(ejtsd: mauntinsz). 1. Zord külsejü hegylánc, Mormon és Usk folyók közt, Wales K-i szélén. Legmagasabb a Pen Cader Fawr (777 m.). - 2. Hegylánc Észak-Karolinában, Észak-Amerikában a Roanoke és Knawka közt; az Alleghany egyik ága.
(ejtsd: -pul), tengermelléki város Lancaster angolországi grófságban, Lancastertól 30 km.-re az Ir-tenger partján, (1891) 14.229 lak., aquáriummal. Igen látogatott tengeri fürdő.
(ejtsd: -rivr), több folyó neve É.-Amerikában; legjelentékenyebb az, amely New-York államban folyik. 10 km.-re Watertown alatt az Ontario-tóba torkollik. 200 km. hosszu folyásból 60 km. hajózható.
tengermelléki város Dublin irországi grófságban, (1881) 8902 lak., látogatott tengeri fürdővel.
Vilmos, sir, angol jogtudós, szül. Londonban 1723 jul. 10., megh. u. o. 1780 febr. 14. Kezdetben ügyvivő volt, 1753-tól az angol alkotmányról és törvényhozásról tartott nagy tetszéssel fogadott előadásokat az oxfordi egyetemen, hol 1758. a közjog tanára lett. 1761. a parlament tagjává, 1763. főügyésszé, 1768. ismét a parlamentbe lépett. 1770. pedig a Common Pleas főtörvényszék birája lett s mint ilyen halt meg. Jogi műveivel nagy hirnevet szerzett magának. 1758. Oxfordban kiadta The Great Charter and Charter of the Forest c. jogtörténeti munkáját, melyet későbbi művei ugyan háttérbe szorítanak, de amely megjelenésekor szerzője nevét mégis ismeretessé tette. Főművét, moly 1765. jelent meg, Commentaries on the Laws of England (4 köt.) címmel majd nem egy századon át az angol alkotmány evangéliumának tekintették; husz év alatt néhány kiadást ért, lefordították idegen nyelvekre, többen (Gifford, Field, Wilmot, Carry stb.) kivonatolták, kommentálták. E mű nagy és merész kisérlet volt a még oly kevéssé feldolgozott és annyira terjengő angol jognak egységes és rendszeres tárgyalására. B. nem adja pusztán a jogszabályokat, hanem tartalmukat magyarázza, a következtetéseket belőlük megvonja és ezt oly alaposan teszi, oly világos előadással, hogy méltán megérdemli azt a nagy sikert, melyet e művével aratott, noha a későbbi kritika nem egy hiányát mutatta ki neki. Egyéb művei: Analys of the Laws of England (Oxford, l. kiad. 1754); Law tracts (2 kötet. London 1762).
állattani neveknél Blackwell János nevének rövidítése. (Blackwell J., angol természetbuvár, különösen a pókfauna alapos ismerője, szül. 1790., megh. 1851. Munkája: A monograph of the British Araneidae, Lond. 1860.)
egyik része Londonnak (l. o.) a Themze partján.
több folyó neve a brit szigeteken. 1. Essex grófságban, Saffron-Waldentől 5 km.-nyire ered; 48 km. hosszu folyás után, Maldonnál a B. öbölbe torkollik. - 2. Ross grófságban, 32 km. hosszu folyás után a Conannal egyesül. - 3. Irországnak a Shannon után legnagyobb folyója, Knoc-Kanadune-hegyekben ered s 177 km. hosszu folyás után Youghal-öbölbe torkollik.
Erzsébet, amerikai orvosnő, született Bristolban 1821 febr. 3. Filadelfiában tanult anatomiát, majd New-Yorkban tovább folytatta orvosi tanulmányait, angol és francia leckék adásával tartva fenn magát. Orvostudorrá 1848-ban avatták fel a genevai egyetemen New-York államban. Azután tanulmányi utat tett Európában. Az ő példája adta meg az első lökést annak a mozgalomnak, mely New-Yorkban egy külön női orvosi akadémia megalapítását eredményezte 1856. B. orvosi munkái: The laws of life, The religion of Health, Conseils to parents on the moral education. Nőtestvére, Emily is követte B. példáját s 1854. orvostudori oklevelet szerzett.
(növ.), 1. Botany-öbölfa.