Ede Flórián, volt egyetémi tanár, kir. tanácsos, szül. Hódságon (Bács vm.) 1787., megh. 1854. Az orvosi tudományokat a pesti és bécsi egyetemeken hallgatta. Bécsben avatták doktorrá 1814. Három évig asszisztense volt a hires bécsi szülésznek: Boërnek. 1817. hivták meg a pesti egyetemre a szülészet tanárának. 1824. nemességet nyert.
(l. India térképét), 1886 jan. 1. óta angol tartomány Hátsó-Indiában; 1886 előtt D-i része Brit-B., É-i része pedig Felső- v. független B. (Upper-Burma) volt. B. határos Asszammal, Tibettel, Jünnannal, Tonkinggal, Sziammal, Martaban, a Bengáliai-öböllel, Csittagonggal, Manipurral és egy nagyobbára ismeretlen hegyes vidékkel. Területe: 414.951 km2. Felülete D-en sík; az emelkedések É. felé nagyobbodnak; a folyók mentét követő hegységek K-en a Nattung és É-i folytatása a San-Joma és Paong-Laong (2438 m.); közepén a Pegu-Joma (legmagasabb csucsa a Pappa 914 m.) és Ny-on az Arakon Joma. É-on a hegyeket archaikus és paleozoos kőzetek alkotják; a partvidék tercier és quarter rétegekből áll. Folyói: az Iravadi és számos mellékfolyója: a Padés, Thaledan stb., továbbá a Szittang és Szaluen, amelyek óriási deltákat alkotnak. D-i részeit a Kambodsa, illetőleg annak Ny-i mellékvizei öntözik. B. éghajlata forró; ápr. és jul. hónapokban van a legnagyobb meleg; az időszaki esők augusztustól októberig esnek. Az É-i részek jóval hüvösebbek. A növényzet buja; sok az értékes fa: a ték (Tectona grandis), a különösen kemény eng (Dipterocarpus tuberculatus), a Dipt. laevis, Dalbergia cultrata, Acacia catechu stb. A fő kenyértermék a rizs, amely itt kitünő, a magasabb részeken pedig buza és köles; kereskedelmi növények: pamut, szezám, cukornád, kitünő dohány, tea és indigo. Az állatvilág olyan mint az egész tropikus Indiában. A lakosság (1891. 7.554.560, egy km2-re 17) túlnyomó része birmán (2/3-a); egyéb jelentékeny törzsek a hinduk, karen-ek, talaingok vagyis monok, sanok, csinek vagy khiengek. (L. Birmán.)
Iparuk csak saját szükségleteik fedezésére szolgál. Aranyat csak a folyók homokjából mosnak; a K-i részekben kitünő vasat bányásznak; petroleumot különösen az Iravadi balpartján, Denangong körül mintegy 130 kutból évenkint 26-28 millió fontot merítenek; szafirt és rubinokat Mogoh körül találnak. A kereskedelem, amelyet a tenger felé kizárólag európaiak és khinaiak közvetítenek, meglehetősen élénk, különösen Jünnan felé; ennek Bhamo (l. o.) a középpontja; a tengeri forgalomé: Rangún. Az összes tengeri forgalom érteke (1890-91) 109.414.000 frt; ebből a bevitelre 39.793.357 frt, a kivitelre 69.620.742 frt esik. A kivitel tárgyai: tékfa, nyers pamut, kaucsuk és mindenekfölött rizs (44.99 millió frt), a bevitelé: fém és fémáru, gyapju, selyem és pamutkelmék és különböző élelmi szerek. A hajóforgalom: 1210 hajó 1.476.064 tonnával. A kormányzás 1886 óta egész B.-ban az angolok kezében van; az előbbi brit-B. négy tartományra oszlik; ezek: Arakan, Iravadi, Pegu és Tenasszerim. A régi független B. még katonai uralom alatt áll. A kormány székhelye: Rangún.
B.-ról az európaiak közül az első tudósításokat Marco Polo közölte (1824), aki az országot Miennek nevezte. Ő azonban B.-t aligha látta; ellenben honfitársa Conti Nicolo 1430. megfordult Pegu városában; őt követte Hieronimo de Santo-Stephano 1496. 1505. megfordult B.-ban Barthema Lajos. A portugálok 1508. jelennek meg először a partjain. Barros adja róla az első részletesebb leirást. A XVI. században B.-t meglátogatják Barbosa Odoardo (1530), Fernan Mendez Pinto (1545), Caspar Cruz (1555 körül), Cesar Frederick (1569), Gasparo Balbi (1583) és az angol Fitch (1586 és 1588). A XVII. században alig fordult meg jelentékenyebb utazó B.-ban. A XVIII. században és pedig 1709. az Iravadi torkolatát bejárta Hamilton. Azonban csakis ezen század végével kezdődik részletesebb ismertetése, főképen az angolok által. (San-Germano atya 1782-től 1808-ig.) Az első politikai küldetésben járt Symes (1794) és vele Wood, meg Buchanan, utánuk Cox (1796); 1826. Crawfurd, 1855. Phayre és Yule. Khina felől B.-ba hatoltak 1875. Margary angol konzuli tisztviselő, 1877. Gill és Mac Carthy, 1878. Széchenyi gróf és kisérői, 1882. Colquhoun és Wahab. A tenger felől hatoltak be B.-ba 1856. Brandis természettudós, 1868. Bowers és Sladen, 1870. Coopers, 1874-84. Strettel botanikus. Sokat tett végül B. állapotának földerítésére az angol hadjárat, amelynek eredménye B. annektálása lett. B. politikai őstörténete teljesen homályba van burkolva. Ptolemaios «arany Cherzonézus» néven emliti. 146. Kr. e. a Buddha tanait kezdik hirdetni benne. A portugálok első megjelenése alkalmával már a régi független B., vagyis Ava királyság háborut visel Peguval, ami későbben is gyakran ismétlődött. E harcok legjelentékenyebbike az, amelyet Alaong-Prâ (Alompra) vivott és amelyben mint Ava királya az angolok segítségével egész Pegunak urává lett. Az angolokkal az első összeütközés 1795. történt, amidőn ezek Csittagongot megvédelmezték. A B.-iak ujabb betörései miatt az angolok a háborut 1824. megujították és a jandabui békekötésben Arakant és Tenasszerimet megtartották. 1852. ujra kitört a háboru, amikor az angolok Pegut és Martabant foglalták el, akik azután 1862. e tartományokat Arakannal és Tenasszerimmel egyesítve, Brit-B.-t alkották meg. A 80-as években, Thiba, az avai király, a bombay-B.-i kereskedő-társaság vagyonát lefoglalta; midőn az 1885 okt. 17. angol ultimátum sikertelen maradt, az angolok betörtek Avabá és nov. 28. elfoglalták Mandalaj fővárosát.
A B. v. helyesebben barmai, angolosan burmahi (börma) az ugynevezett indo-khinai nyelvcsaládhoz tartozik; egytagu, de azért semmi rokonságban sincs a khinaival. A buddhisták szent nyelvének, a pálinak betüivel irják. A kiejtés csaknem annyira eltér az ortográfiától, mint a tibetiben, hol például Serphjin-t irnak és szercsint olvasnak. Különösen a mássalhangzó között sok marad néma a kiejtésben. Európai értelemben vett grammatikáról szó sem lehet a birmánoknál, mert ott, épp ugy, mint a khinaiban, nincs különbség a főnév és az ige között. Csak a helyzetből lehet megtudni, hogy melyik egytagu tőszó viseli az ige s melyik a főnév szerepét. - A név és az ige közt álló igekötők helyettesítik az igeragozást. Az egyes számot külön nem jelölik, de a többesnek és a nemnek megvan a maga szócskája, melyet az igekötő és a név közé szúrnak be. A különböző módokat általános jelentésü tőkkel fejezik ki. Meglehetős gazdag a B. irodalom, de a négy millió birmánon kivül kevesen ismerik. Az egész irodalom a buddhizmus befolyása alatt képződött. A papság és a szent könyvek nyelve a szánszkritból származott páli, a birmán tudósok latinja. Számtalan a páliból fordított, v. utánzott legendagyüjtémény és vallásbölcseleti, olykor óriás terjedelmü mű, képezik a B. irodalom büszkeségét. A hires Dhammapada és a különféle buddhista Szutták Gautama életével együtt szolgáltatják a míveltebbek szellemi táplálékát. Van e mellett történelmi irodalmuk is, mely hazájok és a szomszéd országok történetével foglalkozik. A legnagyobb ilynemü munkát a mult században a király parancsára ujra átdolgozták. Sok érdekes dalt tartalmaz a népköltészet. Még eddig igen keveset fordítottak a B. irodalomból európai nyelvekre. B. nyelvtant irt az ujabbak közül Judson A Grammar of the burmese language Rangún 1866 és 1883), ugyanő B.-angol és angol B. szótárt is irt: Dictionary burmese and english (Rangún 2 kiad. 1883). English and burmese dictionary (3. kiad. Rangon 1877), Birmai nyelvről irtak továbbá Chase, Sloan, Lane, Latter, Bigandet és mások.
v. barmán v. burmán, Birma benszülött népe, kik anyanyelvükön magukat bijámmá néven nevezik. Régi műveltséggel büszkélkednek. Tagbaszakadt zömök testüek, s egész testüket (korommal) kék hieroglifákkal tetoválják, ugy hogy első pillantásra a bőrük tricot-val látszik födve. Az egész test tetoválása, amely felette nagy fájdalmakkal jár, hosszu időn át történik; a tetoválást a fiuknál már 9 éves korukban kezdik s rendszerint a 14-ik életévig folytatják, mig a mintaszerü tetoválás egészen be van fejezve. A férfiak fejüket élénk szinü selyem kendővel (gumbung) kötik be, ágyékuk körül kendőt (potzo) kötnek; a nők testüket bokáig érő hosszu négyszögletü kendővel lazán takarják be, úgy hogy minden testmozdulatnál a testnek idomai előtünnek. A B. igen vig kedvü, de egyébként indolens jellemü és mit sem kedvel jobban, mint a gondtalan és csendes életmódot; csupán akkor élénkülnek fel, ha mulatásgról van szó, s mig a nap felét rendesen átalusszák, addig egész északákon át pletyka, dal s egyéb mulatságok között tivornyáznak. Főleg rizzsel, besózott halakkal (ngápi), gyümölcsökkel, bételdióval élnek s a hosszú keletindiai szivarokat (cheroots) mindkét nembeliek már gyermekkoruktól fogva szijják. A bételrágás (l. Bétel), mely a fogakat egészen feketére pácolja, a társadalmi illemhez (bon ton) tartozik. Büszkék is arra, hogy a fogaik nem a kutyáéihoz hasonló fehérek. A soknejüség tilos, de a rendes feleség mellett az ágyasok, a «kis feleségek» száma nincs megszoritva; a rendes feleség (mica) elüzése csak bizonyos esetekben és formalitások mellett lehetséges. A nőknek helyzete egyébiránt igen kedvező, amennyiben épp oly társadalmi jogokkal birnak, mint a férfiak; szabadon szerezhetnek földbirtokot s akármilyen üzletet vezethetnek. A házasság megkötése sajátszerü és eltérő a többi népeknél divó eljárásoktól. Itt nem a férfi, hanem a nő az udvarló, mert ő választ magának urat. A B. nem vitéz népség s a háborúban az óvatosságot, a cselt sokkal többre becsülik a személyes bátorságnál; családjukhoz rendkivül ragaszkodnak, mig a hazafiság, a haza szeretete majdnem ismeretlen fogalom előttük. A B. buddha vallásuak és pedig a legbigottabb és a legszigorúbb követői vallásuknak; náluk a szerzetes papok a szegénység, alázatosság meg a szüzesség fogadalmát nem csak hirdetik, hanem valóban meg is tartják. Náluk valódi nemzeties nevelésrendszer uralkodik, törvényszerüleg kötelesek a szülők minden fiú gyermeküket 3 évre az iskolába (khyung) beadni, ahol azok a szerzetes papoknál (phungys) szolgálatot végeznek, s ezek őket irásban, olvasásban és vallásban oktatják; e papok rendszerint odaadással végzik a rájuk bizott gyermekek nevelését. (Ezeket a papokat haláluk után sem temetik el, hanem a testüket légberobbantják. ) A B.-ok általában amilyen türelmesek a más vallásuak iránt, épp oly indolensek és hozzáférhetlenek a más vallások (p. a mohammeda nizmus v. a kereszténység térítőivel szemben. Ők maguk is belátják az európaiak fölényét, becsülik is őket, s azért szivesen adják a leányaikat hozzájuk (p. Pegu-ban az angolokhoz), ha megbizonyosodnak arról, hogy igazi házasságról van szó, de ők velökszületett indolenciájuknál fogva, semmiféle társadalmi reform elfogadására nem hajlandók.
(ejtsd: börmingem), Angolország legjelentékenyesb fémiparüző városa Warwick grófságban, a Tame mellékvize a Rea, számos vasut és két csatorna mellett; az Urban Sanitary district-eket beleszámítva, (1891) 429.171 lak. Messziről gyárkémény-erdőnek látszik. Jó része még most is szűk utcákból áll; legszebb részei: a New-Street, Corporation-Street; Edgbastonban és Westendben vannak a villák. Legszebb épületei: a római Jupiter Stator-templomának mintájára (1832-50) épült városháza (Town-hall, amelynek 42.7 m. hosszu és 20.6 m. széles, Mendelssohn mellszobrával ékesített nagytermében minden 3-ik évben nagy zenei előadásokat tartanak; a (1878-ból való) Council-House képtárral és fegyvergyüjteménnyel, a vásárcsarnok, a Bingley-hall népgyülések és kiállítások számára, a börze; a templomok közül a szt. Márton-temploma. B. gazdag emlékszobrokban; itt van a Nelsoné a Bull-Ringen, a Viktória királynéé és férjéé, sir Rowland Hille, Priestleyé, Watté sir J. Masoné és Sturgeé. Tudományos intézetei közül a legfontosabbak: a Midland Institute (nyilvános könyvtár, olvasótermek, természetrajzi és iparművészeti iskola, a Queen' s college (orvosok és teologusoknak), a politechnikum stb. Számos népiskolája mind felekezet nélküli. 7 parkja közül a legszebb az Aston-park. Jótékonysági intézetei számosak. B.-t minden irányban átmetszik az omnibuszok, a lóvonatu és a gőzvasut vonalai. B. már Alfréd király idejében város volt, de távol levén a tengertől, a szállítás nehézségei sokáig nem engedték fölvirágozni. 1649. a Stuartok restaurációja után azonban B. gyarapodni kezdett; ez időben fognak hozzá lakosai a különböző disztárgyak, szelencék, gombok stb. készítéséhez, ami miatt Burke a mult század végén the great toy-shop-nak (nagy lomvásárnak) nevezte el. Mai jelentőségét azonban csak a gőzgépek feltalálása okozta, amikor a közelében fekvő szén és vasércbányákat hasznára fordíthatta. Jelenleg B. egyike Angolország legnagyobb gyárvárosainak; gyárainak száma több mint 1400, műhelyeinek pedig mintegy 6200; évenkint körülbelül 50 millió forint értékü iparterméket szolgáltat. Ezek közül legnagyobb számmal vannak a fémipar legkülönbözőbb cikkei, a legnagyobb gépektől kezdve a varrótűkig és az érctollig (egyedül Perry gyára 1000 milliónál többet készít évenkint. ) Nagyszerü fegyvergyárai 600.000 puskacsőnél többet készítenek évenkint. A fémiparon kívül virágzó még a kémiai (foszfor) és az üvegipar (üveglencsék és üveglapok). De nemcsak magában a városban, hanem közeli környékén, valamint Staffordshire D-i és Shropshire K-i részén is (Dudley, Wolwerhampton, Bilston stb. ) számos az ipartelep, melyek mind élénk összeköttetésben állanak B.-mal. Az osztrák-magyar monarkiának is van benne alkonzula. B. 16 wardra oszlik. A várost egy mayor, 16 alderman, 48 városi tanácsos és egy recorder kormányozza. V. ö. Langford: Modern B. and its institutions (B. 1877); Kelly: Directory for B.
2. B. több város neve az É.-amerikai Egyesült-Államokban; köztük a legjelentékenyebbek: 1. Jefferson county fővárosa Alabamában, a Red Mountain alján, (1890) 26.178 lak. Gyors fölvirágzását (1871. alapították) a közelében fekvő szén- és vasércbányáknak köszönheti, amelyek 1890. 7. 2 millió t. szenet és 800.000 t. vasércet szolgáltattak. 3. Város Connecticut New Hawen countyjában, a Naugatuck és Housatonie összefolyásánál, 6500 lak., vasgyárakkal.
v. platina-ólom, az ezüst szinéhez nagyon hasonló cink-rézötvény. Igen rideg s 46.5 rész rézből és 53.5 rész cinkből gyártják.
(ejtsd: börnem), hegy (404 m. ) Perth skót grófság K-i részén. B.-t egykoron kincstári erdők borították amelyekről Shakespeare is megemlékezik Macbethjében.
1. a porosz Posen kerülete 642 km2, (1890) 27.578 lak., két város és 63 községgel. - 2. B. (lengyelül Miedzychod), város a fenti kerületben vasut mellett (1891) 3276 lak., élénk iparral.
1. János Mihály Ferenc, német jogtudós, szül. Bambergben 1792., megh. 1877. mint giesseni egyet. tanár. Mint a louvaini egyetem tanára, 1817. megalapította a Bibllothéque du jurisconsulte c. folyóiratot, mely később a párisi Thémisbe olvadt. A forradalom kitörése után az. ideiglenes kormány által 1830. elbocsáttatván, Bonnba ment, s az ottani egyetemen előadásokat tartott, honnan az utrechti, majd a freiburgi egyetemi tanszékre kapott meghivást. Fűműve: Commentatio de Hugonis Grotii in definiendo jure naturali vera mente (1835).
2. B. Károly J., német mezőgazdasági iró, szül. Louvainban Belgiumban 1829., az előbbi fia. Iskolai tanulmányai után a giesseni s a jénai egyetemeken szerzett gazd. szakismereteket. Utóbb a. giesseni egyetemen magántanár, később Frankfurtban gazd. munkásokat képző és nevelő intézet vezetője és kevés idő mulva az általa Giessenben alapított magán gazd. intézet igazgatója lett. 1866. a plagwitz-lipcsei gazd. intézetet vette át s ennek megszünése után a lipcsei egyetemre került tanárnak. Nagyszámu művei közül említést érdemel: Lehrbuch der Landwirthschaft (Frankfurt 1858-63, 3 köt.); Landw. Taxationslehre (Berlin 1877); Weisen u. Futterbau (Berl. 1892). Átdolgozta, Kirchbach Handbuch für angehende Landwirthe c. (9. kiad. Berlin 1880) munkáját, és szerkesztette Thiel Landwirthschaftliches Lexikonját (Lipcse 1876-81, 7 köt. ).
az állami igazságszolgáltatás gyakorlásával megbizott személy, főleg az annak meghatározott területen és terjedelemben való gyakorlására hivatott hivatalnok. A birói hivatallal össze lehet ugyan kötve - és nálunk össze is van kötve - a per vezetése, a törvénykezési tárgyalások hitelesítésének joga, a peren kivüli eljárás, a határozatok végrehajtása, sőt némely helyütt a rendőri teendők egy része is; de a legeltérőbb cselekményék ilyszerü egyesítése a B.-i hivatal feladatával és céljaival annyira ellenkezik, hogy mindinkább szükségesnek ismerik a hatósági szervezet megfelelő átalakítását és azt, hogy a B. tevékenysége a vitás jogügyek eldöntésére (jurisdictio) korlátoztassék. A B. lényegileg államhivatalnok, még akkor is, ha kinevezése vagy megválasztása egyesek, vagy testületek jogkörébe tartozik. Az állam közvetetlen vagy közvetett megbizása nélkül B.-i hatóságot senki sem gyakorolhat, mivel az igazságszolgáltatás valamely tulajdonjog kifolyásának nem tekinthető. Ennek megfelelően Magyarországban is, ahol annak előtte a B.-i állásokat nagy részben a megyék, kerületek, városok választás által töltötték be, sőt ahol a B.-i hivatást kiváltság alapján egyesek, vagy ezek által kijelölt személyek - uri szék - gyakorolták, az 1869: IV. t.-cikk megalkotása óta a B.-i hatalom a király nevében gyakoroltatik, az itélő-birákat az igazságügyminiszter ellenjegyzése mellett a király nevezi ki, és minden biró az állampénztárból hozza fizetését.
Azon célból, hogy a jog uralma biztosítassék és a részrehajlatlan igazságszolgáltatás biztosítékai minden tekintetben előállíttassanak, a B.-nak függetlennek kell lennie. Azért tehát a B. a törvényben meghatározott eseteken és módokon kivül hivatalától el nem mozdítható és, némely kivételes esetektől eltekintve, más birósághoz vagy hivatalhoz akarata nélkül át nem helyezhető, sőt elő sem léptethető. Másrészt - de ugyane célból - a biró el van tiltva a függetlenségét és érdeknélküliségét veszélyeztető minden foglalkozástól és tisztségtől, olyanoktól is, amelyektől a többi államhivatalnokok eltiltva nincsenek. A birák némely állásban több osztály szerint meghatározott más állásban 5-10 szolgálati év eltelte után bekövetkező fokozatos fizetéssel birnak. Az ilyen állásban alkalmazottak az ország egész területére összlétszámba vannak foglalva. A B.-k tekintete alá csak némileg esnek a váltó- és kereskedelmi ügyek elintézésénél alkalmazott kereskedői ülnökök, a békebirák és a választott birák.
B. (községi), kis- és nagyközségekben a község első tisztviselője, a községi előljáróság feje, a községi képviselet elnöke. Hatásköre hármas. Először kiterjed a községi autonom igazgatás intézésére amelyben a községi B. a községi szabályrendeletek és képviseleti határozatok végrehajtó szerveként jár el; másodszor végrehajtója az állam és vármegye törvényeinek, rendeleteinek, illstatutumainak s azok hatóságai határozatainak; vonatkozik harmadszor, szűk körben, rendőri és magánjogi biráskodásra. Hatáskörében a községi B. v. önállóan individuális hatósági szerv gyanánt, v. előljáró társaival (esküdtek, községi jegyző stb. ) együttesen intézkedik. A községi B.-t a községi választó polgárság a főszolgabiró által kijelölt három egyén közül, ugyanannak vagy helyettesének elnöklete alatt tartott tisztujító székben választja, nyilt szavazás mellett, általános szótöbbséggel 3 évre. A községi birói hivatalt, a rendkivüli akadályoztatás eseteit kivéve, a megválasztott 100 frt pénzbirság terhe alatt elfogadni és legalább egy évig viselni köteles. Azt, hogy adassék-e fizetés a községi birónak vagy ne, a község szabályrendeletileg állapítja meg. A községi B. elleni kártéritési felelősség közvetlenül a rendes polgári biróság előtt, a büntetőjogi felelősség a rendes bünvádi uton érvényesíthető; fegyelmi felelősségre pedig a felsőbb közigazgatási hatóságok, nevezetesen első fokon a főszolgabiró, másodfokon az alispán, harmadfokon a közigazgatási bizottság által vonható. Ezenkívül ellene a főszolgabiró rendbüntetést is alkalmazhat. A kis- és nagyközség birájától különbözik a rendezett tanácsu és törvényhatósági városoknak az 1877: XXII. törvénycikk értelmében a községi biráskodás gyakorlása végett alkalmazott tisztviselője, kit szintén községi birónak neveznek. Budapesten a községi biráskodást a kerületi előljáróságok gyakorolják.