hindu eposzíró a X. századból Főműve a Kirátárdsunija (Kirata és Ardsuna) c. 18 énekes éposz, mely tárgyát a Mahá-bharatából kölcsönözve, Ardsuna hírneves bajnoknak a Kirata alakba öltözött Siva istennel való harcát rajzolja. Nyelvezete kissé mesterkélt, de szép természetleírásai jó hatást tesznek az olvasóra. Első kiadásai 1814 és 1847-ből valók. Kirâtârjunîya with the commentary of Mallinâtha ad. by Nârâyana Bâlakrishna Goda Bole Bombay Nirnaya-Sâgara. Press (1885. és II. kiad. 1889. egyik legjobb szöveg-kiadása a műnek). Németre Schütz fordított le belőle mutatványul két éneket (Bielfeld 1845).
(angolul Broach), város Bombay britindiai presidencyben, az ugyanily nevü distriktusban, a Nerbada jobb partján, amely folyón 1256 m. hosszu hid visz át, (1881) 37281 lak. A dombon épült város festői képet nyujt; egykoron virágzó volt szövőipara; az európai gyapotkelmék azonban csaknem egészen tönkretették; kereskedelme is nagyon aláhanyatlott; közelében, Rattampurnál áchátot és jaspist bányásznak. B., a görög irók Barygaza-ja, 1803 óta angol birtok.
(ang. Bhurtpore, szanszkritul Bharatapura), 1. angol fenhatóság alatt álló indiaí fejedelemség Elő-Indiában, Delhi és Agra angol tartományok Kerauli, Dseipur és Alvar radsput fejedelemségek közt, 5123 km2 területtel, (1891) 640,620 dsat lakossal. B. egészen sík vidék, állandó folyók nélkül: ennek dacára termékeny. 2. Több város neve Indiában, amelyek közt a legjelentékenyebb B., az ugyanily nevü fejedelemség fővárosa, a Dsumnahtól 55 km-re, (1891) 67560 lak., élénk tranzito kereskedelemmel, amelynek tárgyai közt a legjelentékenyebb a Szambher-tó sója. B. azelőtt Radsputana legfontosabb vára, 1805 után, mikor lord Lake elfoglalta, ebbeli fontosságát, falait és citadelláját elvesztette; csakis a radsa palotája van még fallal körülvéve.
szanszkrit gnomikus költő. A monda szerint Vikramáditja udvaránál szerepelt volna az I. században Kr. e. és nejének bűnös viszonya birta volna arra, hogy a magányba vonuljon. Ez azonban csak monda, mert valószínüleg hozzánk sokkal közelebb, az ind középkorban élt. B-nek tulajdonítanak 300 elmés verses mondást, melyek századokra (sataka) vannak osztva. Az első ilyen száz vers a Sringára-sataka (a szerelem száz verse), a második a Niti-sataka (az életbölcseség száz költeménye), végül a harmadik a Vairágja-sataka (a lemondás száz gnomája). Első kritikai kiadása Bohlentől való: Bhartriharis sententiae (Berl. 1833 és 1850). Németre ugyancsak Bohlen fordította (Hamburg 1835): Újabb kiadás a Trimbak Telang (1874) és Krisnasásztri Mahábala magyarázatával (1888) Görögre Galanosz fordította: Indikôn metaphraseôn prodromos periekhôn Batrikharęs ęthologias (Athén 1845), angolra Wortham: Satakas Transl into English (1886), franciára pedig Regnaud (Bibliotheque orient. elzévirienne III).
az énekesek kasztja a keletindiai északi tartományokban. Számuk mintegy 300000.
(v. Dharmapatan), város Népalban Elő-Indiában, Khetmandutól 15 km-re, mintegy 12000 lak. B. Népal vallásos fővárosa; számos kollegiuma és temploma tekintélyes külsőt kölcsönöznek neki.
jelesebb műéposziró az ó-ind irodalomban, a VI. vagy VII században élt Valabha tartományban Sridharaszena uralkodása alatt. A róla nevezett huszonkét énekes hőskölteményben a Batti kávjam (Bhatti verse-)ban Ráma tetteit énekli meg. Egyik legjobban hozzáférhető kiadása Govinda Sankara által Bombay-ben a Nirnaya. Sâgara Press szanszkrit kiadványai közt jelent meg 1887. Németre Schütz fordított le belőle 5 éneket (Bielef. 1837).
hindu drámairó, brahmin családból származott és a VIII. században élt. Kalidásza és az «Cserépkocsi» szerzője mellett a legjobb szánszkrit szinműíró. Főbb művei Malati és Madhava a polgári életből vett tárggyal. Első felvonását kiadta Lassen (Bonn 1832) Indiában több szövegkiadása van, így: Ramakrishna Gopal Bhandarkartól Malatimadhava sanskrit text with the commentary of Jagaddhara (Bombay 1876). A Mahá vira csarita a Rámájánából kölcsönzi tárgyát és Rama harcát irja le a nejét elrabló Rávána ellenében. Első kiadása Trithentől (London 1848). Ujabb szótárral és szánszkrit magyarázattal ellátott kiadása Anund. Borooah tollából 1877. jelent meg Kalkuttában. Az Uttara-rama-csarita (másik dráma Rámáról) Rama és Szita elválásán alapszik és megható jelenetekben gazdag. Mind a három dráma le van már fordítva európai nyelvekre. Az elsőt Malatimadhavat Fritze Lajos fordította németre az Uttara-rama-csaritát Neve franciára és a Mahaviracsaritát Pickford apgolra. V. ö. Borooah A. Bhavabhuti and his place in sanskrit literature, Calcutta 1878.
(ind. mitol). Hindu istennő, Bhava feleségének a neve. Siva nejével Parvátival is azonosítják.
az ugyanily nevü hűbérállam fővárosa Bombay brit-indiai presidency-ben, a Cambay-öböl partján, (1881) 43792 lak., pamutszövőkkel és élénk pamutkereskedéssel.