(Byerit) (ásv.). bitumenes kőszén Coloradoból
gyárváros Angolországban. L. North-Bierley
1. Gottlieb, tört. -iró, szül. Pozsonyban, 1824., megh 1892 jun 16 Tanulmányait szülővárosában és Jénában végezte, azután gimnáziumi tanár lett Teschenben. Jelenleg Prágában gimnáz. igazgató. Művei: Gesch. d. evangel. Kirche Schlesiens (1859): Gesch. d. Herzogthums Teschen (1863); Gesch. d. Herzogsthümer Troppau u. Jägerndorf (1874). A boroszlói egyetem tiszteletbeli tudorrá avatta.
2. B. Sándor Mihály, jogtudós, győri, majd nagyszebeni jogtanár, utóbb igazságügyminiszteri titkár s mint ilyen halt meg 1889-ben életének 40. évében. A római jognak legbuzgóbb művelője s hazánkban egyik legalaposabb ismerője volt. Mint Iheringnek jeles és legkedvesebb tanítványa, az egyedül helyes, mert az életnek dolgozó s a gyakorlati élet igényeit szem előtt tartó realisztikus elméletnek hive s hazánkban egyik legbuzgóbb apostola. Ennek az iránynak terjesztése érdekében fordította magyarra Iheringnek Jurisprudenz des täglichen Lebens c. nagybecsü művét. Irodalmi dolgozatai a Jogt. Közlönyben s leginkább a Magyar Igazságügyben jelentek meg. Kora halála nagy veszteség jogirodalmunkra.
1. Gottlieb, német festő, szül. Berlinben 1824 okt. 13: szülővárosában, Párisban és Olaszországban tanult, majd 1853. hazatérvén, eleinte történelmi s genreképeket (Gusztáv Adolf halála, a kunersdorfi csata), később azonban és több sikerrel arcképeket festett. Utóbbiak közül különösen női képmásai emelendők ki, melyekben teljesen ragyogtathatta fényes, a velencei és németalföldi mesterektől eltanult szinezési tehetségét
2. B. Károly Ede, német festő, szül. Berlinben 1803 jul. 25. megh. 1892 jun. 16., eleinte porcel
lánfestő volt, később teljesen a tájfestészetre és pedig főleg az alpesi tájék festésére adta magát. E nembe tartozó első Művei: Firenze látképe, A milanói dóm, Tasso tölgyfája; legsikerültebb azonban az Este a havason. A berlini új muzeumban is több falképet festett. B. összes művei kiváló technikai ügyességéről tanuskodnak, valamennyinek azonban bizonyos dekotrativ jellege van.
Alajos Proszper, lengyel gazda és államférfi, szül. Kalis mellett 1778., megh. Párisban 1854. szept.-ben. Külföldön tanult és nagyobb utazás után hazatérve, Szuliszlavicében minta-gazdaságot rendezett be s a gazdaság, kertészet és társadalomtudományok számára tanintézetet alapított. A lengyel szabadságharc idejében (1831) a varsói nemzeti kormányban pénzügyminiszter volt s ezt a tisztét Varsó eleste után a Zakrocsinban ujra megalakult kormányban is viselt. A szabadságharc elverése után B. Franciaországban élt egész haláláig.
Ede Jenő, pénzügyi iró, szül. Sátoralja-Ujhelyt, Zemplén vármegyében 1855 febr. 8. Munkái: A szeszadó tankönyve (Budapest 1885); A fogyasztási adók tankönyve I. köt. (u. o. 1886); A jövedék tankönyve (u. o. 1887).
Albert, amerikai festő, szül. Solingenban 1830., mint két éves gyermek kivándorló szüleivel Amerikába, New-Betfordba került. Már korán gyakorolta magát a rajzolásban, 1853. pedig Düsseldorfba ment, hol Lessing, Acbenbac Endre és Lentze vezetése alatt tanult, aztán Olaszországba ment, 1857. pedig visszatért Amerikába. A Rocky mountainst, a kaliforniai Jahve tavat, a Szlerra Nevadát, A Hudson folyót ábrázoló képei nagy feltünést keltettek. 1867-1868. tanulmányutra ment Rómába és Nápolyba ez út eredménye lett a Vezuv kitörését ábrázoló kitünő festménye lett.
körülbelül 200 km2 terület Dél-Holland és Észak-Brabant németalföldi tartományok közt, amelyen 1421 nov. 19. a Maas gátjainak áttörése következtében elöntött a viz és eközben 72 falut és 100.000 ember életét elpusztította. Azóta nagyrészét ujra kiszárították, oly módon, hogy a Merwde vizeit levezették az Uj-Merwede csatornán. Ez utóbbit az Amerrel (a Maas egyik ágával) egyesül a Hollandsch Diepet alkotja, amely az Északi-tengerbe ömlik.
1. János Erik, a XVII. száz.-nak egyik «fölvilágosítója», szül. Lübeckben 1749 nov. 17., megh. 1816 febr. 20. Miután Göttingában elvégezte tanulmányait, a mecklenburgi Bützowban a katonai akadémián alkalmaztatott 1773., 1777. pedig Berlinbe került, mint Zedlitz miniszter titkára, 1784. Berlinben királyi könyvtárnok lett 1783-tól kezdve kiadta Gedikével az egykori hires Berlinische Monatschriftot, melyet 1791-től kezdve e cim alatt: Berliner Blätter maga szerkesztett, 1799-1811-ig pedig Neue Berliner Monatschrift c. alatt folytatott. E lap száraz racionalisztikus iránynak egyik főközlönye volt B. azonkivül mint a berlini akadémia tagja számos értekezést irt s Platóból is fordított.
2. B. Jóao Ernő, német eredetü portugál drámairó, szül. Lissabonban 1829., megh. u. o. 1889 dec. 12. Körülbelül kilencven szindarabot irt s azokkal sokáig uralkodott a protugál szinpadon; darabjai közül felemlítendők: O Fidalgu do seculo XIX., Fortune e trabalho, O Jogo, Os diffamadores, Os homens scrios, Os Sbichoes. Ő alapította és szerkesztette a Revista contemporanea c. folyóiratot.
lanthoz hasonló hangszer Jávában.