(Birjucs), kerületi város Voronezs orosz kormányzóságban a Tihaja Szoszna folyó mellett, 4446 lak., bőrcserzéssel, szappangyárral, vászon- és posztószövéssel.
Krónikus mérgezés anyarozzsal. L. Secala cornutum.
(lat. és olasz) a. m. kétszer; vezérkönyvekben és szólamokban használt kifejezés, mely valamely zenedarab egy v. több ütemének ismétlését írja elő (nagyobb részek ismétléséhez ismétlő jeleket használnak). Olasz- és Franciaországban B.-kiáltással nyílvánítja a közönség azt a kivánságát, hogy bizonyos részlet előadása ismételtessék.
(ejtsd: bizaccsa), város az Apenninekben, Avellino olasz tartományban, a Carapella forrásainál, (1881) 6189 lak., kéntartalmu fürdővel.
(ejtsd: bizakvino), város Sziciliában, Palermo tartományban, egy domb lejtőjén, igen termékeny vidéken, (1881) 9602 lak.
v. bisóka, a birsalma v. birsóka palócos kiejtése.
(vagy Kullama), a tatárok és kirgizek nemzeti eledele, mely apróra vágott és megfőzött, liszttel feleresztett húsból áll. Kézzel eszik, innen a neve B. (szóról-szóra: öt ujj).
Károly Félix, olasz festő, szül. Torinóban 1825. Első festménye volt 1850-ben: Cola di Rienzi beszédet tart a római népnek; ezt a képet Viktor Emanuel király vásárolta meg. Egyéb, többnyire történelmi tárgyu művei; Galilei az inquizicionális törvényszék előtt (a genovai herceg birtokában), Giambellino felfedezi az olajfestés titkát, Muratori Lajos gyermeksége, Giordano Bruno a tömlöcben, Medora, Desdemona. Festett ezeken kivül tájképeket is, minők például a Montcenisi út.
(Viscaya), egyike a három spanyolországi bászk tartománynak, Santander, Burgos, Alava, Guipuzcoa tartományok és a Biscayai-öböl között; 2198 km2 területtel, (1887) 235.659 lak. A kantaber hegység, többi közt a Pena de Gorbea ágai takarják. A Nervion vagy Ibalzabal öntözi; gyümölcsökben és hüvelyesekben gazdag, de gabonában kevésbbé; legnagyobb kincsét ércek teszik. A következő hat partidora van felosztva: Bilbao, Durango, Guernica, Marquina, Plencia és Portugalete. Fővárosa Bilbao. B. név Nagy Alfons idejéből való. 1020. Don Sancho, Kasztilia grófja Ona kolostornak földet adott; amelyet Viscayensisnek hivtak. Kevéssel utóbb Inigo Lopez-t nevezték ki kormányzójává. Inen túl önálló volt 1379., Kasztiliával való egyesítéséig; a nagy kiváltságokat (fueros) ezen tul is megtartotta; s csak a karlista háborúkban fosztatott meg tőlük egészen.
(franc. Golfe de Gascogne), az Atlanti-óceán öble Francia- és Spanyolország közt: a Bidassoa, az Adour és Garonne táplálják. Gyakoriak rajta a viharok.