Bilin

(csehül Bilina), város Csehországban, Teplitz ker. kapitányságban, szép hegykatlanban, a Biela mellett, (1890) 6651 lak., a Lobkowitz hercegi család szép kastélyával, barnaszéntelepekkel. A közelében levő bazaltsziklák közt a B.-i kő vagy Boren Közép-Európa egyik legmagasabb (538 m.) fonolitja, érdekes flórával. A várostól 1,3 km.-re van a hires B.-i savanyuvizforrás, mellette szép parkokkal és 1878. épített kurházzal. A József-forrást tartják a legjobbnak; hőmérséklete 12° C. 10 000 részben van 33,6 szénsavas nátron, 7,19 kénsavas nátron, 3,8 klórnátrium, 4,1 szénsavas mész, 1,7 szénsavas magnézia, 0,1 szénsavas lithion, 47,5 szabad szénsav; leginkább gyomorsav-képződés, gyomor- és bélkaratus, máj-, vese- és hugyhólyagbajok, köszvény és reumatizmus, skorfula stb. ellen használják. Vizét, bár ott a helyszinén is használják, leginkább szétküldik, évenkint mintegy 2 millió palackot. A savanyuviz elpárologtatása utján készített bilini pasztillákból szintén nagy mennyiséget (évenkint 100 000 adagot) hoznak forgalomba.

Bilincs

vaslánc a rabok kezeinek és lábainak megkötözésére. Büntetés sulyosbító eszköz az 1871. LII. t.-c. 3-5. §-a a büntető eljárásban alkalmazott B.-t megszüntette csak mint biztossági és fegyelmi eszközt tartotta fenn, szabályozva alkalmazását az 1872. jan. 28-i rendelettel.

Bilineár alak

n változónak (x1, x2, ..., xn) oly homogen lineár egész függvénye, melyben az együtthatók más n változónak (y1, y2, ..., yn) homogen lineár függvényei. Például:

(a11y1+ a12y2+ a13y3)x1+

+(a21y1+ a22y2+ a23y3)x2+

+(a31y1+ a32y2+ a33z3)x3.

Bilinguis

(lat.) a. m. két nyelvet beszélő. Angliában így hivják a részben angolokból, részben külföldiekből alakított esküdtszéket, mely külföldi vádlottak bűnügyeiben itél.

Bilini pasztillák

Gyógyszeres cukorkák, melyek a bilini ásványviz több szilárd alkotórészét tartalmazzák cukor és tragantmézga mellett, Fő hatóanyaguk mindenesetre a kettedszénsavas nátrium, melyből 1 drb 6 cg.-ot tartalmaz. Az eredeti pasztillákat a bilini vizből készítik, a legtöbbet azonban csak a megfelelő sókból.

Bilinski

Leó lovag, lengyel nemzetgazda, szül. Zaleszczykiben, Galiciában 1846 jun. 15. 1867-71-ig a galiciai helytartóságnak volt hivatalnoka, 1868. a lembergi egyetemnek lett magántanárává, 1874. ugyanoda rendes tanárrá nevezték ki. B. 1883. óta tagja az osztrák birodalmi tanácsnak s 1889. a delegációba is beválasztották. 1892-ben az osztrák államvasutak igazgatója lett. 1870 óta több nemzetgazdaságtani dolgozata jelent meg lengyel nyelven, így: Jövedelmi adó tanulmányok (Lemberg és Varsó 1880, 2 köt.); A kamatról (Varsó 1872); a nemzetgazdaságtan alapvonalai (Lemberg 1873); A pénzügytan rendszere (1876); A szociálökonomja rendszere (2 köt., 1880-82). Első németül írt művét 1875. adta ki: Die Luxusteuer als Korrektiv der Einkommensteuer (Lipcse 1878) c. alatt, amelyben az angol, belga, hollandi és francia fényüzési adókra támaszkodva, a fényüzési adóknak az adórendszerben igen nagy helyet akar biztosítani s ebben keresi a szociális kérdés egy részének megoldását. Másik nagyobb műve, Die Gemeindebesteureung und deren Reform, 1878. jelent meg.

Bilirubin

Az epe festő anyagai közé tartozó szerves vegyület, melynek kémiai képlete

C18H18N2O3.

Előfordul csekély mennyiségben az ember és a husevő meg a növényevő állatok epéjében. Nagyobb mennyiségben az u. m. epekőben (ökörében), melyből a különféle idegen anyagoknak eltávolítása után kloroformmal kivonható és ezen oldatból többszöri átkristályosítással tisztán állítható elő. A B. vörösszinü, egyhajlásu kristályokból álló por, mely vizben teljesen oldhatatlan, igen kis mértékben oldható éter vagy alkoholban, de benzolban, kloroformban, széndiszulfidban, ugyszintén terpentinolajban könnyen oldódik. Maró alkaliákban (nátronlug) narancsvörösszinnel oldódik és ez az oldat igen nagyon higítva sárgaszinü. Némely fémekkel vegyületeket alkot, melyek vízben oldhatatlanok; ezek közül a kalcium-vegyület az epekőnek fő alkatrészét képezi. Ha a B.-nak alkohollal elegyített sárgaszinü lugos oldatát a kereskedésbeli (nirtogendioxidot tartalmazó) salétromsavval elegyítjük, előbb zöld, azután kék, ibolya, rubinvörös, végül piszkossárga szinü lesz. Ezen reakcióval a B. még 20-ezerszeres higítás mellett is kimutatható. L. még Epe.

Bilis

(lat.), l. Epe.

Biliverdin

C16H18N2O4. A zöldszinü epében fordul elő. Képződik a bilirubinból, ha annak nátriumhidroxiddal készült oldatát levegővel összerázzuk vagy főzzük. A B. nedves állapotban sötétzöld szinü alaktalan por, mely megszárítva tökéletesen feketének látszik. vizben, éterben vagy kloroformban oldhatatlan, alkoholban azonban szép zöld szinnel oldódik fel. Némely fémekkel vizben és alkoholban oldhatatlan vegyületeket alkot.

Bilk

Düsseldorf (l. o.) külvárosa.


Kezdőlap

˙