti áru- és értéktőzsdén a tőzsdetanács rendeli el az értékpapirok jegyzését, Ausztriában a tőzsdekamara javaslatára a pénzügyminiszter. A bevezetést rendesen valamely bank vagy bankár végzi ama vállalat megbizásából, melynek papirjait be kell vezetni.
ill. behozatal, áruknak behozatala a külföldről ill. egyik vámterületről egy másik vámterületre; a bevitel ill. behozatal alatt egyuttal a behozott áruk értékét is értik. Tágabb értelemben szólnak azonban általában bevitelről, ha akár egyik tartományból a másikba egyik városból a másikba, egyik fogyasztási területről (körből) a másikra vitetnek áruk. - Beviteli vám az az illeték, melyet az árúk behozatalánál szednek, ellentétben a kiviteli vámokkal. A tőzsdei jogszokások szerint mindazon külföldi árú, amely beviteli vám alá esik, mindig már megvámoltan adandó át; tehát a vámot, valamint a vámügynöki díjat is az eladó tartozik fizetni, hacsak az ellenkező kikötve nincsen. L. Kereskedelmi politika.
ásványtani szempontból az a jelenség, amidőn az ásvány felületén valamely más ásvány akár apró kristályokban, akár kristályosan jelenik meg és azt mintegy finom hártya alakjában vonja be. A legtöbbször szoros kémiai s ennek következtében genetikai összefüggés van a bevonó és a bevont ásvány anyaga közt, de sokszor lehetetlen a kettő között genetikai összefüggést megállapítani. Mindkét esetben álalakuságnak (l. o.) kezdődő stádiumaival állunk szemben.
(enlevage), l. Szinnyomás.
(involventia), olyan orvosi szerek, melyeknek magukban véve nincs ugyan különös gyógyító hatásuk, de a bőrnek, a nyálkahártyáknak fedése, beborítása által mekanikai uton mégis jelentékenyen gyorsíthatják a megbetegedett bőr- és nyákhártyák stb. gyógyulását. Ilyenek p. azon nyálkás anyagok (mucilaginosa), melyek a fölfekélyesedett bőrcsatornának, v. a gyuladásos garatnak sőt légcsőnek hurutját képesek enyhíteni azáltal, hogy azokat védőleg befödik, és így külső izgalmaktól óvják. Ilyen szerek az arab gummi a salepgumó, a zilizgyökér, a lenmagolaj stb.; általában az olajtartalmu anyagok (oleosa), édes mandolaolaj, kakaóvaj, disznózsir, faggyu, faolaj lycopodium stb. Ide tartozó szerek még a cukorfélék (saccharina): méz, tejcukor és közönséges cukor, édesgyökér, meg a glicerin is; keményítőfélék (amylacea), dextrin stb.; enyvfélék (glutinosa) és a halenyv (ichthyocolla), mellyel az angol flastromot is készítik.
(Überfangenes Glas). A szines üvegtárgyakat nem készítik mindig egész tömegükben szines üvegből, hanem a fehér üveget csak vékony szines réteggel vonják be. Ezt a technikát különösen a rubinüveg feldolgozásánál használják, mivel ez az üveg vastagabb rétegben nagyon sötétszinü. A B. tárgyakat ugy készítik, hogy a fuvó csövön lévő fehér üveg gömböt szines üvegbe mártják és az üveggömböt most, mint rendesen, fuvás által alakítják. Felfuvás alatt a vékony szines üvegréteg a vastagabb fehér réteggel arányosan kinyulik. Ezen eljárásnál a szines üveget olvasztott állapotban készletben kell tartani. Mivel ez nem mindig lehetséges, azt az eljárást is követik, hogy a különböző szinü üvegből rudakat tartanak készletben. A szines üvegrúd végét megmelegítik, rányomják az üveggömbre és kellő nagyságu darabot levágnak belőle. Az ujból felmelegített üvegdarabot most egyformán szétkenik a gömbön és ezután mint rendesen felfujják. Ilyképen több szines üvegréteget is lehet egymásra rakni. Mindenféle tarka üvegtárgy-, kő- és teknősbéka-utánzatot pedig úgy készítenek, hogy az üveggömböt szines üvegdarabokba mártják, az egészet még átlátszó üveggel bevonják és ezután felfujják. A B. tárgyakat gyakran még csiszolással is díszítik akképen, hogy a felső réteget rajz szerint kicsiszolják, miáltal a diszítmény más szinü alapot nyer. Ilyenek p. a kameaszerüen csiszolt portlandi váza és a nápolyi váza, melyeknek kék alapján fehér, áttetsző domborművek vannak.
a katonának, vagy alosztálynak a csapata tényleges létszámába való belépése.
arab szó, a. m. kapus, szolga.
(ejtsd: bjudli), város Worcester angol grófságban, a Severn mellett, (1891) 2876 lak., bőrgyártással és szarutárgyak készítésével.