(csehül Bistre), város Polička kerületi kapitányságban, Csehországban, (1890) 2072 lak., most császári birtok.
am Hostein (csehül: Bystřice pod Hostynem), város Morvaországban, Holleschau kerületi kapitányságban (1890) 3600 lak., közelében Hostein hegy (751 m.) látogatott bucsujáróhely.
kétcsülküek (állat), az emlősök egyik rendje melyet egypár nagyobb s egypár kisebb, csülökkel v. patával borított ujj jellemez; e rendbe tartozik a disznó és a kérődzők. L. Párosujjuak.
(szanszkritul: Viszâlanagara), város Baroda hindu államban, Gudserat félszigeten, Elő-Indiában, 18.503 lak., élénk kereskedéssel.
(Biszkra), város Algéria Constantine tartományában Constantine-tól 233 km.-nyire, az Auresz végső kiágazásánál, a Szahara szélén, 14-15.000 1. Hét arab községből (Kszur) és uj B.-ból, a francia telepből áll, mely a Saint-Germain körül keletkezett. Környékén a datolyafák igen jól megteremnek; mintegy 140.000 datolyafán és 5000 olajfán kivül pompás kertjei és igen jó termő földje van. Éghajlata igen meleg; ezért és meleg forrásaiért igen sok francia téli tartózkodási helyévé lett. B. 1844 óta van a franciák birtokában. V. ö. Von Gibraltar nach der Oase Biskra (Bonn 1884).
(ar.) a. m. Alláh nevében, ünnepélyes, ugymint köznapi cselekedetek előtt a mohammedánoktól használt formula, vagy buzdító megszólítás. A korán szurái e szavakon kezdődnek: Biszmillah al-rahmán al-rahím: az irgalmas és könyörületes Alláh nevében. A mohammedánok könyveiket, sőt gyakran leveleiket és okirataikat is e mondaton kezdik.
persa pénzszámítás = 1/1000 kran, körülbelül 1 fillér.
1. folyócska és a Karánsebestől Erdélybe szolgáló völgy neve. A B. folyó Hunyad vármegyében a Vurvu Petri aljában ered, eleinte É-nak tart, azután Ny. felé folyik, a Nándorhegynél DNy-ra kanyarodik s Zaguzsennyel szemben a Temesbe ömlik. A B. és Hátszegi patak közti vizválasztó az u. n. Vaskapu vagy Marmara nevü szoros, mely a délkeleti Kárpátok egyik nevezetes átjárója. Ez már Trajánus korában járható volt. Trajánus első erdélyi hadjárata alkalmával átkelt a Dunán, serege balszárnyával s zömével a B. felé nyomult, miután pedig a Mehádia felől jövő jobbszárnnyal Tibiscum városnál egyesült, Sarmizegethusa falai alá vonult s Decebált hatalma alá hajtotta. A B.-ba jobb felől a Ruszkabányai patak, bal felől egy szintén B. nevü patak ömlik; amaz a Pojana Ruszkából, az a Szárkó hegységből folyik alá.
2. B., kisközség Torda-Aranyos vm. topánfalvi j.-ban, (1891) 3618 oláh lak.; kincstári faosztatásra berendezett vizduzzasztóval és lőpormalommal. - 3. Alsó-B., kisközség Máramaros vm. huszti j.-ban, (1891) 1339 rutén és német lak. - 4. Szolyva-Nagy-B. (l. o.). - 5. B. benedekrendi apátsága a csanádi egyházmegyében virágzott; 1183. már említik szabadalmazott sószállító hajóit. Apátja gyakran viszálykodott a csanádi püspökkel, ki a monostoron kegyuri jogokat akart gyakorolni; a püspök egy alkalommal fegyveresen rontott a monostorra s az apátot 32 szerzetessel együtt börtönbe vetette; később visszatért az apát, ekkor azonban 1235. a püspök megölette őt, mire viszont a pápa kiátkozta a bűn közvetetlen tetteseit. Ugy látszik, a tatárjárás idejében pusztult el az apátság.
folyócska, l. Beszterce 3. (Kis-B.)
Dezső, hittudományi iró, született Keszthelyen, Zala vármegyében 1832 okt. 3.;1850. szept. 15. lépett a rendbe, a pesti egyetemen végezte teologiai tanulmányait, mire 1857 aug. 31. misés pappá szentelték. 1861-ig a bibliamagyarázat, 1866-ig pedig a dogmatika tanára volt Pannonhalmán; 1868-tól a budapesti egyetemen a hittani kar rendes tanára; 1873-74. és 1883-84-ben rektori hivatalt viselt. Értekezéseket, egyházi beszédeket irt. Önálló művei közül a következőket említjük meg: A hit s tudomány közti viszony. Bpest 1874. A keresztény vallás istent eredete és szükséges volta korunk tévelyével szemben. U. o. 1875. 2. kiad. U. o. 1876. A kath. egyház isteni szervezete. U. o. 1883. A tudomány szabadsága. U. o. 1884. Beszéd Pázmány Péter tudományos érdemeiről. U. o. 1885.