az ószövetségi szentirásnak az a könyve, amely az izraeliták történetet Józsuától Sámuel próféta születeséig tárgyalja. A könyvben, amely 21 fejezetből áll, meg kell különböztetni a könyv főrészét (1-16. fej.) a függeléktől (1721.), amely igen régi és vallás- meg kulturtörténeti tekintetben nagyon fontos adatokat tartalmaz. Ujabban irt a könyvről Budde: Die Bücher Richter und Samuel, ihre Quellen u. ihr Aufbau (Giessen 1890).
Itélőbiró Magyarországon általában csak olyan magyar állampolgár lehet, aki 26-ik életévét betöltötte, feddhetetlen jel1emü, csőd vagy gondnokság alatt nem áll és vagy ügyvédi oklevéllel bit, vagy a kellő jogi gyakorlat megszerzése után a gyakorlati birói vizsgálatot letette. Kir. itélőtáblai biróvá meg különösen csak az nevezhető ki, aki legalább öt évig, kuriai biróvá pedig, aki legalább tiz évig birói v. kir. ügyészi hivatalt viselt; önálló ügyvédi v. közjegyzői gyakorlatot folytatott; a jogtudományi szakban mint egyetemi vagy jogakadémiai tanár működött; az igazságügyminiszteriumban, a kir. kuriánál, kir. itélőtáblánál, kincstári jogügyek igazgatóságánál vagy közalapítványi igazgatóságnál a fogalmazási szakban szolgált.
(eszt.), a művészet tükre és tanítója a B., v. kritika. A B., mint maga a művészet, örökkévaló és ezt elnémítani v. fölöslegessé tenni lehetetlen. A lelkiismeretes művész inkább még meg is követeli a szigoru, de igazságos B.-ot, hogy abból tanuljon. Nem is árthat magának jobban a művész. mint ha a B.-ot vagy fölöslegessé teszi v. ellene támad. A birálók már az ókorban is kiváló tiszteletben részesültek, a nagy nemzeti versenyek műbírái a legelőkelőbb férfiak voltak és itéleteik kihatottak az egész nemzeti életre. Az ó-kor óta sülyedt a B. tekintélye, amennyiben a napi sajtó vette át annak gyakorlását s némely esetben a fiatalokat bizza meg vele. Az akadémiai B.-ok előkelőbbek és tanulságosabbak, de néha avult irányokhoz ragaszkodnak. A valódi B., másként műbirálat, ha szakavatott kézben nyugszik, a legjotékonyabb hatással van úgy az irodalomra, művészetre, mint a közizlésre is. A valódi műbiráló egyesíti magában úgy a finom izlést, mint az indokolt itéletet és van annyi fantáziája, ami fődolog, hogy a mű megteremtéseinek titkaiba, ugyszólván a költő országába hatoljon. A birálónak nem kell sem művésznek, sem költőnek lennie, de legalább a művészi és költői tehetség szikrájával kell birnia. Néha a művészi és birálói tehetség egy személyben egyesül, példák erre: Horatius, Bolleau, nálunk Arany János, Gyulai Pál, Szigligeti, Bajza. Beöthy. A németeknél fényes példa erre Lessing, kiben az elméleti, birálói és boncoló tehetség oly nagyfoku volt, hogy éles és sokoldalu reflexiója által pótolni tudta a teremtő fantáziát, melynek hiján volt. Igy Schiller, Goethe, Hebbel, Laube az elméletben is kitüntek, de a szükebb értelmü birálóra nézve a költői tehetség birása nem lényeges, amint azt St. Beuve, Jules Jannin, Sarcey, Börne, Speidel, Greguss és sok más jeles kritikusnak példája bizonyítja. A kritikus magában véve mindig egyéni izlését, nézeteit, elméleteit juttatja érvényre, de vérmérsékletre nézve még is meg lehet különböztetni az inkább alanyi, (szubjektiv) kritikust a tárgyilagos (objektiv)-tól, az indulatost a nyugodttól, az érvelőt az élcelőtől. A mai B. egyáltalában háromféleképen tárgyalja a művet: előbb a művész világába helyezkedik és onnan iparkodik magyarázni a mű keletkezését és irányát, azután izekre szedi a művet és ugyszólván szerveit boncolgatva, betekintést enged a mű erényeibe és hibáiba és egyszersmind az egésznek eleven képét tükrözi vissza. Végre meghozza az itéletet, melyben a mű minőségét úgy egészben, mint részeiben jellemzi, vonatkozással lévén egyszersmind a már létező hasonló művekre, úgy hogy az abszolut belbecs mellett a relativ érték is kivilágoljék. A B. tehetsége gyakorlat és elmélkedés által nagyon kiművelhető.
A törvényhatósági bizottság által saját kebeléből 5 évre választott öttagu kollégium, a főispán, ennek akadályoztatása esetén az alispán, városi törvényhatúságban a polgármester elnöklete alatt. Feladata a törvényhatósági bizottság virilis és választott tagjai névjegyzékének végleges megállapítása és végérvényes döntés a törvényhatósági képviselők választása körül fel merült vitás ügyekben az igazoló választmány által első fokon hozott határozatok felett. A bel ügyminiszternek joga van a biráló választmánynak törvénysértő határozatait megsemmisíteni akár a főispán, akár valamelyik választmányi tag felterjesztése folytán.
1. Akos, előbb Schultz Agost, hirlapiró, szül. Selmecen 1816., megh. Pesten 1855. Papnövendék volt Nagyszombatban, de fölszentelése előtt kilépett s kevéssel utóbb Pesten a Nemzeti Ujságnál nyert alkalmazást, később a Pesti Hirlap munkatársa volt, 1844-45-ig a pozsonyi Hirnök szerkesztője, majd a Jelen munkatársa volt 1848-ig. Ez idő alatt István öccsével Schultz testvérpár név alatt néhány ifjusági iratot adott ki u. m.: Világtört. elbeszélések (1846), A természetet magyarázó atya (1846), Nogel István utazása keleten (1847), A szűz legszebb célja (ford.); 1848. pedig több forradalmi műve jelent meg: Pesti forradalom; Köztársasági káté stb. 1850. Regény és való (Szirondi névvel) 1851-ben Bocarmé-per, 1854. Séta a kristálypalotában c. könyveket adott ki. 1852 óta ismét lapszerkesztéssel foglalkozott s mint a Religió segédszerkesztője halt meg.
2. B. István, az előbbinek bátyja, szül. 1815 körül Selmecen, megh. Rio-Janeiróban 1856 dec. 7. Bátyjával együtt kiadott munkáin kivül önálló művei: Magyar nyelvtan főbb nyelvszabályai (Pest 1845); Történeti zsebkönyv (u. o. 1845). A szabadságharc után, mint menekült, Amerikában tartózkodott.
v. birártungúz, Ámur vidéki néptörzs (Ázsia ÉK-i szélén). Kitünő vadászok. A náluk bőven élő szarvasokat a leshelyre csalják, a talajt besózzák vagy a mezőségeket lángba borítják, hogy a vadat az égés után dusabban felburjánzó harasztra csalhassák. Ma már kivesző félben vannak a B.-ok az oroszok terjeszkedése miatt.
l. Biró és Birói hatáskör és illetékesség.
(angolul: Beerbhoom, szanszkritul: Virabh(kupu)mi a. m. a hősök földje), járás Burdvan kerületben, Bengália brit-indiai kormányzóságban, azon nagy köriv belső részében, amelyet a Gangesz ír le, mielőtt deltát alkotna; 4548 km2 területtel és (1881) 794.428 lak. Sik föld, melyet a Gangesz mellékvizei (legnagyobb a Bhagirathi) öntöznek és ma sok helyen sűrü erdők takarnak. Fővárosa Szuri. 1765. angol birtok.
(ejtsd: börcs), Sámuel, angol archeologus, szül. Londonban 1813 nov. 3., megh. u. o. 1885 dec. 27. Különösen az egyiptomi studiumokat kedvelte s mint egyiptologus részt vett Bunsennek Egyiptomról szóló munkája megirásában. Foglalkozott görög és római régészettel, valamint nummizmatikával, etnográfiával és az ékirásokkal is. Munkái: Gallery of antiquites (London 1844); An introduction of the study of hieroglyphics (1857); History of ancient pottery (1858); Description of the papyrus of Nash-Khem (1863); Manners and customs of ancient Egyptians (Wilkinson-nal, 1885-80); The records of the past of Egypt and Assyr. (1889-ig 12 köt.).
1. Télix Viktor, német orvos, szül. Cluvensickben (Holstein) 1842. Doktorrá lett 1867. 1870. a drezdai városi kórház proszektora és az őrültek osztályának vezetője lett. 1855. a lipcsei egyetemre hivatott meg a kórboncolástan és általános kórtan tanárának. Nagyobb munkái: Lehrbuch der pathologischen Anatomie és Scrophulose und Krankheiten der Lymphdrüsen.
2. B. Gusztáv Adolf, német iró, szül. Kielben 1849 október 1. 1891 óta tanár a lipcsei egyetemen. Munkái: Die Sage von Gral (Lipcse 1877); Geschichte der franz. Litteratur seit Beginn des XVI. Jahrh. (I. köt. Stuttgart 1889) stb.