Az állam birói hatalma jogsértésekre, vitás jogesetekre irányul s a fennálló jogi rendet oltalmazza. A múltban történtekkel, cselekvésekkel, mulasztásokkal foglalkozik tehát, midőn fölöttük itélve konkrét esetre kijelenti a kötelező jogot. Elvben nem hivatása a jövőre kiható szabályokat állítani föl s ha ez tényleg mégis előfordul (p. nálunk a döntvényekben), az a mai alkotmányos államokban másként nem gondolható, mint hogy a törvényhozás részéről adott delegáció folytán történik. A magyar alkotmány szerint az igazságszolgáltatás kútforrása a király. De ezalatt mai nap már nem értendő az, mintha a király személyesen biráskodnék, vagy a biróságokat szervezhetné, megszüntethetné, hanem, hogy az igazságszolgáltatás első sorban is a királytól kinevezett biróságok által gyakoroltatik s hogy a király ezenkivül is jelentékeny joggokkal bir az igazságszolgáltatás körül, bár alkotmányunk a nép részvétét is biztosítja (p. az esküdtszékekben). A biróság az 1869. IV. t.-c. szerint a törvények, törvény alapján keletkezett és kihirdetett rendeletek és törvényerejü szokás szerint tartozik eljárni; a tárgyilagos igazság érdekében teljesen független úgy a hatósági szervezetben, mint a felség szubjektiv akaratával szemben s itt mutatkozik a kormányzati hatóságok és biróság jogállásában rejlő nagy különbség (l. Birói függetlenség). A bíráskodás nálunk a kormányzattól el van választva; hangsúlyozta ezt már az 1791. XII. t.-c., a közigazgatástól való elválasztását pedig az 1869. IV. t.-c. mondja ki: «Sem a közigazgatási, sem a birói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak»; bár ujabban némely közigazgatási hatóság kisebb ügyekben (kihágások, iparos-, cselédügyek, kisebb értékü polgári peres ügyek) ismét bíráskodási joggal ruháztatott föl. Megjegyzendő azonban, hogy a közjogi (közigazgatási) biróságokat alkotmányunk még nem szervezte és igy vitás közjogi esetekben - eltekintve az egyenes adók és az illetékek ügyeiben hozott határozatok ellen beadott fölebbezéstől, melyekre nézve külön pénzügyi biróság ítél végérvényesen, valamint a választói jogosultság, a megtámadott képviselői mandátum eseteitől, - a döntés joga még mindig a kormányzati hatóságokat illeti.
Birói hatáskör általában az ügykör, amelyre a biróságok eljárása az erre való jogosultság és kötelezettség szerint kiterjed. Ilyen értelemben az igazságszolgáltatás el van különítve a közigazgatástól; és ugyanilyen értelemben mondjuk, hogy a biróság a pénzügyi, közigazgatási, katonai hatóságok elé tartozó ügyekben semmiség terhe alatt el nem járhat. Az egyes biróság hatásköre alatt pedig az ügyek minősége szerint meghatározott azon ügykört értjük, amelynek ellátását a birósági szervezetre vonatkozó törvények erre a biróságra bízták. Ilyen értelemben hatáskörét túllépné a járásbiróság, amely anélkül, hogy telekkönyvi hatósággal el volna látva, telekkönyvi ügyben, vagy amely a törvényszékek hatáskörébe tartozó - például úrbéri, házassági, váltó-ügyben határozna.
Birói illetékesség bizonyos meghatározott biróságnak az a joga, hogy a hatáskörén belül eléje vitt egyes ügyekben eljárjon és határozhasson. A törvényszék hatásköre például kiterjed az ingatlanokra vonatkozó biráskodásra; de illetékességgel csupán olyan ingatlan iránti ügyben bir, amely hatósági területén belül fekszik. E tekintetben nagyon szűk meghatározások a felperes részéről korlátozzák a jog érvényesítését, nagyon tágasok meg az alperesre nézve terhesek. Minthogy pedig minden birói ítélet feltételezi az alperes irányában az alávetettség viszonyát, ebből szükségképen következik az a szabály, hogy actor sequitur forum rei, vagyis amennyiben személyes viszony irányadó az illetékesség tekintetében, az alperes személye a döntő. Ezért az illetékességet általában és rendszerint az alperes rendes lakóhelye vagy állandó szállása állapítja meg (forum domicilii). De minden bíróság illetékessé válik bármely ügyben, amelyben a feleket szabad rendelkezési jog illeti, azoknak önkéntes alávetése által (forum prorogationis). Ez az alávetés egyébiránt hallgatólag is történhetik azáltal, hogy a felperes illetéktelen biróságnál indítja a pert és az alperes az illetéktelenség miatt kifogást nem tesz. Közvetve az önkéntes alávetésre visszavezethető a forum contractus, mely szerint a szerződés érvénytelenítése vagy teljesítése azon biróság előtt is követelhető, amelynek területén a szerződés létrejött vagy teljesítendő.
Más okra kell visszavezetni annak a biróságnak az illetékességét, amelynek területén a per tárgyát képező dolog létezik (forum rei sitae) és annak az illetékességét, amelynek területén kártérítés követelésére jogosító valamely cselekvényt elkövettek (forum delicti commissi). Amannak alapja a dolog fölött a közvetetlen kényszer gyakorlásának lehetősége, emezé a bizonyítás könnyebbsége, valamint az arra való tekintet, hogy a polgári és a büntető eljárás egyidejüleg és összefüggésben folyhat, amint például a váltóhamisítás iránt az a biróság jár el, amely azon törvényszék területén van, melynél a váltó iránt a pert megindították. Az a körülmény, hogy valamely jogügy egy másikkal összefügg, bizonyos előfeltételek alatt egyáltalában képes olyan illetékességet megállapítani, hogy a jogügyek egyikére nézve illetékes biróság illetékessé válik a másikra nézve is (forum connexitatis) vegy azért, mert a jogügyek belső, anyagi összefüggesben állanak (connexitas materialis) vagy mert mindketten külsőleg, a per folyama által összefüggésbe jönnek (connexitas formalis). Az utóbbi eset főleg akkor fordul elő, ha a biróság, mely a felperes keresetére illetékes, az alperes ellenkövetelésére (visszontkeresetére) is illetékesnek jelentetik ki (forum reconventionis). - A büntető eljárásban az eljárásra és itélethozatalra rendszerint az a biróság illetékes, amelynek területén a büntetendő cselekmény elkövettetett. Kivételesen és bizonyos körülmények között illetékes lehet az a biróság is, amelynek területén a vádlottnak lakóhelye van valamint az, amelynek területen a vádlott elfogatott. A forum connexitatist a büntető eljárásban is alkalmazzák annyiban, hogy az a biróság, mely valamely vádlott ellen az eljárást megindította, illetékessé válik mindazon büntetendő cselekményekre nézve, melyek a vádlott ellen az itélet hozataláig felmerülnek és eddig büntetlenül maradtak; valamint hogy bűntársak bűnsegélyzők, bűnrészesek, orgazdák ellen a tettesekre nézve illetekes biróságot illeti az eljárás.
A biró eskü alatt vállalt kötelessége, hogy mindenki irányában személyválogatás, érdekeltség és elfogultság nélkül kérést, jutalmat, kedvezést, félelmet és gyülöletet félretéve részrehajlatlanul igazságot szolgáltasson. Ha tehát valamely eljárásban vagy valamely jogügy elintézésénél a természetszerü érzelmek megnehezítenék a biró ama főkötelességének teljesítését vagy ha bármely okok elfogulatlanságára árnyékot vetnének: az illető ügyben részt nem vehet. Ezért a biró ki van zárva az olyan ügyből, a melynek kimeneteléből reá haszon v. kár háramlik, mely által felesége s vele bizonyos fokig rokona v. sógora érdekelve van, melyben mint tanu szakértő v. képviselő működött, melyben a felek valamelyikével ellenséges v. peres viszonyban áll stb. Sőt abból a célból, hogy a birói eljárás az együtt alkalmazott birák között a szorosabb családi kötelék tekintetéből is minden befolyástól ment legyen, a törvény megállapítja a rokonsági fokokat, amelyekig több birónak ugyanannál a bíróságnál v. az egymáshoz az alárendelés viszonyában álló biróságokná1való együtt alkalmazását kizárják.
a birói hatalom és tekintély jelvénye volt, főleg a büntető biráskodás gyakorlásánál. A halálbüntetés után a B.-t eltörték. Innen a szólásmód: valaki fölött v. valakinek cselekvény e fölött pálcát törni.
(inspectio ocularis), az a bizonyítási eszköz, amelynél fogva a biróság valamely vitás és a per eldöntésére befolyással biró körülményről sajátérzékeivel szerez magának közvetetlen meggyőződést. Ha e meggyőződés képzéséhez különös szakismeret szükséges, a B. szakértők közbenjöttével teljesíttetik. A polgári perben a felek megegyezhetnek egy szakértőben is. Ha ilyen megegyezés létre nem jön mindegyik féi egy-egy szakértőt nevez; a harmadikat a biróság hívja meg. Az elfogulatlanság biztosításául a szakértőnek ugyanazokkal a tulajdonságokkal kell birnia mint a birósági tanúnak. A szakértőket a szemle teljesítése előtt megesketik. Maga a biróság által megállapított ténykörülmény természetesen az itélet hozatalánál a megállapításnak megfelelően vétetik tekintetbe. Ellenben azt, hogy a szakértői vélemény mennyiben legyen a per eldöntesénél irányadó, minden egyes esetben a biróság határozza meg.
B. bűnügyekben a bűnvádi ügyre fontos ténykörülményeknek a bíró közvetetlen észlelete alapján megállapítása az erre nézve előirt alaki szabályok megtartása mellett, a leghatályosabb bízonyítási eszközöknek egyikét képezi. Az anyagi igazság kiderítésére gyakran nélkülözhetetlen. Tárgyát leginkább a bűntett elkövetése helyének megszemlélése, a bűntett után maradt nyomoknak, a bűntett elkövetésére szolgált eszközöknek megtekintése képezi. Elrendelése a biró belátására van bízva; a dolog természetéhez képest azonban csak akkor rendelendő el, ha az általa bizonyítandó ténykörülmény fontos s észleletre alkalmas. Alaki kellékeit a bűnvádi eljárási törvények határozzák meg. Ilyenek különösen, hogy a B.-t rendszerint legalább irásba foglalt határozatban kell elrendelni. Két v. több tanu s lehetőleg az érdekelt felek, tehát ha a terhelt tudva van, ez is jelen legyen. Az újabb törvények a terheltnek azt is megengedik, hogy a szemléhez érdekeit védeni hivatott szakértőt hozzon magával, a szemléről jegyzőkönyv veendő fel, amelynél különösen ügyelni kell arra, hogy abból s az esetleg szükséges rajzokból, méretekből és vázlatokból a felvétel alkalmával volt állapot hiven felismerhető legyen. Ami annál fontosabb, minthogy a szemle rendszerint nem ismételhető. A szabad bizonyítás rendszere mellett a biró a szemléről felvett jegyzőkönyvnek, úgy mint minden más bizonyítási eszköznek bizonyító erejét, értékét szabadon mérlegeli; az ellenbizonyítás kizárva nincs.
a biróságok benső ügy kezelésére vonatkozó szabályoknak foglalatja. Az ügyvitel a felek jogainak érdemére kiható intézkedéseket nem tartalmaz; szabályozása nem a törvényhozás, hanem a végrehajtási hatalom teendője. Nálunk az ügyvitelre, az 1874. évi és ennek módosítása tárgyában kiadott 1881. évi rendeleteket hatályon kívül helyezi s 1891. évi aug. 19. kelt igazságügyminiszteri rendelettel életbe lépett B. irányadók; ezekhez járulnak 1893 januárius 1. s a biróságok büntető ügyvitélének szabályai, melyek különösen az 1891. XVII. t.-c. 33. §-ával ujonnan szervezett vizsgálóbirói intézmény életbeléptetésénél fogva fontosak.
A zár eszközlésénél az arra illetekes hatóság által alkalmazott pecsétnek illetéktelen eltávolítása, feltörése v. megsértése, úgy szinte a lezárolt dolgok megőrzésére szolgáló helyiségnek v. tartálynak felnyitása mint zártörés, 6 hónapig terjedhető fogházzal és 500 frtig terjedhető pénzbüntetessel büntetendő (360. §). A biróság által alkalmazott zár birói zár. Így szokták továbbá nevezni a biróság v. más hatóság által lefoglalt, zár alá vett dolgoknak a zár alól való jogtalan elvonását is, ha azt a dolog tulajdonosa a nála hagyott v. reá bizott dolgon követi el. Ellentétben más törvényekkel, melyekkel ezt a cselekményt hatósági intézkedések ellen irányuló vétségnek veszik, a magyar büntetőjog sikkasztásnak tekinti, s a sikkasztásra megállapított szabadságvesztésbüntetéssel és hivatalvesztéssel bünteti. (Btő törv. 359. §.)
(delegatio judicis), egyes esetekben külön biróság kijelölése abból az okból, hogy az illetékességi szabályok szerinti rendes biróság az illető ügyben elfogultság gyanuja nélkül el nem járhat. Igy B-nek van helye, ha a birói mellőzés okából valamely törvényszék elnöke, v. annyi birói tagja ellen tétetik kifogás, hogy a többiekből a határozat hozatalára szükséges szám ki nem telik, v. ha az bármely fontos oknál fogva célszerünek mutatkozik. A B. jogát a király gyakorolja az igazságügyminiszter által.
1. Armin de Gontaut báró, francia hadvezér és államférfiu, szül. 1524 körül, elesett Epernay ostrománál 1592 jul. 26. Dreux, St. Denis és Montcontour mellett az udvar érdekében küzdött, IX. Károly tüzérségi főhadparancsnokká, III. Henrik pedig tábornaggyá nevezte ki. III. Henrik meggyilkoltatása után IV. Henrik alatt szolgált. V. ö. Grande Encycl. VII. 921.
2. B. Ármin Lajos de Gontaut, előbb lauzuni, 1788 óta pedig, az idősebb B.-ág kihalta után, B.-i herceg, szül. 1753. Párisban, megh. 1793. dec. 31.; korán hadi szolgálatba lépett; kicsapongásai folytán nagyon eladósodván, a francia segédcsapatokkal Amerikába ment, ahol ezredessé lett. 1789. visszajött Franciaországba, a forradalomhoz csatlakozott és az orleansi hereeg jobbkeze lett. 1792. Nizzánál Korzikában, s a Vendéeben katonáskodott. Minthogy itt nem kedvezett neki a szerencse, igazolására Párisba jött, hol a forradalmi törvényszék parancsára lefejeztetett.
3. B. Ernő János, kurlandi herceg, orosz udvari kegyenc, szül. 1690 dec. 12., meghalt 1772 dec. 28. Fia egy kurlandi, Bühren nevü német földbirtokosnak. Mint apród nagyon megnyerte N. Péter cár hugának, a korán özvegységre jutott Ivanovna Anna kurlandi hercegnő kegyeit, s nélkülözhetetlenné tudott válni úrnőjénél. Mikor Anna 1730-ban trónra jutott, B. ezután is állandóan környezetében maradt, dacára az orosz nemesség ellenkezésének, amely nem akarta, hogy B. Oroszországba költözzek. B. gyorsan emelkedett feljebb; főkamarás, majd birodalmi gróf lett, sőt a francia B.-i hercegek címét és címerét is felvette s rövid idő multán ő volt az ország leghatalmasabb embere; az ő fenhatósága alatt kormányozták az országot békében és háborúban Münnich és Osztermann és kegyetlenül üldözte mindazokat, akik útjába merészeltek állni. 1737. Anna cárnő befolyása következtében a kurlandiak kénytelenek voltak őt örökös hercegökké választani. Anna cárnő rövid idővel halála előtt kinevezte őt kiskoru utódjának, Ivánnak gyámjává s ez állásában B. birodalmi régens lett. B. nemcsak túlságosan tevékeny, hanem túlságosan kegyetlen is volt; sok ezer ember életét oltották ki az ő parancsára (még a legelőkelőbb körökből is, igy a Dolgorukijakból), és sok ezeret küldtek számkivetésbe. Régens-hatalma azonban a cárnő halála után (1740 okt. 17.) nem sokáig tartott. Iván anyja nevében Münnich a preobrazsenszki ezred segítségével B.-t elfogta és Schlüsselburgban rendkivüli törvényszék elé állította, amely kimondta rá a halálos itéletet. Ezt az itéletet azonban nem hajtották végre, hanem B.-t élethosszig tartó számkivetésbe küldtek Pelymbe, Szibériába. De az uj cárnő Erzsébet már 1741 dec. 20. visazahívta, Jaroszlávot jelölvén ki lakóhelyéül s helyette Münnichet küldte Szibériába. Amint akkor beszéltek: a két ellenfél útközben Kazánban találkozott s szó nélkül hajtott el egymás mellett. B. jaroszlávi számkivetését megszüntette III. Péter 1762. II. Katalin pedig 1763. visszahelyezte őt a kurlandi hercegségbe, ahol aztán dacára autokratikus hajlamainak, szeliden és igazságosan uralkodott. Halála előtt 1769-ben a kormányt átadta fiának, Péternek.
4. B. Gusztáv Kalixtus herceg, szül. 1780 jan. 29. megh. 1821 jun. 20. Emsben. Katalin cárnő Kurland hercegség trónját szánta neki és Kurlandnak Oroszorazággal való egyesítése után orosz testőrtisztnek tette. Később B. porosz hadi szolgálatba lépett és Oroszországtól Kurland átengedéseért 18.000 arany évdíjat nyert. 1802. megszerezte a sziléziai «lengyel-wartenberg»-i uradalmat s fölvette a hercegi címet. Részt vett az 1813. és 1814. hadjáratokban. Végül vezérőrnagy s Glatz kormányzója lett. A B.-Kurland hercegi család jelenlegi feje Gusztáv, szül. 1859 okt. 17.; porosz ulánus-tiszt. Neje Löwenstein-Wertheim hgnő, kitől 1886. Vilmos fia született.
5. B. Károly de Gontaut herceg, francia tábornagy, az Epernay ostrománál 1592. elesett Gontaut Ármin tábornagy és B.-i báró fia. 1562-ben született, 14 éves korában a svájci gárda ezredese, 1589. tábornok, 1592. tengernagy, 1594. tábornagy és 1598. herceg és Franciaország pairje lett. Rendkivüli bátorsága által tünt ki, amiért is «Fulmen Galliae»-nek szokták nevezni; IV. Henrik egyik főtámaszának tekintette. Annál szigorubb megrovást érdemel B. jelleme. Haragos, dacos és elbizakodott lévén, sohasem érte be a kapott jutalommal. Midőn Henrik 1599. mint követet Brüsszelbe küldte, a gyönge jellemü B. a spanyolokkal és Emanuel savoyai fejedelemmel titkos szövetségre lépett, melynek értelmében arra kötelezte magát, hogy fegyvert ragad Henrik ellen. Eközben azonban a savoyai herceg 1600. háborut izent IV. Henriknek, aki B.-t bízta meg a háboru vezetésével. B., ki ezidőszerint még nem mert fellázadni derekasan kitett magáért és a savoyai erősségeket sorra elfoglalta. Egy, Henrik élete ellen szőtt merényletről pedig a döntő pillanatban maga értesítette a királyt. Henrik ekkor B.-nak megbocsátott. De midőn B. azontúl is folytatta áruló terveit, a király őt elfogatta, és a parlament által hozott itélet alapján 1602 jul. 31. a Bastille-ben lefejeztette. (Grande Encyclopédie VI, 921, hol a nagyszámu irod. is fellelhető.)
6. B. Péter, birodalmi gróf, kurlandi és szagani herceg, állítólag Ivanovna Anna cárnő fia, szül. 1724 febr. 15., megh. 1800 jun. 13. Fiatal korában osztozott apja sorsában, de 1762. III. Péter őt lovassági vezérőrnaggyá nevezte ki. Kormányra jutván (1769-95), a kurlandi rendek elégtelensége nyiltan kitört; addig-addig bepanaszolták Szt.-Pétervárt, mignem Katalin cárnő lemondásra kényszerítette. B. 1795 márc 28 alá is irta a lemondási okmányt, de csak oly föltétellel, hogy kurlandi birtokaiért 600.000 aranyat, ezenkivül pedig évenkint 50.000 aranyat kapjon; nem maradt egyéb fekvősége, mint a részint már apja által szerzett birtokok, u. m. a wartenbergi Németorazágban, a szagani Sziléziában és a nachodi Csehországban. Harmadik felesége, a szépsége, jósága és szellemessége által kitünő Medem Anna Sarolta Dorottya grófnő volt (szül. 1761 febr. 3., megh. 1821 aug. 20.). Legfiatalabb leányukat Dorottyát 1808. Talleyrand-Périgord Ödön herceg vette feleségül; Dorottya 1845 aug. 6. Szagan hercegnőjévé lett, megh. 1862 szept. 19. Legidősb fia, Lajos chalais-i és valençay-i herceg lett örököse is.
az igazságszolgáltatás gyakorlásával megbizott hatóság. Az egyes birói személy is a B. nevét viseli, ha egyes biróság személyesítőjeként jár el. Igy a járásbiró nem mint ilyen, hanem mint járásbiróság hozza meg itéletét. L. Birósági szervezet.