(francia, ejtsd: bizsuteri). eredetileg mindennemü értékes, kivált pedig fémből és drágakövekből előállított ékszer, klenodium (bijou). Ujabban a francia, s annak nyomán a többi nyelv is megkülönbözteti az ötvösnek (orfevre, orfevrerie) és az ékszerésznek (joaillier, joaillerie) müvészi becsü készítményét a gyárilag előállított ékszerektől (bijouterie), anélkül azonban, hogy a közöttük való különbséget minden egyes esetben szabatosan megállapítani lehetne. A gyári ékszerészet készít tárgyakat minden fémből: aranyból, ezüstből, platinából, aluminiumból, a vörös réz minden ötvényéből részint aranyozással, részint anélkül, ónból, vasból, acélból; fölhasználja a drágaköveket, vagy azokat mesterséges drágakövekkel helyettesíti, továbbá fölhasználja az elefántcsontot, a teknősbékát, a korallt, a gyöngyöt, a borostyánkövet, a kagylókat, a tollat, a rovarok szárnyát stb., festi a fémeket, készit zománcot és niellót. A gyári ékszerészetnek ujabb időben nagy segítségére van a galvanoplasztika.
Bike. Régi magyar személynév, mely a Beke névvel együtt a törökségtől került hozzánk.
Kedvelt régi magyar személynév, mint általában minden primitiv népnél az olyan állatokról vett nevek, melyekben az erő és bátorság van megtestesítve. Az Árpádok korában a név törökös alakja: a Bucha Buha Buga, Buka is nagyon el volt terjedve. - B. az állattanban a nagy kérődzők, különösen tulkok és szarvasok himje; de bikának nevezik más nagy növényevök, pl. az elefánt himjét is. - B. a csillagászatban. 1. Az állatöv második, 30°-60° hosszuságban fekvő jegye, _; azután 2. az állatövnek 46°-47° rektaszcenzió és 0°-28 1/2° északi deklináció között elterülő csillagképe Heis szerint 188 szabad szemmel látható csillaggal, melyek között különösen Aldebaran elsőrangu vöröses csillag emelendő ki. A hires Plejadok és Hyadok csillagcsoportja e csillagkép alkatrésze, mind kettő szabad szemmel látható. 3. Poniatowsky bikája kevéssé használatos csillagkép, melyet 1777. Poczobut vilnai apát jobbadán az Ophiuchoshoz (kigyótartó) tartozó csillagokból képezett. A sas és a kigyótartó keleti válla között foglal helyet. - B. a hajóépítészetben v. Bak (ném. Beting ol. bitta. ang. bits), tuskó alaku erős fa, ujabb időben öntött vashenger darabok, melyekhez ha a hajó horgonyt vetett, a horgonylánc vagy horgonykötél köttetik meg. Ilyen B.-k rendszerint csak az elő- és hátsó fedélzeten vannak. hadihajókon azonban az ütegfedélzeten is találhatók.
B-bőr, l. Bőr.
B-csök. A bikának meg az ökörnek hímvesszőjéből botot készítenek és enyvet főznek. A vesszők készítésének több módja. van. Vagy horoggal felakasztják, alul meg sulyokkal megterhelve kinyujtják. míg meg nem száradt; vagy pedig vas- illetőleg nádpálcát dugnak rajta keresztül s helyenkint zsinórral lekötözik; ha kiszáradt, akkor a zsinórt elvágják s így gumós botot nyernek, melynek Bikacsök a neve.
1. kisközség Bihar vm. cséffai j.-ban, (1891) 1090 tót, oláh és magyar lak. - 2. B., nagyközség Tolna vm. dunaföldvári j.-ban, (1891) 1106 német lak., postahivatal- és postatakarékpénztárral.
-nemzetség első ismert tagja valószinüleg az a Bikás volt, ki Salamon király alatt Géza herceget, ellene Salamonnal szövetkezvén, hűtlenül elárulta. Midőn ugyanis Géza Csehország felé vezette seregét, Salamon számra nézve nagyobb seregével elébe került. Vid rábeszélésére B., Zonuk és Petrud vezérekkel együtt elpártolt Gézától és Salamon táborába akart átmenni. Minthogy azonban Salamon embereit az elpártolásról nem értesítették, megtámadták s majdnem teljesen megsemmisítették őket: - A madocsai apátságot utóbb a Bikács-nemzetségből való idősb Bikach főtárnokmester alapította 1145., ha ugyan az alapítólevél nem XV. századbeli hamisítás. Ide temetkezett a nemzetség, mely hiteles adatok szerint legelőbb 1299. említtetik, midőn Egyed hat fia János, Miklós, András, Egyed, László és Iván Billei Domokos fiaival kiegyezik. A testvérek közül János alighanem székesfehérvári kanonok volt: Miklósnak egy ilyennevü fiát ismerjük; Andrásnak 1338. öt fia említtetik, u. m. Mihály, István, Egyed, Péter és Benedek; Iván fia Dezső volt, ezé ifjabb Iván ezé pedig Györkönyi Dezső. Az Egyed-fiakkal közelebbi rokonságban volt Fodor Miklós (v. Fodor fia Miklós) fia Farkas, ki a XIV. század első felében élt s valami okból Tolna megyében fekvő tizenegy birtoka elkoboztatott, melyeket 1343. kapott vissza Lajos királytól. E birtokokat 1397. Zsigmond király Györkönyi Dezső részére irta át. A nemzetségnek Zalamegyében is voltak birtokai. (Wertner M., A magy. nemzets. I. 102, 323.)
kisközség Baranya vm. hegyháti j.-ban, (1891) 1082 német és magyar lak., postatakarékpénztár, postahivatallal.
(Beekaneer), 1. 1818 óta angol fenhatóság alatt álló hindu állam Radsputánában (Elő-India ÉNy-i részében), 45800 km2 területtel, (1891) 831210 nagyobbára hindu lak., egészen sik, homokos föld, a Tharr-sivatag része csak a Gagar és mellékvizei öntözik; ÉK-i részében termékeny; házi állatai a teve és juh. - 2. Az ugyanily nevü állam fővárosa a Tharr-sivatag egyik nagy oázisában; (1891) 55640 lak., magas falakkal körülvett házai nagyrészt vörös homokkőből épültek és faragyányokkal vannak ellátva.
ökörnyál, a lebegő pókhálószálak, amelyeket több pókfaj s különösen az Erigone és Pachygnatha nemekbe, valamint a Lycosidae és Thomisidae családokba tartozók potrohjuk fölemelésével eresztenek, hogy ezeknek segítségével a levegőbe emelkedhessenek s a légmozgás által oly védett helyekre juthassanak, ahol biztos téli szállást találhatnak.
kisközség Zólyom vármegye breznóbányai j.-ban, (1891) 423 tót lakossal: az itt levő Prihradny-féle vasgyár (1891) 35600 métermázsa vasércet termelt s vasfinomítójában 50325 mmázsa kész vasárut (ekevas, kocsitengely, rudabroncs, lemez stb.) állít elő, összesen 528412 frt értékben: a munkások száma 276 férfi és 35 gyermek. A gyár termelési képessége 80-100000 mmázsa.
(geol.), valamely nagyobb területnek olyan mélyedménye, melynek szélei. mentén párhuzamosan haladó hegységek emelkednek. Jól példa rá a Rajna völgyének az a része, mely a Feketeerdő és a Vogézek között van. (F. Löwl: Über Thalbildung, Prága 1884.)