Bidpai

v. rontottabb alakban Pilpai valószinüleg a szánszkrit Vidjápati (tudomány mestere) névből származott, mely eredetileg tulajdonneve volt az egyik legrégibb mesegyüjtemény szerzőjének. Mintegy másfél ezer év óta kelet és nyugat minden népéhez eljutott ez az oktató modorban irt és életbölcsességgel teli állatmese mezébe öltöztetett filozofia. Eredetileg tizenhárom fejezetből állhatott és még ilyen rövidítetlen alakban fordította le azt pehlevire Khoszrev Nusirván (531-579) orvosa Barzuje. Ebből a pehlevi fordításból, mely Kalila és Dimna néven ismeretes, erednek az összes keleti és nyugati feldolgozásai a B.-féle meséknek. Az eredeti ind mű és annak első pehlevi fordítása elveszett s csak öt első fejezetének meséi maradtak fenn Pancsatantra (öt könyv) néven (l. o.). Magyarul B. és Lokman indiai históriai és költött beszédei. Mellyek török auctorból, Ali Tchelebi Ben Salehből, Galland uram által frantzia nyelvre, most pedig magyar nyelvre fordíttattak (Kolozsvárott 1783. Ny. a ref. kollegium betüivel).

Bidry

Bider indiai város nevéről nevezett rozsdamentes ötvény. Fő alkotó eleme indiai nyelven a dsasztá, mely magában is horganyból és nehány százalék vörös rézből meg ónból álló ötvény. Ha ezt az ötvényt még több horgannyal ötvözik, nyerik az u. n. bidryt, melynek alkotó részei: 12 360 rész horgany, 460 vörös réz, 414 ólom, vagy egy másik elemzés szerint: 1175 horgany, 160 vörös réz, 40 ólom és 20 ón. A B. ötvényből edényeket, pajzsokat, kardmarkolatokat és egyéb tárgyakat készítenek öntés utján. Az öntött és megesztergályozott tárgyat rézgáliccal megfeketítik, azután vésővel és ponccal diszítményeket vésnek a fölszinébe és a diszítmény mélyedéseibe ezüst lemezkéket és szálakat ágyazva, az egészet simára csiszolják. Végül a tárgyat bevonják szalmiakból, salétromból, konyhasóból és rézgálicból készített páccal, mely az alapot tartós fekete színűre festi, az ezüst diszítményekről pedig könnyen lecsiszolható.

[ÁBRA] Bidry.

Bidsapur

(angolul: Beejapoor, indiai néven: Vidsajapura), egykoron nagy és virágzó muzulmán királyságnak (1489-1686-ig) fővárosa, ma Bombay presidencyben, Kaladgi kerületben járási székhely, a felső Kisztnah közelében, (1881) 11 424 lak. Virágzásáról tanuságot tesznek régi nagy épületei: a Mohammed-Adil-sah mauzoleuma, Ibrahim-Adil-sah siremléke és egy igen régi temploma meg egyéb romok. 1818 óta az angoloké.

Bidshur

járási székhely a brit-indiai északnyugati tartományok Rohilkand kerületében, 15 147 lak. A tőle D-re fekvő Daranoparban november havában évenkint mintegy 40 000 zarándok sereglik egybe, hogy a Gangeszben megfürödjék.

Biduum

(lat.) a. m. kétnapi időtartam; régi eljárás szerint bizonyos perbeli tényekre való határidő.

Bie

hires hidegvizgyógyintézet Södermannland svéd tartományban.

Bieb.

Bieberst., M. B., M. v. B., növénynevek mellett Marschall von Bieberstein nevének rövidítése.

Bieberit

(kobaltvitriol), szulfát ásvány, viztartalmu kobalt szulfát (CoSO4+7H2O); egyhajlású izomorf a melanderittal. Vereses szinü, rendesen csak mint kivirágzás fordul elő Németországban: Hanau (Bieber) és Siegen (Glückstern mellett) a lelőhelyei. Haidingertől való a név. Kén tartalmu smaltit oxidációi terméke.

Bieberstein

Frigyes Ágoston (Marschall von, báró), orosz florista, szül. Stuttgartban 1768 aug. 10., megh. Marefben, Charkov mellett 1826 jun. 28. Krimet és Kaukazus vidékét több izben beutazta s növényeit jeles kartársaival közölte. Munkái, melyek az orosz flórának nevezetes kutforrásai, a következők: Flora Taurico-Caucasica (Charkov 1808-1819, 3 kötet); Centuria plantorum rariorum Rossieae meridionalis (u. o. és Pétervárott 810-43, 80 táblával); Beschreibung der Länder zwischen den Flüssen Terek und Kur am Kaspischen Meere, Botanikai függelékkel (Frankfurt a/M. 1800).

Biebrich

(B.-Mosbach), város Wiesbaden porosz kerületben, a Rajna mellett, szép környéken, (1890) 11 023 lak., cement-, anilin-, kénsav- és szappangyártással, vasöntőkkel és gipszégetőkkel. 1840-ig a nassaui hercegek állandó, 1866-ig nyári tartózkodó helye volt. A hercegi kastély 1699-1706-ig épült francia izlésben.


Kezdőlap

˙