Bianna

Krétából kivándorolt hajadon, kinek nevére keresztelték el a monda szerint a Rhônemelléki Biennát (ma Uienne, département Isere), mivel tánc közben e város helyén a földbe sülyedt el.

Biard

(ejtsd: biár) Ferenc, francia festő, született Lyonban 1798 okt. 8. Kezdetben az egyházi pályára lépett, de utóbb Révolt vezetése alatt szülővárosa műintézetén tanult és utazásra indult. Meglátogatta Maltát, Ciprust, Sziriát és Egyiptomot, 1839. Grönlandba és a Spitzbergákra rándult, mindenütt vázlatokat gyüjtve festményeihez, melyeket visszaérkezése után készített el; 1835-ben Párisban telepedett meg, hol rövid idő alatt megalapította hirnevét. 1859. Braziliába utazott. Száraz és hideg modora ugyan nem igen volt alkalmas arra, hogy tetszést arasson és csakugyan uti festményei csakis a fölhasznált tárgy ujdonsága és idegenszerüsége által hatottak.Nagyobb tetszésnek örvendtek komikai genreképei, melyek a köznapi életből lévén merítve, mindenki által megérthetők. B. Németországban és Angliában is hirnévre tett szert; de Franciaországban festményei magánképtárakban nem igen fordulnak elő.Ismertebb festményei közé tartoznak: Álarcos bál következményei; a családi hangverseny; rabszolgavásár Afrika aranymartján; harc jegesmedvékkel; a fülgyónás; utazó komédiások a tengeren. Braziliai utazását Tour du monde cimü műben Páris 1892) irta le. - Neje, ki 1845. elvált tőle Léonie d'Aunet álnév alatt az Une mariage en province (2. kiad., 1857), Une vengeance (2. kiad., 1858) cimü regényeket, Jane Osborn cimü drámát (1855) és Voyage d'une femme au Spitzberg cimü utirajzot (3. kiad., 1867) tette közzé.

Biarkia

v. diarkia, kettőssége az uralkodásnak; egy időben való uralkodása két fejedelemnek. B.-nek nevezik azt is, ha az állam területe két versengő uralkodó hatalmában van, de ez voltakép az állam kettéoszlása. Jogi, törvényszerü és állandó a B., ha az államalkotmányban gyökerezik az államfőnökségnek két személy által való viselése. Ellentéte a dualizmus, két állam uralmának, uralkodói tisztének egy személyben egyesülése. L. Perszonálunió.

Biarmia

a skandináv mondák után a permiek hazája, a mai Perm.

Biarritz

község Basses-Pyrénées francia départementban, 7 km.-re Bayonnetól, az Adour torkolatától D-re a tengerparton, (1886) 8444 lak. Lakói egykoron bátor cethalászok voltak; kikötője azonban most teljesen el van iszaposodva. Ezért kárpótlást nyujt B.-nek homokos partja, amely tengeri fürdőül nagyon alkalmas. Mint ilyent számosan (évenként mintegy 6000-en) látogatják, mióta III. Napoleon császár benne nyaralót építtetett és neje több izben ott lakott. Fürdőül használják a Port-vieuxt, Côte des Basques-ot és leginkább a Grande Plaget. B.-ban számos a hotel és a nyaraló; Atalaye nevü hegyfokról szép a kilátás; világító tornya 47 m. magas. Meredek sziklapartjaiban sok a barlang; ezek közt leghiresebb a Chambre d'Amour. L. Germond de Lavigne, B. et autour de B. (Páris 1888). Ramdohr, Arcachon u. B. als climat. Curort, Lipcse 1886.

Biart

(ejtsd: biár) Lucien., francia iró, szül. Versaillesban 1829 jun. 21. Fiatal korában Amerikába költözött s csak 20 év után tért vissza hazájába. Ekkor több folyóiratba, különösen pedig a Revue des deux Mondesba kezdett irogatni utirajzokat és regényeket, ez utóbbiakat is az amerikai életből. Munkái: Les Maxicaines, poésies (1853), Présent et passé, poésies (1859). La Terre chaude (1862), Terra tempérée (1866), Benito Vasquez (1869), Aventures d'un jeune naturaliste (1869), Les clients du docteur Bernagius (1873), L'eau dormante (1875), Deux Amis (1877), Jeanne et Maurice (1882) Le roi des prairies, Le Fleuve d'or (1882-84), Les Astęques (1885), Quand j'étais petit (1886), Grande-pere Maxime (1887), Antonia Bezarés (1890).

Biarum

Schott (növ.), a kontyvirágfélék génusza; 12 fajjal a mediterrán vidéken. Ritkább kerti disz.

Biás

a «hét görög bölcs» egyike, szül: Priénében, Ionia egyik városában, 570 körül Kr. e. Alyattés lidiai királynak és Krözus fiának kortársa. Számos bölcs mondását jegyezték föl, p.: Olykép viselkedjünk barátainkkal, mintha valamikor ellenségeinkké lennének. Jobb ha ellenfeleink választanak biróul, mint barátaink; mert az első esetben lehet, hogy barátot szerezünk, a második esetben bizonyos, hogy barátot veszítünk. Midőn Priénét ostromolták, s valaki csodálkozott, hogy a gazdag Bias nem tesz semmit kincseinek megmentésére azt mondotta: Mindenemet magammal viszem. (Omnia mea mecum porto.) Mondásait együtt találni Orelli-ben (Opuscula graecorum veterum sententiosa et moralia) és Mullachban: Fragmenta philosophorum graecorum, I. köt.. Páris 1860. L. Bohren, De septem sapientibus (Bonn 1867). Mellékelt ábránk B.-nak Rómában a Museo Pio Clementinoban (Vatikán) őrzött mellszobrát mutatja.

[ÁBRA] Biás.

Biasca

község Tessin svájci kantonban, a Ticino bal partján, közel a Brenno torkolatához, a Gotthard és Lukmanier-ut talalkozásánál, (1880) 2088 lakossal, szép templommal, borkereskedéssel, közelében szép vizeséssel.

Biasolettia

Koch (növ, Freyera Rchb., kormak Brass. és Kov.), az ernyősek füve, Biasoletto Bartolomeo trieszti gyógyszerész és a botanikus kert igazgatója tiszteletére (megh. 1858 jan. 17.) nevezve Európában 7, Horvátországban egy fajjal. A B. tuberosa Koch gumós növény.


Kezdőlap

˙