a biróságoknál az itélőbirákon kivül alkalmazott államhivatalnokok. Ide tartoznak az elnöki titkárok és a tanácsjegyzők (a felebbviteli biróságnál), a jegyzők, aljegyzők, joggyakornokok, fordítók (akik mind a fogalmazói szakhoz tartoznak), irodaigazgatók, irodatisztek, telekkönyvvezetők, segédtelekkönyvvezetők és irnokok (kezelői szak). A B.-at az igazságügyminiszter nevezi ki, a joggyakornokok kivételével, akiknek kinevezése a kir. itélőtábla elnökét illeti. A B. minősítését illetőleg az elnöki titkárokra és a jegyzőkre nézve ugyanaz, mint az itélőbiráknál. Az aljegyzőtől és joggyakornoktól a jogtudományi államvizsgálat vagy a jogszigorlat letétele kivántatik. Telekkönyvvezetőül vagy segédtelekkönyvvezetőül csak az alkalmazható, aki a külön szervezett telekkönyvvezetői vizsgát letette. Irodaigazgatónál, irodatisztnél és irnoknál gimnáziális, reáltanodai vagy polgári iskolai négy osztály bevégzése kivántatik meg.
a biróságok együttvéve, ezek minőségének, mennyiségének, alakításának és egymáshoz való viszonyuknak törvényes szabályok által való meghatározása szerint. Azt az állapotot tartván szem előtt, amelyet az igazságszolgáltatást a közigazgatástól elkülönítő 1869: IV. t.-c. létesített, Magyarországban vannak egyes és társas biróságok. Amazokhoz a kisebb polgári peres ügyekben eljáró biróságokon kivül a kir. járásbiróságok, ezekhez a királyi törvényszékek, a királyi itélőtáblák és a kir. Kúria (l. o.) tartoznak. Az egyes biróságokhoz sorozandók a telekkönyvi ügyek és perek elintézésére az 1887: XXIX. t.-c.-nél fogva kirendelt törvényszéki birák is. A járásbiróságoknál egy vagy több járásbiró és egy v. több albiró van alkalmazva. A vezetés a járásbirót és ha több van, ezek közül a rangidősebbet illeti, ez osztja ki az egyes birák között az elintézendő ügyeket, ennek megtörténte után azonban az illető biró teljesen önállóan jár el. A törvényszék az elnök vezetése alatt megfelelő számu törvényszéki birákból és albirákból áll, mely utóbbiak száma az összes itélőbirák létszámának negyedrészét meg nem haladhatja. A járásbiró és a törvényszéki biró, kir. itélőtáblai birói cimmel és jelleggel, a törvényszéki elnök kúriai birói cimmel és jelleggel ruházható fel. (Helyi előléptetés.)
A társas biróságok 3, 5 vagy 7 itélőbiróból alakított tanácsülésben határoznak, még pedig úgy, hogy a törvényszéknél a tanácsülés mindig 3 itélőbiróból, a kir. itélőtáblánál, ha járásbiróságtól felebbvitt ügy kerül elintézés alá, három, ha törvényszéktől felebbvitt ügy intéztetik el, öt itélőbiróból, a kir. Kúrián pedig 5 vagy 7 itélőbiróból álló tanácsülésben intéztetik el aszerint, amint az illető ügy fölött a kir. itélőtábla 3 vagy 5 itélőbiróból álló tanácsülésben határozott. A tanácsülés szükség esetén az egyes kérdések elkülönítése után szótöbbséggel dönt. Az ügy előkészítését tárgyazó intézkedések társasbiróságoknál is ülesen kivül, az előadó által, az elnök hozzájárulásával történnek. A járásbiróságok számát az 1871: XXXII. t.-c. 360-ban, a törvényszékekét 102-ben állapította meg. Későbbi törvényhozásoknál fogva a járásbiróságok száma 385-re szaporodott, míg a törvényszékek száma a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéken kivül 65-re apadt. A törvényszékek székhelyei csak törvénnyel változtathatók meg. A járásbiróságok székhelyeit és területeit, úgyszintén a törvényszékek területeit a minisztérium rendelettel is megváltoztathatja. A törvényszékek mindegyike egyuttal a telekkönyvi hatóságot is gyakorolja, mig a járásbiróságoknak csak egy része van telekkönyvi hatósággal felruházva. Ezeknek a száma azonban az igazságügyminiszter időnkinti rendelkezései folytán évről-évre szaporodik. Bányaügyekben birói hatósággal, valamint a sajtó utján elkövetett és esküdtszék elé utalt büntetendő cselekmények fölötti birói hatósággal a törvényszékeknek csak egy része van felruházva (8, illetőleg 13); pénzügyi biróságként pedig - jövedéki kihágásokra nézve - csak 32 törvényszék jár el. Mindezek meghatározásával a minisztérium van megbízva. Felségsértés, hűtlenség, pénz, pénzjegy és közhitelpapirok hamisítása bűntetteire nézve a törvény csak a budapesti és a marosvásárhelyi törvényszékeket ruházta fel birói hatósággal. Kivételt képez a fiumei törvényszék. Végre a budapesti törvényszék területén a váltóügyek, a kereskedelmi ügyek és a kereskedelmi csődök a törvény által a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék hatáskörébe vannak utalva. A most mondottakon kivül a törvényszékek és járásbiróságok hatásköre a mindenik részére kijelölt területen azonos.
A biróságok egymáshoz való viszonya a mellérendelés és az alárendelés szempontjából tekinthető. A mellérendelés viszonyában kötelesek egymásnak jogsegélyt nyujtani és egymás megkereséseit teljesíteni. E mellett a megkeresett biróság csupán a saját illetékességét és a megkereső biróság hatáskörét vizsgálhatja, de az illető cselekmény anyagi jogszerüségének megvizsgálásába nem bocsátkozhatik. Az egyik biróság a másiknak alá van rendelve, ha emez az ő rendelkezéseit megváltoztathatja vagy megszüntetheti. Ilyen szempontból elsőfolyamodásu és felebbviteli biróságokat különböztetünk meg és ezek mellett vannak még vegyes biróságok, amelyek az ügyek minőségéhez képest majd mint elsőfolyamodásu, majd mint felebbviteli biróságok járnak el. Tisztán elsőfolyamodásu biróságok a járásbiróságok. A törvényszékek a kisebb polg. peres ügyekben és az 1883: VI. t.-c. 1. §-ában felsorolt vétségek és kihágások eseteiben mint felebbviteli, minden más esetben elsőfolyamodásu biróságokként működnek. A kir. itélőtáblák tisztán felebbviteli biróságok és a most említett vétségek és kihágások eseteiben a harmadfoku, minden egyéb esetekben úgy a járásbiróságok, mint a törvényszékek irányában közvetetlenül, a másodfoku biráskodást gyakorolják. A kir. Kuria szintén tisztán felebbviteli biróság és eléje kizárólag olyan ügyek kerülnek, amelyekben a kir. itélőtáblák másodfoku biróságként határoztak. A külön semmisítő széket az 1881: LIX. t.-c. megszüntette és jelenleg a felebbviteli biróságok úgy a polgári mint a büntető ügyekben az alaki és az anyagi, a tény és a jogkérdések elbirálására egyaránt vannak hivatva. Egyébiránt a birósági szervezet a biróságok alárendelésére nézve véglegesnek nem tekinthető és a polgári és büntető perrendek küszöbön levő átalakításakor előreláthatólag lényeges változtatást fog szenvedni.
A tisztán birói funkciókon kivül a biróságok és még inkább ezek vezetői s különösen a társas biróságok élén álló elnökök igazságügyi adminisztrativ teendők teljesítésével is vannak megbizva. Ezek közül a leglényegesebb a felügyelet. Valamennyi biróság ugyan az igazságügyminiszter főfelügyelete alatt áll de e mellett mindenik biróság fölött saját főnöke (elnök, járásbiró) gyakorolja á közvetetlen felügyeletet és ezen kivül a kir. itélőtábla elnökének felügyelete kiterjed a vezetése alatt álló kir. itélőtábla ker.-ben levő törvényszékekre és járásbiróságokra, a törvényszéki elnök felügyelete pedig a törvényszék kerületébe tartozó járásbiróságokra. A felügyeleti jog körébe tartoznak az alkalmazottak működésére való őrködés, a szabálytalan vagy késedelmes ügyvitel miatt tett panaszok elintézése és az észlelt szabálytalanságok megszüntetése és megtorlása. A felügyeleti jog gyakorlásának céljára időszaki és rendkivüli vizsgálatok tartatnak. A felügyelettel kapcsolatban a felügyeleti hatóságoknak a birák és birósági hivatalnokok kinevezésére is befolyás engedtetik annyiban, hogy ők, de mellettök a társas biróság tagjaiból alakított bizottságok is kijelölési jogot gyakorolnak. Az igazságügymin. azonban a felterjesztésnél és a kinevezésnél a kijelöléshez kötve nincs. Maguk a felebbviteli biróságok is felügyeletet gyakorolnak az alsóbb biróságok ügyvitele fölött és az ügyviteli szabályokat megsértő biróra vagy birósági hivatalnokra rendbirságot róhatnak.
A birói szervezetbe tartoznak a békebirák, a kisebb polgári peres ügyekben birói hatósággal felruházott szolgabirák, az áru- és értéktőzsde és a termény- és gabona-csarnokok külön biróságai, valamint a birósági végrehajtók és a kir. közjegyzők is, ez utóbbiak, amennyiben a biróságok megbizásából peren kivüli birósági teendőket végeznek.
Bizonyos birósági cselekményeknél különös fontosságuknál fogva a törvény azt rendeli hogy azok különbeni semmiség terhe alatt csak tanuk közbenjöttével foganatosíthatók. Igy p. a végrehajtás. Kiváló jelentőséggel bir ez az intézkedés a büntető perben, ahol általánosan elfogadott elv, hogy birói szemle, lefoglalás, házkutatás, személymotozás s a terheltnek kihallgatásánál a cselekményt foganatosító birói személyen s a jegyzőkönyvvezetőn kivül két tanunak jelenléte szükséges. A védelemnek most érvényes gyakorlatunkban ismeretlen ezt a biztosítékát a bünv. eljárásról készült javaslataink is elfogadták. B.-ul csak nagykoru feddhetlen előéletü s az ügyben nem érdekelt férfiak alkalmazhatók, akiknek feladatuk az előttük történtekre v. előadottakra lelkiismeretesen ügyelni, hogy a jegyzőkönyvi felvétel a valóságnak megfeleljen, s kötelességök mindazt ami ily uton tudomásukra jutott, a főtárgyalásig titokként megőrizni.
Intézményüket hazánkban az 1871: LI. törv.-c. létesítette. A kinevezés az igazságügyminisztert illeti. Minősítési kellékek: magyar állampolgárság, betöltött 24. életév, feddhetetlen jellem, vagyonrendelkezési képesség s a kir. törvényszék előtt leteendő vizsga, mely szóbeli s irásbeli, s melynek sikeres letétele esetére a képesített képesítő bizonyitványt nyer. A kinevezett hivatalos esküt tesz. Az államkincstártól a B. fizetést nem huz, jövedelmét a törvény s rendeletek által megállapított dijak teszik, melyeket a felek tartoznak fizetni. A nyert megbizatásokról törvényileg előirt könyveket vezet, melyeknek ellenőrzése a biróság főnökének teszi feladatát. Hatásköréhez a végrehajtás tartózik; eredetileg a kézbesítés is oda tartozott, de az 1875; IX. t.-c. ezt megváltoztatta. A B. dijait legujabban az 1891. évi 31.158. sz. igazságügymin. rendelet szabályozta.
akkor támad, amikor bizonyos ügyre nézve több biróság közül mindegyik illetékesnek vagy mindegyik illetéktelennek jelenti ki magát. Ilyen összeütközés elintézése a kir. Kuria jogkörébe tartozik. Ettől az összeütközéstől különbözik az, amely egyrészt a biróságok, másrészt a közigazgatási hatóságok között a hatáskör tekintetében merül fel, vagy az, amely hazai és külföldi biróságok közt támad. Amannak elintézésére a minisztérium van felhatalmazva, emennek felmerülése esetében az igazságügyminiszter intézkedik.
falu Trier porosz kerületben, a Kyll partján, (1885) 850 lak.; közelében szénsavas nátront tartalmazó ásványvizforrás fakad, amelyből évenkint 11.000 korsót küldenek szét.
Bern svájci kantonban, a Jurában eredő folyó; 75 km. hosszu folyás után Basel fölött a Rajnába torkollik. A Jurában keskeny és mély hegyszorosok és egykori tavak medencéi völgyében egymást követik. Laufennél szép vizesést alkot.
v. birsalma (növ. bisalma v. birsóka, bisóka, büs v. büzös alma, Cydonia Tourn.), az almafafélék (l. o.) génusza, 4 fajjal Európában és Ázsiában. Fák v. cserjék egyszerü, hasítéktalan levelekkel magános v. sátorozó (Biborbirs) nagy virágokkal. 5 rekeszü almagyümölccsel, melynek pergamenfalu rekeszeiben (csutka) számos (15-20) nyálkáshéju magja van. A C. maliformis Mill. (C. vulgaris Pers.; malum cotoneum Plin., Pirus Cydonia L.) egész 6 m. magas, de többnyire alacsonyabb bokor. Májusi virágzásakor a szőllőben már messziről fehérlik, mert fiatalabb részeit fehér moholy borítja. Sűrűbb pehely vonja be a gyümölcsöt is, de később róla lekopik. Levelei hosszasak, vagy tojásdadok, épszélüek, a visszája állandóan fehérmolyhu, más része inkább lekopaszodik. Gyümölcse nagy, kemény, fűszeres jóillatu, szép sárga, mint a citrom, de a husa fehér. Husának középrétegében számos kősejt-csoport van. A magvak héja elnyálkásodik. A birsgyümölcs alakjára nézve változik. Gyakrabban olyan mint az alma. Máskor a körtéhez hasonlít. Mind a kettő tetejét sokkal nagyobb, zöld, rojtosan fogas levelek (a kehely) koronázzák, mint az almáét vagy körtéét. A hosszukás, gyakran óriás nagyságu és gerezdes gyümölcsü fajtának portugál B. a neve. A birsalmafát itt-ott dísznek, de nálunk leginkább a gyümölcséért ültetik. Gyümölcse nyersen kemény, fojtósizü, csaknem ehetetlen, azért cukorral (kompót, szirup) szokás elkészíteni, vagy fűszernek használják. A B.-almasajt finom csemege, a portugálok marmeló-nak hiják. Más gyümölcsből való hasonló készítményt e szótőből marmelade-nak neveznek. A B. magvát nyálkája miatt frissítő orvosságnak (a bőr tisztítására, szemviznek), de kozmetikus célokra (bandolin), valamint szövetek tisztítására és csinosítására is felhasználják. A betapodott káposztának is fűszere. Héja ecetnek jó. Fáját az esztergályozók és asztalosok kedvelik. Hazája Kelet, de közelebbi helye ismeretlen, talán Persia, Kis-Ázsia és a Kaukázus. Európa déli részein már el is vadul. Cydonia neve Cydon (most Canea), Kréta sziget városától ered. A görögök a kydonoktól kapták legelőször.
B. betegségei. A) Kedvezőtlen életviszonyok okozta betegségek, l. Golyva. B) Élősködők okozta betegségek: 1. Rozsda. A birsen kétféle rozsdabetegség szokott előfordulni; az egyik csupán a leveleket támadja meg, a másik a leveleket és a gyümölcsöt. Az elsőt a Gymnosporangium juniperinum Fr. nevü gomba okozza, mely a kifejlődött leveleken élénk sárga v. veresszinü foltokat okoz; a levelek alsó lapjáról 2-8 mm. hosszu szarvalaku kinövések láthatók, melyek tetejükön később felrepednek és sárgás port hullatnak ki. A gomba ivadékcserével bir; a birsen csak az aecidium és spermogonium alakok találhatók, mig fejlődésének egy másik szakát a borókán (Juniperus communis-on) éli át a gomba, miért is ellene a boróka kiirtása ajánlható. A másik rozsdát az Aecidium Cydoniae Lenorm. nevü gomba okozza, ez a leveleken (mindkét lapon) és a gyümölcsön vastag, kiálló barnaszinü gumókat képez, melyekből hosszu, körülbelül 20 mm. nagyságu szarvak nőnek ki, melyek később épp úgy mint az előbb ismertetett gombánál, felrepednek s elporzanak; ennek a gombának csakis aecidium alakja ismeretes. (V. ö. Körtebetegségek.) 2. A Septoria Cydoniae Fukl. s a S. Cydonicole Thüm. nevü gombák a leveleken világosszürke foltokat okoznak, melyeken később apró fekete szemecskék mutatkoznak.
3. A Ramularia necans Pass. nevü gomba a még ki nem fejlődött leveleken nagy sárga foltokat. okoz; a megtámadott levelek elhalnak s azokat később tövükön s az erek mentében szürke penész vonja be. 4. Levélbarnulás. A levelek mindkét lapján élesen határolt, kezdetben vereses, később megbarnuló foltok támadnak, melyek végül az egész levelet megbarnítják; a levelek összezsugorodnak és azután lehullanak. A betegséget a Stigmatea Mespili Sor. nevü gomba okozza.
a régibb magyar magánjogban a magánjogi megtorlás tárgyát tevő vétségek és bántalmak esetében a sértett fél részéről követelhető elégtétel címen fizetendő pénzösszeg. Tágabb értelemben a B. nevezete alatt a hasonló rendeltetéssel birt homagiumot, vagy az u. n. dijat is értették s innen eredt, hogy az a régi különbség, melynélfogva a dij mindig a sértett felet, a birság pedig a birót és a felet közösen illette, később elmosódott s ujabb időben a felosztás elvét úgy a dijra, mint a birságra alkalmazták. A birság összege a sértés minőségéhez és a sértett fél rendi állásához képest különböző volt. Ujabban B.-nak nevezik azokat a pénzbüntetéseket, melyek a büntétőtörvények sulya alá nem eső törvényszegés v. egyéb rendet sértő cselekmény megtorlása végett szabhatók ki. Igy p. birsággal sujthatja a polgári biróság perrendészeti hatalmánál fogva a feleket, akik a tárgyaláson egymás iránt illetlenül, a biróság iránt pedig tiszteletlenül viselkednek (1868: LIV. t.-c. 118. §), azt a felet, aki az okiratok előforduló irását vagy aláirását rosszhiszemüen megtagadja (u. o. 171. §), aki a perorvoslatokkal visszaél (1881: LIX. t.-c. 49. §) stb. Pénzbirsággal sujtható saját fegyelmi birósága által fegyelmi vétség miatt az ügyvéd (1874: XXXIV. t.-c. 70. §). B.-gal büntetendő az, aki az illetékköteles jogügyletnek a pénzügyi hatósággal való közléséré vonatkozó szabályokat meg nem tartja (1882: XXXIV. t.-c. 20. §). Ezzel szemben a bűntett, vétség vagy kihágás esetében fizetendő, s szabadságvesztés-büntetéssé is átváltoztatható, pénzbeli büntetés pénzbüntetésnek neveztetik. Megjegyzendő azonban, hogy törvényeink nem következetések ezen megkülönböztetés gyakorlati keresztülvitelében s gyakran pénzbüntetésnek jelzik a büntetés jellegével biró oly pénzbeli elmarasztalást is, amelynek alapjául szolgáló cselekmény nem sorozható a törvényszegések imént jelzett hármas kategóriájába Ilyenek p. az erdőrendészeti áthágások, melyekre nem pénzbirság, hanem pénzbüntetés alkalmazandó (1879: XXXI. t.-c. IV. fej.). A tanu, aki a biróság idézésére alapos ok nélkül meg nem jelenik, vagy aki vallomást tenni vonakodik, arra nem pénzbirsággal, hanem pénzbüntetéssel szorítandó (1868: LIV. t-c. 206. §). Birságokból sok jótékony intézet tartatik fenn, p. pénzügyőri nevelési alap, rabsegélyző egyletek, javítóintézetek, zólyom-lipcsei Gizella árvaház stb. A rabbiszeminárium és izr. népiskolák segélyezése a Haynau által 1849-ben a zsidókra kivetett birságból keletkeztek.
v. birzsekór, l. Secale cornutum.