(hindu: bhú a. m. lenni igéből képzett részesülő), szószerint: lett, létező, ebből: szellem, manó, démon. A délindiai népeknél így hivják a természeti erők és a kimultak szellemeit. Elemek jelölésére is használják a bhuta szót a hinduk. Egy jaksának tulajdonneve.
(Butan), ország Elő-India északkeleti részében, Tibet, Szikkim, Asszam és különböző vad nép törzsektől lakott, nagyon kevéssé ismeretes terület között, 40000 km2 területtel, Pemberton szerint (valószinüleg kissé nagyítva) 145000 lak., B. nagyobb részét a Himalája takarja, amelynek ezen országban legmagasabb csucsai 7000 m-nél is magasabbra emelkednek (a Csumalari 7298 m); e magas gerincektől lépcsők alakjában ereszkedik a föld a Brahmaputra felé; szűk és meredek lejtőjü völgyek vezetnek le e sík vidék felé, amelyeket a benszülöttek dvaras v. duars a. m. kapuknak neveznek. A Monasz és a Gaddavar, a Brahmaputra mellékvizei, a legnagyobb folyóvizek. Az éghajlat és növényzet a magasságtól függ, a sikságon trópusi, a magas hegyek csucsain arktikus. A fauna indiai. A kormány élén, miként Tibetben, egy vallásos főnök, a dharma-radsa áll, aki hatalmát gyermekeire örökli át és aki olyanféle tiszteletben áll, mint Tibetben a dalai-láma; világi ügyekben a hatalmat a 3-3 évre választott deb-radsa gyakorolja, aki az angoloktól 500 font sterling évi dijat kap. Egy angol ügyvivő is van mellettük, aki azonban a fővárosból el nem távozhatik. Nyári főváros Punakka, teli főváros pedig Tasszisszudon. B-ről csak 1772 óta vannak tudósításaink, midőn a deb-radsa Kucs Behart megszállotta és ennek lakói az angolokat hivták segítségül. Lord Hastings a B-i hódítókat el is üzte. Ez időtől kezdve jártak angol követségek B-ben 1774. Bogle, 1783. Turner kapitány, 1815. Bose, 1837. Pemberton, 1862. Wood. Az angolok és B. közti viszonyt és határt az 1865. egyezség állapította meg. (L. Turner: An Account of en embassy to the Tibet, London 1800. Sam. Davis: Remarks on the religious and social institutions of the Bouteas; Trans. of the Roy. Asiat. Soc. 1830, vol. II. pag 491-517. Rennie: B. and the story of the Dovar war, London 1866.)
a bizmut kémiai jele.
nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. pilisi alsó j-ban, (1891) 2744 magyar és német lak., vasuti állomás, posta és táviróhivatal, postatakarékpénztár; régi község, hajdan gr. Sándor Mór tulajdona. Jó kőbányái vannak. Környékén tavak voltak, melyeket 1781-1811. lecsapoltak. A Szarvas hegy alatt hg. Metternich-féle vadászkastély, a Sándor-család mauzoleuma s keserüvizforrás, Torbágyhoz közel igen csinos vidéken. A község mellett a török előtti időből való templomrom. V. ö. A Rajna-B.-i uradalom (Jószágismertetés IV. Budapest 1877).
(gör) az erőszak fogalmának megszemélyesítése a görögöknél. Pallas és Styx leánya. Ö láncolja Héphaistos parancsára Kratos (a. m. erő) bátyja segítségével Prométheust a sziklához.
oáziscsoport a persa nagy sivatagban, amelyet 1875. Mac Gregor látogatott meg először; Jezdtől É-ra 8 faluból áll. Főhelye Khur valami 400 házzal több karavánut találkozó helye.
(lat), a görög biaion szóból származik, az ellenérvelésnek az a módja, mellyel az ellenfél az állító bizonyító félnek érvét ellene fordítja. Ha p. o. a vádló a gyilkossággal vádolt ellen a bűnösség bizonyítására azt hozza fel, hogy vádlottat a hulla előtt találták, s a vádlott azzal felel, igaz, de épp ez bizonyítja ártatlanságomat, mert ha én lettem volna a gyilkos, nem maradtam volna; ez B.
a Guineai-öböl legkeletibb nyulványa a Formosa és San Joăo-fokok közt mintegy 900 km. hosszu partvidékkel. Az É-i része a Rio dell Reyig alacsony és iszapos; ez utóbbi mellett emelkedik a Kamerun-hegy; innen tul a part homokos, mögötte lépcsőzetesen hegyek emelkednek, előttük pedig veszedelmes zátony vonul el. Környékének szépségét dicsérik, amit a Fernando Po sziget még fokoz.
XVII, századbeli versszerző, ki 1544. Temesvárt írta bibliai tárgyu verses históriája, melynek címe: Dávid királyról és Bethzabea Uriásnak feleségéről való história kiadta Szilády Áron a Régi M. Költők Tára II. köt. Budapest, 1880. - B. neve a versfejekben: Biainas.
1. a Beszkidekben eredő és a Visztulába torkoló kis határfalu Galicia és osztrák Szilézia közt. - 2. Több helyiség neve Galiciában; köztük legjelentékenyebb az ugyanily nevü kerületi kapitányság székhelye a B. partján, (1890) 7622 lak., jelentékeny posztó- és vászonszövéssel, azonkivül kocsi-, gép- és szeszgyártással, szeg- és patkókészítéssel. Brody után Galicia legnagyobb sertéspiaca és a szállítóüzlet főhelye. - 3. Város az orosz-lengyel Szledlec kormányzóságban a Krzna partján, (1890) 10029 lak., kendertermeléssel és bőrcserzéssel.