pásztori dalok költője Szmirnából. Hogy mikor szül. és mikor halt meg, nem tudni, csak annyi bizonyos, hogy az időszámításunk előtt való III. sz. eleje táján élt. Theokritos utánzója és egyszersmind kortársa volt. Halálát Sziciliában méreg okozta. 17 kisebb, részben töredékes költeményén kivül ránk maradt egy nagyobb, Adónis halálát sirató dala; kiadta Hiller: a Beiträge zur Texteskritik der Bukoliker c. művében, (Lipcse 1888), a kisebb költeményekkel együtt Ahrens Bucolicorum graec reliquiae (Lipcse 1855, az I. kötetben); e költemény a dór költészet olvadékonyságát legjobban tünteti fel. Lefordította P. Thewrewk Emil, Józsa címmel megjelent költeményei között (Pest 1862), Vályi Nagy Ferenc, B. és Moschus idilliumai, (Sárospatak 1811) és ifj. Reményi Ede az Élet II. köt. (1891) 201-205 l.
Paszkál, valószinüleg jelen volt Buda ostrománál, melyről naplót irt: Diario delle correnti guerre d' Ungheria 1686. principiando dal primo decembre sino all expugnatione della real citta di Buda, Venetia 1686.
(gör.), az élet törvényeiről szóló tan.
(gör.), ritkán használt orvosi műszó azon irányu vizsgálat jelzésére, vajjon bizonyos körülmények között élet v. életképesség volt-e jelen vagy sem.
(gör.), az a tan, mely az emberi élet közepes tartamáról szól. B. Haeckel szerint a szerves vegytant is magába foglaló alaktan (Morphologia).
1. Eduárd Szilárd, francia tudós, szül. Párisban 1803 jul. 2., megh. 1850 márc. 12. Előbb mérnök és vasut-építő volt, de gyöngélkedése miatt ezt a pályát abbanhagyta s a khinai nyelv tanulmányozására adta magát. 1847 óta tagja volt az akadémiának. Sokat irt a Journal des Savants s a Journal antique folyóiratba. Munkái: Dictionnaire des villes et arrondissements de l' empire chinois, Páris 1842; Essais sur l' histoire de l' instruction publique en Chine, 2 köt. u. o. 1845-46; s a Cseu-li fordítása, 2 köt. u. o. 1851-52. Ezenkivül sok khinai iratot forditott le franciára.
2. B. Gusztáv, belga rézkarcoló, szül. Brüsszelben 1833 jan. 1. Legkiválóbb karcai Czermak (1872), Angeli után I. Ferenc József király (1873), de különösen Galateia diadala Ráffáel után (1875).
3. B. János, francia fizikus, szül. Párisban 1774 ápr. 21., megh. u. o. 1862 február 3. Látogatta a párisi École politechnique-t; egy ideig a tüzérségnél szolgált, azután a matematikát és a természettudományokat tanulmányozta; mint a fizika tanára tanított Beauvaisban; 1800. a Collége de France tanára lett; 1804. a párisi obszervatóriumon és 1806. a Bureau des longitudes-ön alkalmazták. - Gay Lussacot első léghajó-utjára elkisérte - 1806 elején Méchain-nal és Arago-val Spanyolországba ment, hogy itt Franciaország nagy dél körmérését folytassa. B. a tudományban tisztán tapasztalati szempontból indult ki és minden bölcseleti elmélkedést kerül. Különböző irányban tett vizsgálataival a fizikát lényegesen előmozditá. Aragoval a nehézségi erőt legpontosabban mérte meg Párisban; tőle ered az egyetlen létező közvetetlen mérése a hangterjedés sebességének szilárd testben. Arago-val együtt megmérte a gázok törési együtthatóit, ő fedezte fel az egytengelyü kristályok kettős fénytörésének különbségét; sokat foglalkozott a szingyürükkel melyeket sarkított fényben a vékony kristálycsiszolatok mutatnak. Ő alapította az optikai cukormérést is. Munkái igen fontosak, úgyszintén a mágnesség és elektromosságra vonatkozó vizsgálatai is. A Savart-ral véghezvitt észlelések azon erőről, melyet egy áram egy mágnes-tűre gyakorol, a Biot-Savart-féle törvényre vezettek, mely lényeges támasza az Ampére-féle mágnesség-teoriának. Művei: Analyse du traite de la mécanique céleste de Laplace, Páris 1801; Essai de géométrie analytique u. o. 1802; Traité élémentaire d' astronomie physique, Páris 1805; Traite de physique expérimentali et mathématique, u. o. 1816, 4 köt.; Traité élémentaire de physique expérimentale, u. o. 1818-1821, 2 köt., németül Fechner által bővítve, 2. kiad. Nürnberg 1828-29, 5 köt. Sajátságos fényelméletét: Recherches expérimentales et mathématiques sur les mouvements des molécules de la lumiére autour de leur centre de gravité c. művében, Páris 1814, adta elő. Mint történetiró B. a következőket közölte: Mélanges scientifiques et littéraires, Páris 1858, 3 köt., melyben nevezetes matematikusok és fizikusok életét irta le. Az egyiptomiak, indusok és khinaiak csillagászatával is foglalkozott és ezekről közölte: Recherches sur plusieurs points de l' astronomie égyptienne, Páris 1829; Recherches sur l' ancienne astronomie chinoise, u. o. 1840; és Études sur l' astronomie indienne et sur l' astronomie chinoise, u. o. 1862, c. műveit. Arago-val együtt irta: Recueil d' observations géodésiques, astr. et phys. c. könyvét, Páris 1824.
Endl. (növ.), l.Thuja.
(ásv.), az anortit-földpátnak egy változata, mely különösen a Vezuv kőzetei közt található.
(ásv.). l. Csillám.
(gör.) a. m. életosztás (zootomia); az életszakok tana is érthető alatta.