Biecz

város Gorlice galiciai kerületi kapitányságban, a Ropa partján, (1890) 3180 lak., gazdagon javadalmazott szegényházzal, szép székesegyházzal, régi körfalainak és kapuinak maradványaival. A város a lengyel királyoktól sok kiváltságot kapott, amiért Parva Cracovia-nak hivták.

Biedenfeld

Ernő Gusztáv, Benő báró, szül. Karlsruhéban 1792 jan. 2., főbelőtték 1849 aug. 9. Részt vett az 1809-15-iki hadjáratokban és felvitte az őrnagyi rangig, 1843. pedig akarata ellenére nyugdíjazták. Az 1849-ki ideiglenes kormány a népfölkelők vezérévé tette s állásának elfoglalására kényszerítette. Kényszerüségből elvállalta e megbizást és vitézül harcolt a poroszok ellen, de Rastadt átadása után a hadi törvényszék halálra itélte.

Biedermann

1. Alajos Emánuel, német prot. teologus, szül. Winterhurban 1819 március 2., megh. Zürichben 1855 jan. 25. Teologiai tanulmányait 1837-41. Baselben és Berlinben végezte, 1843. lelkész lett Münchensteinben Basel mellett, majd 1850. rendkivüli s 1864. rendes tanár a zürichi teol. fakultáson. A berni egyetemen u. e. évben a hittudományok doktorává avatta fel. Nevét ismeretessé főleg Christliche Dogmatik (Zür. 1869, 2. kiad. 1884) c. műve tette, melyben Hegel szellemében ugyan, de a Hegel konzervativ tendenciáit tullépő spekulativ irány hivének mutatja magát a mai teologiai határain belül.

2. B. Frigyes Károly, német történész és politikus, született Lipcsében 1812 szept. 25. 1835. magántanár lett a lipcsei egyetemen, 1838. pedig a bölcsészet rendkivüli tanárává nevezték ki. Az általa szerkesztett folyóiratokban [Deutsche Monatschrift für Litteratur und öffentliches Leben (1842-45), Der Herold (1844-47), Unsere Gegenwart und Zukunft (1846-48)g a nemzeti haladás és a kisebb államoknak Poroszországhoz való csatlakozása mellett harcolt. 1845. politikai beszéd miatt eltiltották a tanárságtól, 1848. pedig tagja lett a frankfurti parlamentnek, mely utóbb az alelnöki székbe emelte. 1863. visszatért Lipcsébe s átvette a Deutsche Allg. Zeitung szerkesztését; 1865. pedig visszahelyezték tanári állásába. Tagja volt a szász kamarának (1869-76) és a német birodalmi gyülésnek (1871-74). Nagyszámú iratai közül megemlítendők: Die deutsche Philosophie von Kant bis auf unsere Tage (Lipcse 1841-43, 2 köt.); Vorlesungen über Socialismus und sociale Fragen (1847); Erinnerungen aus der Paulskirche (1849); Die Erziehung zur Arbeit (1852, 2. kiad. 1883); Deutschland im XVIII. Janhrhundert (1854-1880, 2 köt.); Frauenbrevier (1856, 2. kiad. 1881); Friedrich d. Gr. und sein Verhältniss zur Entwickelung des deutschen Geisteslebens (Braunschweig 1859); Deutschlands frühste Zeit, oder der Dreissigjährige Krieg in Seinen Folgen für das deutsche Kulturleben (Berlin 1862); Dreissig Jahre deutscher Geschichte 1840-70 (1880, 2 kötet; 2. kiad 1883); Mein Leben u. ein Stück zetgeschichte (2 köt., Boroszló 1886-87); Fünfzig Jahre im Dienste des nationalen Gedankens (Boroszló 1892).

3. B. Gusztáv Valdemár báró, német irodalomtörténész, szül. Marienbergben 1817 márc. 3. Különösen Goethéről írt tanulmányaival szerezte irói hírnevét. Munkái: Goethe u. Leipzig (Lipcse 1865); Zu Goethe Gedichten (u. o. 1870); Goethe und Dresden (Berlin 1875); Goetheforschungen (frankf. 1879, Noeue Folge 1886) stb.

Biéfve

(ejtsd: biév) Eduárd, belga festő, szül. Brüsszelben 1809 dec. 4., megh. u. o. 1882 febr. 7. Szülővárosának művészeti akadémiáján kezdte tanulmányait, majd 1828-1830-ig paelinek történeti festő műtermében dolgozott. Már 1828. fellépett egy mitologiai képével, melyet 1830. Masaniello c., 1835. pedig Krisztus megkorbácsolása c. képe követett. Van Dyck tanulmányozása után szakított azzal a plasztikus festésmodorral, melyre a David-féle iskolához tartozó mestere tanította és az új belga iskola három nagy úttörője: Wappers, Gallait és de Kayser mellécsatlakozott Dante eszméje szerint készített nagy festményével, mely Ugolino grófot és fiait ábrázolja a pisai toronyban. Nem kevésbbé jelentékeny volt következő műve: Boleyn Anna utolsó pillanatai. Legnevezetesebb festménye: A németalföldi nemesi rendek egyezségének aláírása 1566 febr. 16., melyet a belga nemzeti múzeum számára vásároltak meg. A porosz király megrendelése folytán festette következő képét: I. Károly, Anglia királya felékesíti Rubenst az aranylánccal; a brüsszeli tanács termét díszíti a királyságot megalapító Belgium c. festménye.

Biegeleben

1. lajos Miksa báró, osztrák diplomata, szül. Darmstadban 1812 jan. 14., meghalt Rohitschban 1872 aug. 6. 1832-1848-ig hesseni, 1848-50-ig Gagern alatt német birodalmi, azóta pedig osztrák szolgálatban működött. 1852. udvari tanácsos lett a bécsi külügyi minisztériumban és a német birodalmi ügyek előadásával bizatott meg. Buzgó ultramontán s Poroszország elkeseredett ellensége volt. A frankfurti (1863) és az 1864-ki londoni kongresszusban mint naplóvezető szerepelt. Az 1866. háború kimenetele véget vetett törekvéseinek és 1871. nyugalomba voltul. V. ö. Vivenot: Ludwig, Freiherr v. B. (Wien 1873).

2. B. Miksa, az előbbinek öccse, szül. Darmstadtban 1813 jan. 23., megh. Darmstadtban 1892 dec. 5. 1871-73-ig az ottani pénzügyminisztérium elnöke; 1874-78-ig a német birodalmi gyülés tagja vala, ahol a centrummal szavazott.

Biegelow

Poultney, II. Vilmos német császár gyermekkori játszótársa és barátja, egy gazdag amerikai család sarja, született 1859-ben. Ujabban B. nagyobb utazásokat tett és politikai könyveket ír. 1892. csolnakon leutazott a Dunán Eschingentől a Sulináig és utazás közben hazánk több kiváló férfiával is ismeretséget kötött. Ez utazást leirta a Peddles and Politics down the Danube c. műben (1892). Legujabban kiadta a Kaiser Wilhelm II. u. sein östlicher Nachbar c. művet (1893). E munka első fejezeteiben II. Vilmos császár neveléséről és gyermekkoráról érdekes dolgokat közöl.

Biel

(franciául Bienne), járási székhely Bern svájci kantonban, a Suze mindkét partján, közel ahhoz a helyhez ahol a Thiele a Bieli-tóból kifolyik, (1888) 15 407 lak., környékén sok nyaralóval. Régi, magasabban fekvő része keskeny, szabálytalan utcákból, massziv, régi, bizarr módon befestett házakból áll; tóparti része egészen modern. A Schwab-múzeum gazdag a cölöpépítmények korából való régiségekben s kelta és római fegyverekben. Ipara nagyon virágzó, jelentékeny iparágai az órakészítés, pamutszövés, szivargyártás, elektromos készülékek és ékszerek készítése. Szép környékének kiválóbb pontjai az ú. n. Taubenlochschlucht, az a hegyszakadék, amelyen a Suze áttör, a gyönyörü kilátást nyújtó Magglingen (franc. Macolin)-ház és Rousseaunak egykori (1765) tartózkodási helye, a Bieli-tóban levő szőllő és gyümölcsösökkel borított Szt. Péter-sziget.

Biel

Gábor, skolasztikus, német bölcsész, szül. Speierben a XV. század közepe táján, megh. 1495. Midőn Eberhard gróf a tübingai egyetemet alapította, B -t nemsokára rá meghivták a teologia tanszékére 1484., ott halt is meg. B -t az utolsó skolasztikusnak nevezték, a középkori nominálizmust rendszeresen kifejtette, állítólag hatással volt Lutherre és Melanchtonra is. Főműve: Collectorium sive epitoma in magistri sententiarum libros IV. (1501), magában foglalja Occam fölött tartott előadásait s magyarázatait. V. ö: Linseman, G. B., der letzte Scholastiker (Tübinger Theol. Quartalschrift, 47. köt. 1865, 3 cikk). E munkájában skolasztikus modorban tárgyal több nemzetgazdasági kérdést s különösen érdekes eredményre jut a pénzről szóló tanában, hol a cserekereskedésnek a pénzforgalom előtt való visszahuzódását jelzi.

Biel

állítólag a régi szászok és türingiaiak egy bálványa, amelynek embereket áldoztak

Biela

az Elbe két baloldali mellékfolyója, 1. B. (csehül: Běla) Csehországban, Teplitz közelében az Érchegységben ered; 75 km. hosszu folyás után Aussignál ömlik az Elbébe. 2. B. (Bielitz) Szászországban, ugyancsak az Érchegységben ered és Königsteinnál torkollik. Völgye (Bielagrund) egyik legszebb része a szász Svájcnak


Kezdőlap

˙