(v. bisextus, lat.), szökő nap, bissex tilis a. m. szökő napot tartalmazó.
Henriette (szül. Krohn), német irónő, szül. Warinban 1798 jan. 31., megh. Anklamban 1879 jan. 22. Irói hirnevét Die Familie Steinfels oder die Kreolin c. regényével alapította meg, ezt követték: Victorin (1842), Erzählung einer Wartefrau (1852), Minona (1844), Ivan (1846), Don Manoel Goday (1845), Lucrezia Tornabuoni (1846), Rainer Widdrik und die Ditmarschen im J. 1600 (1847).
Sándor Károly Agoston, francia vigjátékiró és zeneszerző, született Briouzeban 1848 aug. 9. Munkái: Quatre coups de canif, Le chevalier Baptiste, Un voyage d' agrément (Gondinetval együtt), Le député de Bombignac, Ma gouvernante, Les surprises du divorce (Marsal együtt), (Válás után); Feu Toupinel (A megboldogult cim alatt nálunk is adják); Les joies de la paternite (ugyanazzal együtt). Mint zenész De Lajarte Theodorral, a nagy opera titkárával együtt irta Grammaire de la musique (1879), Petit traite de composition musicale (1881), és Petite encyclopédie musicale (2 köt. 1881-83) c. munkáit. Legujabb bohózata: A Pont-Biquet család (1892; nálunk is adják Náday F. fordításában).
mintegy 30 kis sziget neve Szenegambia partja közelében, a Geba és Rio-Grande torkolatával szemben; a szigetek mind alacsonyak, termékenyek, de nehezen hozzáférhetők. Legnagyobb az Orango, legkeletibb a Kanabak. Bulamánan az ugyanily nevü főváros 3800 lak. Lakói a vad bisuguász nép, amely portugál fenhatóság alatt áll.
kisközség és fürdő Zemplén vm. sátoraljaujhelyi j.-ban, (1891) 268 magyar lak.
1. Barnalakk.
János, Henrik gyulafehérvári ref. tanár és titkos tanácsos, szül. Nassauban 1606 körül, megh. 1665 febr. 16. Egyetemi tanulmányait Heidelbergában végezte, innen hívta be. Bethlen Gábor a gyulafehérvári főiskolához a bölcsészet és hittudomány tanárául s vele együtt Altstédet és Piscatort is. A Tolnai János és társai által megindított puritán és preszbiteriánus mozgalom B.-ben is hatalmas védelmezőre talált, amiért Erdély s a kapcsolt részek több hittudósával erős összeütközésbe jött, a nép előtt pedig a természettudományokban való nagy jártasságáért s természettani kisérleteiért az ördög szövetségesének hirébe került. Az enyedi főiskola ritkaságai között 1848-ig őrizték ördögidéző könyvét. Rákóczi Gy. nemesi birtokot adományozott neki Tövisen. A monda szerint ördögök tépték szét. Munkái: Disput. philosophica de concursu causae primae cum secundis (Alb. Jul. 1630). De uno deo patre, filio ac spir. s. Misterium pietatis. (Lugd. Bat. 1639, Amst. 1669). Elementa logica (Alb. J. 1836). Disp. theol. de domino nostro J. Christo (Alb. J. 1641.) Disp. de divina scripturae s. eminentia (u. o. 1641). Indices VII. ad prodromum religionis triumphantis (Johan. Altstedii). Medulla priscae puraeq. latinitatis (n. o. 1646). Beata beatae virginis ars (u. o. 1661). Philosophiae primae Herebordi seminarium Gladii spiritus ignei vivi et anticipitis. Ars concionandi (Lugd. Bat. 1664). Bisterfeldius redivivus seu operum H. B. posthumorum. Tom I et II (Hagae. 1661). Phosphorus catholicus, seu epitome artis meditandi. Kvacsala: Századok 1891.
(ejtsd: biszturi), sebészeti operációnál használt késhez hasonló eszköz, mellyel szurni vagy belülről kifelé metszeni szoktak. Régebben pengéje mozgathatóan volt a nyélbe illesztve s abban tolóval v. rugóval megerősítve. Ujabban könnyebb tisztántartás végett pengéjét a nyélbe rögzítve készítik s a különböző célok szerint különböző alakot (egyenesélü hegyes, egyenesélü tompa véggel, görbeélü hegyes, görbeélü tompa véggel) és különböző nagyságot adnak neki. A sebészeti operációknál használt, ugynevezett scalpell-től abban különbözik, hogy ez utóbbi mindig domboru élü.
község Zágráb vm. stubicai j.-ban, (1891) 1089 horvát lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. B.-nak mint politikai községnek 5731 lakosa van.
község Zágráb vm. stubicai j.-ban. (1891) 1090 horvát lak.