Sarolta (Karolina), német szinésznő és drámaíróné, szül. Stuttgartban 1800 jun. 23., megh. Berlinben 1868 aug. 24. Már 13 éves korában, szülői ellenzése dacára, beállt a müncheni udvari szinházhoz, hol Zuccarini vezetése mellett igen eredményesen képezte magát. 1818 után megkapta az egész tragikai szerelmes szerepkört s Németország különböző szinpadjain nagy sikereket ért el. 1825. férjhez ment Birch Keresztély kopenhágai származásu német iróhoz, aki ezen a réven a müncheni udvari szinházi intendaturában állást kapott. Ettől kezdve B. művészi körutazásai egész Szt.-Pétervárig, Pestig és Amsterdamig kiterjedtek; 1837. átvette a zürichi szinház igazgatóságát, amelyet rendkivüli sikerrel töltött be. Miután ezt a tisztet 1843. letette, ujra nagyobb művészi körutakat tett s 1844. a berlini királyi szinházhoz szerződtették, hol haláláig megmaradt. Jó szinésznő volt ugyan, de hirnevét inkább a drámairás terén szerezte. Darabjai, melyeket leginkább regények után készített s amelyek Németország szinpadjain nagyon elterjedtek, nem közönséges drámaírói tehetségről tanuskodnak. Művei közül leginkább tetszettek: Pfefferrösel; Hinko; Die Günstlinge; Der Glöckner von Notre-Dame; Rubens in Madrid; Scheibentoni; Die Marquise von Villate; Dorf und Stadt; Schloss Greiíenstein oder der Sammtschuh; Johannes Guttenberg; Der Liebe Streit; Ulrich Zwinglis Tod; Steffen Langer aus Glogau; Eine Familie; Anna von ostreich; Ein Billet; Das Forsthaus; Wie man Häuser baut; Im Walde; Die Waise von Lowood; Marguerite; Die Grille: Fräulein Höckerchen; Das Kind des Glücks; Der Goldbauer, Novellákat is irt: Der Rubin; Gemälde aus der Gegenwart u. Vergangenheit; Erzählungen; Bourton Castle; Romantische Erzählungen. Összes drámai munkái 23 kötetben jelentek meg Lipcsében 1863-80., novellái 3 kötetben u. o. 1863-65.
Sixt, latinosítva Betulejus Xystus, német drámairó, szül. 1500 február 21. Ágostában, hol 1554 jun. 19. meghalt. Előbb Baselben, 1536 óta. mint iskolai-rektor szülővárosában működött. Ő az első tudós iskolamester Németországban, aki latin drámák mellett németeket is irt. Latin darabjai: Eva, Sapientia, Salomonis, Herodes; németek: Zsuzsánna, Bél, Zorobábel, Ezechiel, Judith (1539, legjobb darabja), József. Két főcélja. van: az erkölcsi tekintetben veszedelmes Terentius kiszorítása és a tőle lelkesen pártolt reformáció eszméinek terjesztése. Nem drámai tehetség; e cselekvény nála sokszor a szinpad mögött, folyik le; a kar alkalmazása nem volt jó gondolat. De darabjai sokáig maradtak a színen s nagy befolyással voltak a későbbi irókra.
1. Róbert Montgomery, amerikai orvos és költő, szül. New-Castleban 1805 febr. 5., megh. Philadelphiában 1854 jan. 22. The Gladiator c. drámája nagyon népszerü volt. 1830-40. megjelent novellái többnyire történeti tartalmuak; ezek összegyüjtve Peter Pelgrim or a Rambler' s Recollections c. alatt jelentek meg 1838. Cooper mellett B. kultiválta leginkább az indiános történeteket.
2. B. Vilmos, angol zeneszerző, l. Burd.
kisközség, Temes vm. dettai j.-ban, (1891) 1802 német, oláh és magyar lak.; vasuti megálló, postahivatal és postatakarékpénztár.
(Birdsand) város Khorasszan persa tartományban, 15.000 lak., szőnyegszövéssel.
(Bir, Biledsik), város Haleb (Aleppo) török vilajetben, az Eufrát balpartján, erőddel; 1800-2000 házzal. B. fontos, mint azon hely, ahol a karavánok az Eufráton át szoktak kelni; már a rómaiak idejében is hires volt az itt épült Zeugma. A keresztes háboruk idejében Bira volt.
(lat.) a. m. kétsor-evezős hajó.
a róm. kat. papság fövege. A XIII. századig a vállkendő, misemondó ruha és a pluviale szolgált a fej befedésére. Midőn ezek használata megszünt, sapka (pileus) hozatott be, mely valószinüleg a XVII. században nyerte mai alakját. A B. négyszögletü, négy v. három ággal, közepén gombbal v. rojttal (fioccus). A név eredete bizonytalan. L. még Baret.
l. Jard I., Svédország uralkodója. u. n. névtelen királya, a Folkungok házából származott. XI. Erich svéd király (1250) halála után emelték a trónra. Sokat fáradozott a finnországi pogány törzsek megtérítése körül, keresztes hadjáratot is vezetett ellenük s kiváló törvényhozónak bizonyult. Ő alapította Stockholm városát, kereskedelmi szerződéseket kötött Lübeck és Hamburg városokkal s kihirdette a közbékét. Meghalt 1266 okt. 1.
2. B. II., az előbbinek unokája, I. Laduläs Magnus svéd király fia és utódja; 1290-1303-ig a derék Torkel Knutson gyámsága alatt állott, 1306. azonban megsokalta a gyámfelügyeletet és Erik és Magnus testvéreivel szövetkezett Knutson megöletésére. De ezzel nem nyert sokat, mert kénytelen volt hatalmát testvéreivel megosztani. 1317. ugyan álnokul foglyul ejtette és éhhalálra kárhoztatta őket, de ekkor saját alattvalói keltek fel ellene és Dániába üzték.
l. Brigitta.