kisközség Bereg vm. felvidéki j.-ban, a Borsova völgyében, (1891) 3710 rutén és német lak., postahivatallal.
(ang.), iromány, okmány, fogalmazvány; angol parlamenti műnyelven: törvényjavaslat. A B. vagy magánérdekü (Privat B.), minő p. egyesek vagy társaságok, testületek részére vám, út stb. engedélyezése iránt a parlament elé terjesztett javaslat, vagy általános, közérdekü (Public B.). A magán B. az érdekeltek által a parlamenthez intézett kérelem alakjában szerkesztendő és egy parlamenti tag által nyujtandó be a háznak, mely azt vizsgálat és javaslattétel végett egy bizottsághoz utasítja. A privat B.-ek igen költségesek, ami annál inkább figyelembe veendő, mert számos közigazgatási, végrehajtó hatalmi aktust ilyen B. alakjában a parlament eszközölhet. - A public B. csak úgy terjeszthető elő, ha azt előzetes szóbeli kérdésre, illetőleg kérelemre a ház megengedi. Igenlő esetben a B. előterjesztetvén, következik az általános tárgyalás, vagyis azon kérdés vitatása, vajjon ily elveken alapuló törvényre vagy egyáltalán ily célu törvényalkotásra van-e szükség; az általánosságban (első olvasásban) elfogadott B.-t a ház bizottsággá alakulva veszi részletes tárgyalás alá. A bizottsággá alakulás úgy történik, hogy az elnök - Speaker - elhagyja székét s a ház egy bizottsági elnököt - Chairman - választ. A részletes vita befejezésével az elnök elfoglalja székét és a ház határoz a B. részletes, második olvasásban való elfogadása felett. Ha részleteiben is el van foglalva a javaslat, úgy a netán eszközlött módosítások szerint kiegészítve ujból leiratok (en grossed) és harmadszori felolvasás és határozás alá kerül. A harmadik felolvasás nyilvános plenáris ülésben történik és annak folyamában szintén lehet pótlásokat indítványozni, melyek iránt az ház határoz.
A harmadszori felolvasásban is elfogadott B.-t a parlament másik házával közlik, hol annak tárgyalása és elfogadása nagyjában ugyancsak a most leirt processzus szerint történik. Ha a B. iránt a két ház nem tud megegyezni, akkor az elbukik (dropped), ha pedig a megegyezés létrejött, szentesítés végett a király elő terjesztik. A szentesítési formula a privat B.-nél így hangzik: «Legyen amint kérte vagy kérték»; a public B.-nél: «A király is akarja ezt.» Az adókat, illetékeket, kölcsönöket megszavazó B.-eknél pedig így: «A király köszöni hű alattvalóinak; elfogadja jóindulatukat és hasonlóan akarja ezt.» A szentesítés megtagadása így fejeztetik ki: «A király meg fogja látni (vizsgálni, gondolni).» Egyébiránt a megtagadás jogát a hannoveri házból származott királyok még nem gyakorolták.
4. B. büntető ügyekben a nagy esküdtszék (grand jury) elé terjesztett vád (indictement). A vád bizonyítékokkal támogatandó. Ha a grand jury a vádat alaptalannak találja, a vádlevélre azt irja «not true bill» (nem igaz vád), vagy «not found» (nem találtatott) s ez a bűnvádi eljárásnak megszüntetését vonja maga után, ami azonban uj vádnak a következő grand jury elé terjesztését nem zárja ki. Ha ellenben a grand jury a vádat alaposnak találja, a vádlevél hátára ezt irja: «a true bill.» Ez felel meg a mi vád alá helyezésünknek.
5. B. of pains and penalties, angol speciális törvény, mely a rendes birói eljárás mellőzésével büntetést szab arra, ki treason-t vagy felony-t képező büntett gyanujába esett. Halálbüntetés a B.-ben meg nem állapítható. A B., mely halálbüntetést s vagyonelkobzást állapít meg a bűnös ellen, B. of attainder.
6. B. of rights, Angolország parlamentáris alkotmányának egyik alaptörvénye, melyet II. Jakab király elüzése után a parlament egy bizottsága dolgozott ki és a trónra hivott Orániai Vilmos szentesítette. Főleg a parlament adómegszavazás jogát, a miniszterek felelőségét, a biróságok függetlenségét biztosította, megszünteté a királynak hatalmát a törvények hatályának felfüggesztésére s a törvények alól való felmentés megadására.
(ejtsd: bijó-varen) János Miklós, francia forradalmi politikus, szül. La Rochelleben 1756 ápril. 23-án, megh. Port-au-Princeban 1819 jun. 3. Ügyvéd fia, könnyelmüen töltött ifjuság után belépett az oratoriánusok juillyi kollégiumába, hogy egyideig jámborságot színlelt, mindazonáltal 1783. a kolostorból elüzték. 1785 óta Párisban ügyvédeskedett, s feleségül vette a verduni főbérlő természetes leányát, miáltal tetemes vagyont és tekintélyt szerzett. Lelkesedéssel csatlakozott a forradalomhoz, melynek érdekében számtalan izgató röpiratot irt. 1791. kinevezték a 4. párisi arrondissementnak birájává, mely állásában szoros összeköttetésbe lépett Danton-, Robespierre- és Marat-val. Ő volt a lelke a jakobinusklubnak és az 1792 aug. 10. fölkelésnek egyik szervezője. A szeptemberi tömeges gyilkosságokban is közreműködött. 1793 jan. 16. a király azonnal való kivégzésére szavazott, a girondisták megbuktatásában segédkezett és árulással vádolta Custine, Houchard és sok más tábornokot és tisztviselőt, kikkel hivatalos körutjában érintkezett. A rémuralom idejében a konvent elnöke s a jóllétbizottság tagja volt és ő indítványozta az orleansi herceg, Mária Antoinette és számos más áldozatnak perbe fogatását és kivégeztetését. Noha mindenben Robespierre bérence volt, 1794 jul. 27. annak bukásában közreműködött, mindamellett a konvent 1795. ápril 1. Cayennebe számüzte. 1899. bűnbocsánatot kapott, de nem élt vele, hanem egyideig még Cayenneban maradt. 1816. New-Yorkba költözött, hol azonban utálattal elfordultak tőle, mire St. Domingóban a négerek közt huzta meg magát, hol Pétion elnöktől kis nyugdijat kapott. A Mémoires de B., écrits az Port-au-Prince, Páris 1821, 2 köt. koholtak. (V. ö. Grande Encycl. VI. 853).
(ejtsd: bijo) Ágost Adolf, francia államférfiu, szül. Vanesban 1805 nov. 12., megh. 1863 okt. 13. Egyideig Nantesban ügyvéd volt, 1834. a Loire Inferieur departementban képviselőnek választották. Később Aumale herceg ügynöke, 1840. pedig alállamtitkár lett a kereskedelem- és földművelésügyi minisztériumban. A Thiers-miniszterium bukása után ügyvéd lett Párisban s ismét az ellenzékkel tartott. az 1846-47-iki és mozgalmaiban tevékeny részt vett s tengerészeti miniszternek lett kiszemelve. 1848 márciusban a nemzetgyülésbe választották, kezdetben a balpárthoz csatlakozott és az Orléans-család számüzetését sürgette. 1850. azonban átpártolt a bonapartistákhoz. 1851 dec. 2-ika után Napoleon Lajos környezetéhez tartozott és mint a törvényhozó testület tagja élénk részt vett a császárság megszilárdításában. 1853 jan. 25. a törvényhozó testület elnökévé, 1854 junius 23. belügyminiszterré s ez év december 5. szenátorrá nevezték ki. 1858-iki februárban a császár elleni merénylet után visszalépett ugyan, 1859 végén azonban már megint átvette a belügyi tárcát. 1860. tárcanélküli miniszter lett, mely minőségben azzal a kényes feladattal volt megbizva, hogy a császár politikáját a törvényhozó bizottságban védelmezze. 1867 szeptemberben Nantesben szobrot emeltek emlékének. Irod. hagyatékát életrajzával együtt Huet A. adta ki (Páris 1864, 2 köt.). (Grande Encyclopédie VI. 855).
Thonb., az ananászfélék génusza, Billberg J. G. svéd botanikus (1772) tiszteletére nevezve, 30-40 fajjal Amerika tropikus vidékein. Ananászképü, leginkább Braziliában nagy fákon élősködő többnyári növények, szálas vagy kardalaku levelekkel, füzéres v. bogas virágzattal s háromrekeszü bogyóval. Több fajtát pompásszinü hegye-leveleiért melegházban ápolják. Legszebbik a B. Moreliana Brogn. keskeny csatornás leveleivel, piros hegye-levelekkel és világoskék virágokkal. A B. zebrina Lindl. levele tövisesfogu, a külső oldalán fehérrel sávozott. B. variegata Mart. l. Ananász-selyem.
kis folyó Németországban Lauenburg és Holstein közt; 63 km. hosszu folyás után Hamburg fölött az Elbébe torkollik.
nagyközség Torontál vm. csenei j.-ban, (1891) 4978 német lak., népbank szövetkezettel és két ecetgyárral, van postahivatala és postatakarékpénztára.
(Motacillidae), az éneklő verébalkatuak, árcsőrüek (subulirostes) csoportjához tartozó madárcsalád. Karcsu testalkatuak, csőrük vékony, hosszu és hegyén bevágott, szárnyaik hosszuak, hegyes, 9 elsőrendü evezőtollal, melyek közül az első három rendesen a leghosszabb; farkuk lekerekített, lábuk 4-ujju (3 előre és egy hátra áll), csüdjök vékony, magas és elül táblás. Körülbelül 80 faj ismeretes, minden regióban elterjedtek, többnyire a földön a vizek partjain élnek, sebesen lépkedve kapkodnak a rovarok után, vagy pedig eke mögött a barázdákban szedik össze a kukacokat, gilisztákat, sőt gyakran hasonló célból a nyájak körül tartózkodnak. Hazánkban 2 nem ismeretes. 1. A billegető (Motacilla L.), mely nemnél az első evező toll valamivel rövidebb mint a 2. és 3., hosszu és keskeny farkukban a két középső kormánytoll a leghosszabb. A him a nősténytől alig különbözik; koruk az évszak és tartózkodási hely szerint igen különböző. Ügyesen, gyorsan és hullámvonalakat leirva röpülnek. Vándormadarak. Földön, fákon vagy sziklahasadékokban fészkelnek. 15 nagyobbrészt az ó-világrészekben előforduló faj közül Magyarországból 4 ismeretes. a) Barázdabillegető (Motacilla álba L.); palaszürke, torka, melle és farka fekete; külső tollai pedig fehérek. 20 cm. hosszu, szárnyhossza 8,5 cm., farkhossza 9,8 cm. Egész Magyarországban előfordul, s különösen az emberlakta vidékeken, a vizek mellett szeret tartózkodni. A hozzá hasonlókkal folytonosan viszálkodik, sőt ha tömegesen vannak, akkor még nagyobb ragadozókat is megtámadnak. Szeptemberben csapatokban költözik el, de mér február végén, vagy március elején visszatér. Tojása fehér, számos apró szürke folttal. Évenkint 3-szor költ. b) A havasi v. hegyi billegető (M. boarula L.), háta hamuszürke, hasa sárga, a him fekete torku, a nőstény háta inkább szürke, hasa pedig kevésbbé sárga. Fiatal korban és télen fehéres szinü, 9-10 cm. hosszu. hazánk hegyes vidékein (Árva, Szepes, Alsó-fehér, Hunyad stb. vmegye) tartózkodik. c) Mezei billegető (M. campestris Pall.). Hazánkban csak ritkán fordul elő (Turóc- és Barsmegye 1841 és 1842). d) Sárga billegető (M. Flava L.) háta olajzöld, hasa sárga, különben szinre nézve különösen a kor szerint igen változó. Hossza 17 cm., szárnyhossza 8 cm., farkhossza 7 cm. Különösen síkságokon és lapályos erdős vidékeken hazánkban több helyen apriltól szeptemberig fordul elő. Évenként csak egyszer köt. Májusban 4-6 sötéten pontozott piszkos fehér tojást rak, melyen a nőstény 13 napig ül. Fogságban még szomorubb, mint a barázda-b. 2. Pipiske (Anthus L.), melynél a három első evező toll egyenlő hosszu, csőre egyenes, szélei befelé hajlók, farka kimetszett és hátsó ujja hosszu karommal ellátott. 30, minden kontinensen előforduló és költöző faj közül hazánkban 5 faj fordul elő. L. Pipiske.
(l. ábra). Magyar emelő háló, mely a viz színe közelében tartózkodó halak fogására szolgál. Hossza 3-4 méter, szélessége 11/2-2 méter. Van három kávája (K, k), mely a tőkébe (T) ugy van beillesztve, hogy az egész háló kanál alaku. Csónakról halásznak vele; a halász a tőkére egy laza kötélhurkot vet s azt egy a csónak belső oldalába illesztett cövekbe, az u. n. csőbe beakasztja s így a hálót alámerítheti meg fölemelheti «billegeti». Böv. v. ö. Hermann O.: A nagy halászat könyve.
[ÁBRA] Billegháló.
(Wippe). A Poggendorf-féle billegő a polározódási áram könnyebb tanulmányozásának céljából szerkesztett készülék. A készülék arra szolgál, hogy ismételten és gyors egymásutánban a polározó áramot a bontó készüléken átvezetni - azt megint kirekeszteni - és a rövid tartalmu polározott áramot külön zárni lehessen. A Pohl-féle billegő áramot külön zárni lehessen. A Pohl-féle billegő az áram irányának megváltoztatására szolgál. A Siemens-féle billegő az elektromos kondenzátorok kapacitásának összehasonlításánál a kondenzátor-elektromos-forrás és a kondenzátor-galvánmérő áramköröknek váltakozó gyors zárására és megszakítására szolgál.