(lat.), a mise kétszeres celebrálása, ami a katol. papoknak szükség esetén ünnep- és vasárnapokon megengedtetik.
(török), l. Bási és Bin.
(tatár) a. m. ezerfejü barlang. A krimi félszigeten van s számtalan elágazásáért nevezik így. Nevezetes prehisztorikus leleteiről.
(ejtsd: bens), járási székhely Hainaut (Hennegau) belga tartományban, (1890) 9865 lak., csipkekészítéssel; szép környékén sok nyaraló van.
1. Ferenc, utazó, szül. Erdélyben 1820. Sokáig Törökországban tartózkodott, 1850. Kairóban telepedett le, mint kereskedő többször megfordult Kartumban és térítők kiséretében a Fehér-Niluson. Műve: F. B., Mitteilungen über seine Reisen im Orient u. sein Leben in Afrika (1863).
2. B. György Pál, teol. doktor, ág. ev. szuperintendes, szül Segesvárt 1784 jul. 22., megh. Berethamon 1867 jun. 12. Tanult szülővárosában és közben egy évig (1802-1803) a kolozsvári unitárius kollégiumban. Segesvárt 1804. elvégezvén iskoláit, a tübingai egyetemre ment, hol három évet töltött. 1808. segesvári gimn. tanár lett. 1831. a segesdi, 1843. a berethalmi egyházközösség hivta meg lelkésznek s ugyanez évben az erdélyi ev. egyházkerület szuperintendesévé választották. 1858. a jenai egyetemen teologiai karától doktori oklevelet kapott. Páratlan buzgalmat fejtett ki s a legnagyobb érdemeket szerezte a lelkészek dézsmakárpótlásának kieszközlésében. Főbb munkái: Denkschrift der siebenb.-sächs. Geistlichkeit A. C. Pest 1848. (Magyarul is megjelent.) An seine kais. Hoheit den... Reichs-Palatin... Bittgesuch des ev. Superintendenten A. c. Siebenbürgens Wien. U. o. 1857. Zwei Vorträge. N.-Szeben 1862.
4. B. József, történeti festő, szül. Bécsben 1805. Leginkább Münchenben képezte magát, 1847. visszatért Bécsbe s ott 1851. az akadémia tanára lett. Művei főleg színezésük által tünnek ki.
(ásv.), viztartalmu ólom-antimonát; változó összetételü. Legtöbbször veséded alakban találni, azért Bleiniere-nek is nevezik; hintve és mint bevonat is előfordul. Sárgás, barna, v. zöld színü, zsirfényü, néha földes. K. 4. Fs. 3,93-4,76. Szibéria (Nercsinszk),Cornwall (Lostwithiel), Poroszország (Horhausen). Bindheim elemezte legelőször és tiszteletére nevezték el B.-nak. A jamsonit és boulangerit elváltozási terméke.
Károly, német jogtudós és történetiró, szül. a majnai Frankfurtban 1841 jun. 4. Göttingában és Heidelbergában tanult. 1864. a heidelbergai egyetem dócense, azután baseli, freiburgi, straszburgi (1872) s utóbb 1873) a lipcsei egyetem rendes tanára lett. Művei közül megemlítendők: Das burgundisch-romanische Königreich (Lipcse 1868, I. köt.); Der Etwurf eines Strafgesetzbuchs für den Norddeutschen Bund (1870); Die Normen ind ihre Übertretung (1872-77, 2 köt.); Die gemeinen deutschen Strafgesetzbücher vom 26. Feber 1876 u. vom 20. Juni 1872 (2 kiadás, 1877). Mások társaságában adja ki 1883 óta a nagyszabású Systematisches handbuch der deutschen Rechtswissenschaft c. művét. L. 1885. megjelent Handbuch des Strafrechts (I. köt.). Grundriss zu Vorlesingen über allgem. deutsch. Strafrecht (1879); Grindriss des allgem. deutsch. Strafprozessrechts, 1891. Legujabban kiadta a Der Versuch der Reichsgründung durch die Paulkirche 1848-1849 (Lipcse 1892) és a Deutsche Staatsgrundgesetze in diplomat.-genauen Andrücken zu akadem. Gebrauch (I. 1893) c. műveket.
(szánszkrit Vrindâvana), város Agra brit-indiai tartományban, a Dsamna jobb partján, 23 500 lak., látogatott hindu bucsújáróhely, amiről számos temploma és rahminja tanuskodik.
Kis-Hnilechez tartozó bányatelep Szepes várm. hernádvölgyi j.-ban, Zavadka, Teplicska és Kis-Hnilec határában terül el, s Albrecht főherceg tulajdona. Az itteni telepnek aranykőzete grauwacke-pala, ebben van az ú. n. Grobergang, a szepesi vasérctelepek királya, melynek vastagsága helyenkint 24 m. A termelt vasérc mennyisége évenként 687 000 q., 338 000 frt értékben. A telepet a markusfalvi vasúti állomással 12 km. hosszu keskenyvágányu vasút köti össze.
(binnerius) Szende Ernő, evang. lelkész és tanító Pozsonyban, később az eperjesi, majd a besztercei gimnázium tanára és igazgatója volt, azután Kassára hívták meg lelkésznek és a gimnázium felügyelőjének. résztvett az 1652., 1653. és 1656. tartott ev. ker. gyülésekben. Megh. 1664 okt. 14. Kassán. Munkái: De ministroroum ecclesiasticorum distinctis fradibus, Trenchinii 1641; Tractatus methodica, Leutschoc. 1642; Index theologico-politicus, u. o. 1642; Positiones Miscellaneae, u. o. 1643.