Mór, német festő és iró, szül. Düsseldorfban 1839 április 16-án, megh. Stuttgartban 1883 április 12-én. 1856-ban a düsseldorfi akadémiát kezdte látogatni, azután Köhler, Leutze és Hünten tanítványa volt. B. csataképeket és a katonaéletből vett egyéb jeleneteket festett: a németeknek Napoleon ellen vívott 1806-i és 1870-71-i hadjárataiból való egyes mozzanatokat. Irt nehány drámát (Nassaui Adolf, Adelheid királyné. A hazáért, Költeményeket és düsseldorfi művészek nekrologjait is.
Károly Henning Móric, német politikus, szül. Zimmerhausenben 1815., megh. 1888 márc. 3. Jogot tanult, biró lett Stettinben, később családi birtokára vonult vissza. 1852. képviselőnek választották a porosz kamarába, s 1871. a birodalmi gyülésbe. Mindig a szélső jobbpárthoz tartozott. Bismarckot az egyházi viszályok kitöréseig támogatta.
(franc., ejtsd: blaű mánzsé), szó szerint fordítva «fehér étel», az édes kocsonya egy neme készl tejszin, cukor, mandulatej és vanilliából, vizahólyaggal kocsonyásítva.
1. három foknak neve Afrikában, az egyik (arabul: Rasz Abiad) Tunisz legészakibb pontja. A második Marokko Ny-i partjának nyúlványa Maszagon városnál. A harmadik a Szacharából kinyuló, 40 km. hosszu és 4-5 km. széles, homokos félszigetnek 25 m. magas vége: ez utóbbi a spanyol és francia birtokok közt határképen szolgál. Mind a három fok a fehér szinéről kapta a nevét. - 2. B., county Texas É.-amerikai államban 3450 km2 területtel, 3583 lak., B. nevü székhellyel.
Antal Guzman, l. Guzman.
a francia legitimista párt azon tagjainak neve, kik don Carlost (VII. Károly) ismerik el törvényes trónjelöltnek. 1892. e frakció elnöke, d' Audigné vicomte, nem helyeselvén XIII. Leó pápa előzékeny magatartását a francia köztársasági kormány iránt, állásáról leköszönt; helyébe a párt Valori hercegetet Junquiéres vicomteot választotta elnököknek.
county Virginia é.-amerikai államban, 960 km2 területtel, 5004 lak. Székhelye: Mechaniesburg.
(ang.). Az ujabb amerikai érmetörvényhozás egyik legfontosabb része, 1878 óta áll fenn. E törvény az ezüst dollár súlyát az 412.5 g. troy standard ezüstben állapítja meg és kötelezi a pénzügyminisztert, hogy havonkint legalább 2, legfeljebb 4 millió dollárért ezüstrudakat vásároljon és dollárokban veressen ki. A vásárolt nem vert ezüst készlete 5 millió dollárt meg nem haladhat. A B. egyik további pontjában egy nemzetközi konferencia összehivását mondja ki, mely az É.-amerikai és az európai államok között a pénzérték dolgában egyetértést kiván létrehozni. E törvényben megállapították továbbá, hogy a kincstárba 10 dollár értékü ezüstérmek letétjegyek ellenében elhelyezhetők, melyek minden időben beválthatók és adók, vámok stb. fizetésénél elfogadhatók. A törvény sok körben nagy aggodalmakat keltett, mig más köröket, u. m. az ezüstbányák tulajdonosait még ez a törvény sem elégítette ki. Kedvező körülményeknek tulajdonítandó, hogy a törvény mégsem veszélyeztette az É.-amerikai aranyvalutát.
eredeti olasz nevén Biandrata, orvos és vallásreformátor. Született Saluzzában, a piemonti tartományban 1515., megh. Erdélyben, valószinüleg 1588. máj. 5. Miután a páviai egyetemen orvosi tanulmányalt elvégezte, I. Zsigmond lengyel király második neje, Sforza Bona királyné mellett udvari orvosi tisztet vállalt. 1541-ben a királyné leányához, Szapolyai János nejéhez, Izabella király néhoz ment Erdélybe. Ettől fogva jó ideig Izabella környezetében maradt; a királynéval együtt ment Kassára, Lengyelországba, Ratiborba, majd ismét Lengyelországba, honnét aztán az angol királynéval együtt utazott Olaszországba. Dogmatikai kérdésekben nyilvánitott szabad nézetei miatt már ekkor üldözni kezdték. Bécsben és Pádovában törvényszék előtt állott, s a szent inquizició elől Genfbe menekült, hol Kálvin és követői, kiknek sorába állott, szivesen látták. Azonban B.-ben vallási kételyek merültek föl, melyekre maga Kálvin válaszolt: Ad quaestiones Georgii Blandratae cimü, Beza által kiadott iratában. B. helyzete Genfben csakhamar tarthatatlanná vált, s 1558-ban Lengyelországba költözött, hol kezdetben még mint a kislengyelországi kálvinista gyülekezetek előljárója szerepelt és a pincsovi zsinaton is ily értelemben tett hitvallást, bizonyos fentartásokkal; de már 1562-ben nyiltan elszakadva a kalvinizmustól, antitrinitárius tanokat hirdetett, s több olasz társával együtt megalapította a lengyel unitarianizmust. E miatt Kálvin és Luther lengyel követői részéről erős üldözésnek lévén kitéve, örömmel fogadta János Zsigmond erdélyi fejedelem meghivását. ki őt 1563-ban orvosává és belső tanácsosává tette. Erdélyben ő lett az antitrinitárius eszméknek, Socin értelmében, egyik fő apostolává, Dávid Ferenccel együtt irodalmi téren és ez irányban működött. Élte vége felé Dávid Ferenccel erősen meghasonlott, mert ennek Krisztus istenségére vonatkozó radikális tanaira nézve eltérő nézeteket nyilvánított. Visszavonult tehát a teologiai vitáktól, s egyedül orvosi tisztének élt. A B. jellemére tett szörnyü megjegyzések felekezeti vakgyülölet kifogásai voltak. Igy itélendő meg Béza Tódornak 1567-ben Genfben kiadott: Valentini Gentilis - impietatum ac triplicis perfidiae et perjurii brevis Explicatio cimü művében kifejezett hires mondása, mely szerint: «B. nem volt oly tudós, mint Gentilis Bálint, de sokkal szemtelenebb és istentelenebb.» - B. munkái: Gynoeceorum ex Aristotele et Bonaciolo a G. Biandrata medico subalpino noviter excerpta de foecunditatione graviditate, partu et puerperio. Gyulafehérvár, 1539. Catechismus ecclesiarum dei. Kolozsvár 1566. (Dávid Ferenccel együtt.) Propositiones in disputatione Albensi. U. o., 1566. (Dáviddal együtt.) Refutatio scripti Georgii Majoris. U. o., 1569. (Ugyancsak Dáviddal együtt.) Omnibus fratribus et Reverendis Ministris per universam Poloniam. H. n., 1579. (Paleolog Jakab: Confutatio vera et solida etc. c. könyve 220-231. I.) Antitrinitárius hitvallását a Flacius cáfolatával együtt Henke adta ki. (Helmstedt 1794.) V. ö. Burián Mihály: De duplici ingressu in Transilvaniam G. B. 1806; Trechsel, die politischen Antitrinitarier vor Socin. Heidelberg 1839); Kanyaró, Fer., Az unitáriusok Magyarországon (1892).
(ejtsd: blandsini) József Mária Felice, ol. zeneszerző szül. Torinoban 1781 nov. 18., megh. Párisban 1841 dec. 18. Párisban élt, hol románcok, canzonettek, notturnók s később operák irásával foglalkozott. 1809 Kasselben Jerome vesztfáliai király karmestere lett. Ott irta La fée Urgéle c. operáját.