l. Biztosítás.
B-en olyan készülékeket értenek, melyeket gyárakban, raktárakban, vagy más ipartelepeken a szerszámgépeken alkalmaznak, hogy a velük dolgozó munkásokat balesetektől lehetőleg megvédelmezzék. Igy p. B. az esztergapadok és gyalugépek kerekeit burkoló bádog v. öntvény, továbbá a felvonógépeken alkalmazott különféle szerkezetek, melyek a kötél szakadása esetén v. a gép más részének törésekor a kocsit v. kosarat megfogják és lezuhanását meggátolják; a gyulékonyabb anyagból dolgozó gyárakban B. az a villamos jelző, mely ugy van készítve, hogy midőn a gyár vm. osztályában tűz támad, az egész gyárat befutó dróthálózat egyes szigetelői közül az, mely a tűzhöz legközelebb van, megolvad, miáltal az áram megszakad s a készülék jelt ad; szinházakban a vasfüggöny és a zápor-készülék, mellyel az egész szinházat rövid idő alatt vizzel áraszthatják el.
a közönséges lámpásoktól szerkezetében annyiban tér el, hogy teljesen zárt, úgy hogy robbanó gázok közepette is teljes biztonsággal használható. A legujabb Schmahl-féle B. ajtajának kinyitása nélkül meggyujtható és ha felborul, olajtartalma nem ömlik ki, lángja tüzet nem okoz. A B. meggyujtása a lámpás belsejében elhelyezett emeltyü s dörzsgyujto-szerkezet segélyével akként történik, hogy a gyujtót csupán a B. tölcsérébe kell betenni s az emeltyüt mozgásba hozni, a kanócot pedig felsrófolni. Az olaj (kőolaj, benzin, ligroin) tartalom kiömlése lehetetlenné van téve az által, hogy szivacsba van felszívódva; az oltási szerkezet pedig eloltja a lángot, mihelyt a lámpás felborul, vagy tulságos ferde helyzetbe jut. Az első B.-t kőszénbányák részére Davy Humphry angol mérnök szerkesztette, a lámpás nyilásait oly sűrü dróthálózattal vevén körül (cm2-ként 56 és több drótkeresztezés), mely a gázok beömlését a lámpásba nem akadályozza ugyan meg, de meggyulásuknak kifelé terjedését hütő hatásánál fogva lehetetlenné teszi. (L. Bányamécs.) Ujabban az olajlámpásokat a villamos lámpások (l. o.) kezdik kiszorítani. A B.-t főleg kőszénbányákban, szesz- és olajgyárakban, malmokban, a tűzoltóságok robbanó gázzal telt helyiségekben használják.
[ÁBRA] Biztositó lámpás.
olyan edényekre alkalmazott kifelé nyiló szelep, amelyekben a benlevő folyadék v. légnemü testek nyomása nagyobb mint a külső levegőé. A B. megnyilik, mihelyt a belső nyomás bizonyos magasságra emelkedik s a folyadékot, gázt vagy gőzt kiereszti. A B.-et különösen gőzkazánokra alkalmazzák. Gőzkazánokra alkalmazásukat hatósági rendelet szabályozza. Minden gőzkazánon legalább hét biztosító szelepnek kell lenni és ezeket ugy kell megterhelni, hogy midőn a kazánban a nyomás a megengedett értéket elérte, felemelkedjenek. Terhelésükre nézve sullyal és rugóval terhelt B.-et különböztetünk meg. Ezek mindegyike ismét közvetetlenül v. emeltyüáttétellel lehet terhelve.
[ÁBRA] Sullyal terhelt emeltyüs biztositó szelep.
Az 1. ábra egy emeltyüs sullyal terhelt B.-t mutat, melyben: i az öntött vas szelepház, c a réz szelepfészek, a a szelep, b a szelepháznak egy nyulványa, melybe d emeltyü éle kapaszkodik, e az emeltyü nyomó csapja, f pedig a biztosító szelep akasztó-sulya. A gőzkazánokra alkalmazott biztosító szelepnek főbb méreteit beirják a vizsgáló bizottság által kiállított használati engedélyt igazoló okmányba (Certificat). A beirt méretek a következők: a hosszabb és rövidebb kar, a szelep önsulya, az emeltyüre függesztett nehezék sulya, az emeltyü önsulya és a szelep-fészek közép átmérője. E szelepek nem hárítják ugyan el a robbanást, de mégis késleltetik és az által, hogy a kezelő személyzet figyelmét fuvásukkal felhivják, lehetővé válik a robbanás kikerülése. A 2. ábra rugóval terhelt emeltyüs biztosító szelepet mutat. A két vv szelep felett egy t emeltyü fekszik, melyet középen f rugó huz lefelé, a rugó erejét mm csavar tokokkal szabályozhatjuk. A biztosító szelepnek mindig keskeny felületen kell a fészekre feküdnie, mert különben könnyen beiszaposodik és a fémek között föllépő tapadó erő erősen gátolja a szelep felemelkedését.
[ÁBRA] Rugóval terhelt biztósító szelep.
l. Biztosítás.
(katon.). Célja az, hogy seregrészeknek meglepő támadások ellen oltalmat nyujtson. E cél elérésére egyrészt az ellenfélt kikémlelik és folytonosan megfigyelik, ami a földerítő szolgálat körébe tartozik, másrészt pedig a főcsapat elé, a veszélyeztetett irányban biztosító csapatokat küldenek előre, melyeknek ellenállása s a főcsapattól való távolsága ez utóbbinak lehetővé teszik, hogy elegendő ideje legyen harckészségbe helyezkedni v. az ellenséges támadás elől kitérni. A biztosító csapatok, ha utban levő vagy utközben rövid időre pihenő menetoszlopok oltalmára vannak rendelve menetbiztosító csapatoknak, ha táborozó vagy lakótáborokban levő seregrészek biztosítására szolgálnak, előörsöknek neveztetnek. Ha valamely csapat B oltalma alatt csak rövid ideig pihen, akkor ezt biztosított megállásnak nevezik. Terjedelmes lakótáborozásoknak hosszabb tartamu biztosítását őrállásokkal (Postierung) eszközlik. B.-ra rendesen a csapatoknak csak 1/4-1/6 részét alkalmazzák. A B.-ra alkalmazott gyalogcsapatokhoz, ha lehetséges, a földerítő, összekötő és hirvivő szolgálat teljesítésére mindig lovasság is csatolandó s a viszonyoknak megfelelően esetleg lövegek, műszaki csapatok, utászok, sebesültek számára segítő helyek, távolságjelző állomások stb. is osztatnak be. A biztosító csapatok még ütközeti vonatukat is csak különös rendeletre vihetik magukkal.
Gyula, olasz orvostanár, szül. Varesében (Lombárdia) 1846. Tanítványa volt Mantegazzának, Freynek; utóbb Virchownak. 1872-ben az általános kórtan tanárává választották a torinói egyetemen. Olasz és német szaklapokban megjelent közleményei különösen a csontvelőnek, nyirokmirigyeknek szöveti szerkezetével és ezeknek a vörös vérsejtek fejlődéséhez való viszonyával foglalkoznak. Ő irta le először a vérnek harmadik górcsői alakelemeit, a nevéről elnevezett vérlemezkéket.
(Bjelo... szláv) a. m. fehér; földrajzi neveknél mint összetétel használatos. Bjela (lengyelül: Biala), kerületi székhely Szjedlec oroszországi kormányzóságban, a Krasznaja mellett, (1890) 10.029 lak., lentermesztéssel és vászonszövéssel.
több folyó neve Oroszországban; a legnagyobb 1. B. (a baskiroknál: Akidel) Uralban, Lepskine szerint, 13 patak összefolyásából ered; nagy kanyarulatokat tesz. Legnagyobb mellékvize az Ufa, azonkivül fölveszi a Taninsot, Ursakot és Demát. Sellői nincsenek, de sok benne a sziget és zátony. Szarapul és Selabuga közt a Kámába torkollik. Hossza 1270 km. Szterlitamaktól kezdve hajózható. -2. B.-Cerkov, Kijev, oroszországi kormányzóságban, a Dnjepr mellékfolyója, a Rosszj mellett. (1891) 20.703 lak., vasöntővel, élénk országos vásárokkal. 1626. a lengyelek itt győzedelmeskedtek a perekopi tatárokon.
(fehér isten), a szláv mitologiában a fényesség, a jóság istene, ellentétben a sötétség, a rosszaság istenével csjornobog (a. m. fekete isten).