Gusztáv, német szobrász, szül. Düsseldorfban 1813 máj. 9., megh. Kannstadtban 1874 ápr. 20. 1833. került Rauch műtermébe Berlinbe s nála tizenegy évig dolgozott. 1845. római utjából visszatérve, a berlini várhid 8 szoborcsoportjának egyikét, még pedig talán a legsikerültebbet (A harcos Pallas védelme alatt) elkészítette. Francke polgármester mellszobbra Magdeburgban a legkiválóbb képmások közé tartozik, kitünő IV. Frigyes Vilmos lovagszobra a kölni Rajna-hidon, Vendégszeretet c. szobra pedig a berlini nemzeti muzeumban látható. B. erősen a realizmus felé hajlott és főleg a forma művelésével és a mozdulatok természetességével tünt ki.
Péter, olasz fizikus, szül. Aquilejában 1836. Tanulmányait a bécsi egyetem bölcsészeti szakosztályán végezte s 1857-59. tanársegédje volt a bécsi egyetem fizikai intézetének. 1859-61. Regnault vezetése alatt dolgozott a Collége de France-on. 1863. a palermói egyetem fizikai tanszékét nyerte el s e minőségben 1872-ig működött. 1872. az olasz kormány megkezdvén a római egyetem ujjászervezését, a fizikai tanszékre B.-t nevezte ki, aki ez állásban a mai napig működik. B. tagja az olasz parlament felsőházának. Nagyszámu tudományos dolgozatai közül különösen az indukált elektromos áramokra és akusztikára vonatkozó kutatásait kell kiemelni. B. nagy pártolója az elektrotechnikai iparnak s a magyar elektrotechnikai iparról ismételten nyilvánított jó véleménye tág piacot szerzett ennek Olaszországban. A B.-tól szervezett fizikai laboratórium Róma látványosságai közé sorolandó.
község 4 km.-re Drezdától, az Elbe balpartján, (1890) 4828 lak., szép nyaralókkal. 1786-1787. itt lakott Schiller. Állítólag a Wallenstein's Lager-ben szereplő Gustel v. B. alakjának megalkotására egy Sagadin nevü vendéglős leánya szolgált volna.
(Sankt-), 1. járási székhely és fürdő Badennak Waldshut nevü kerületében a Fekete erdő egy szűk völgyében az Alb folyó mellett, (1885) 1218 lak., kik gyapjufonással és szövéssel foglalkoznak. Hajdan bencés apátság volt, melyet a VIII. században szt. Balázs nevére alapítottak. 1625. a kolostort a felkelő parasztság részben elpusztitotta. 1613-tól fogva az apát a brundorfi grófság megszerzése által a sváb grófok kollégiumában kapott helyet s 1847-től fogva birodalmi herceg és császári örökös főkáplán lett. 1768. leégett, de ujra annál szebben felépült. A pozsonyi béke alkalmával (1805) az apátság főbirtokát Baden, a brundorfi grófságot Württemberga kapta meg.
2. B. gyógyintézet, a badeni Schwarzwald kerületben, amelyet Haufe dr. tüdőbetegek számára 772 m.-nyi magasban 1881. építtetett. Az intézetet 1890. bővítették. Rendkivül kedvező klimatikus előfeltételei, szépséges fekvése s kényelmetes berendezése és szakavatott vzetésénél fogva 1884 óta télen-nyáron számos beteg látogatja. Egy 1891. statisztika bizonyítja a tartós sikerek nagy számát.
1. Ernő, német sebész, szül. Belinben 1802 nov. 20., megh. Halleban 1875 julius 11-én. Katona-orvos volt s mint a sebészet tanára működött a hallei egyetemen. Fő munkái: Handbuch der Chirurgie (3 köt. Halle 1830-32); Handwörterbuch der gesammten Chirurgie und Augenheilkunde (1836-38), Der Schrűgschnitt, eme neue Amputationsmethode (1838) stb.
2. B. János Henrik Vilmos, német természettudós, szül. a kölni Nymbrechtben 1809 okt. 7., megh. Braunschweigban 1870 máj. 27. 1831. Crefeldben (Braunschweig) tanító lett. Keyserlinggal együtt megirta Die Wirbelthiere Europas c. munkáját; továbbá Naturgeschichte der Säugethiere Deutschlands, melyek közül az első 1810., az utóbbi 1857. jelent meg Braunschweigban.
(ejtsd: blaszket), 12 kis szigetből álló csoport Irország DNy-i részén a Dingle-bay bejáratánál, Kerry grófságban. A legnagyobb Great B., melynek mintegy 150 halászattal foglalkozó lakosa van.
Igy nevezték azt a husszita vezért, aki 1432. Nagy-Szombat városát ügyes csellel elfoglalta és onnan Mátyus földén roppant pusztításokat vitt végre. (Katona, Hist. Crit. XII. 186.)
András (blaskovici), jezsuita tanár, szül. Ivanicon Horvátországban 1726 nov. 28., megh., 1797 márc. 30. 18 éves korában lépett a rendbe; a bölcseletet és teologiát Bécsben és Grácban tanulta s felsőbb tanulmányai végeztével a bölcseletet, erkölcsi hittant és egyházjogot tanította Zágrábban. A rend feloszlatása után az irodalomnak élt. Zágrábi lakásán rablók ölték meg. Munkái: Dissertationum partes IV. Zagrabiae, 1751. Ennek uj cimkiadása: Historia universalis Illyrici. Partes IV. U. o. 1794. Gedeonis L. B. a Laudon vitae rerumque gestarum compendium. U. o. 1792. Nova Memoria.
1. Ernő, a m. lovat-egylet igazgató tagja jónevü sportsman, szül. Budapesten 1834. Fiatal korában maga is lovagolt és győzött a versenyeken s ez által kedvet kapott a telivér ló tenyésztésére. Tenyészanyagát igen megválogatja; a hires Kincsem nagyanyját mint fiatal urlovas lovagolván, felismerte kitünőségét, megszerezte s a legjobb ménekhez bocsátá. Igy nevelé Kincsemet, mellyel aztán a magyarországi telivér lótenyésztésnek nemcsak itthon, de Németországban, Angliában és Franciaországban is nagy elismerést vívott ki. Kincsem 4 évi pályafutása alatt közel 60-szor futott, legyőzhetetlen volt s a szt.-mártoni kuriának 200.000 frt nyereményösszeget hozott. A Kincsem ivadékaiból is számos győző került ki.
2. B. János, nevelő, szül. Bazinban 1777 dec. 22-én, megh. Pozsonyban 1855 nov. 19.: tanulmányait szülővárosában, később Modorban, a bölcsészetet és teologiát pedig Pozsonyban az evangélikus liceumban végezte. Ezután Jénába ment, hol 3 évi tartózkodása alatt összeköttetésbe lépett Schellinggel, Hegellel, Humboldt Vilmossal, Herderrel s Goethevel s ez utóbbinak fiát, Ágostot, az ásványtanban oktatta. A szünidők alatt meglátogatta Németország jelesebb egyetemeit s Halleban gondosan tanulmányozta a Francke-féle árvaház berendezését. 1805. mint leánytanító s az ág. hitv. evang. község harmadik hitszónoka nyert alkalmazást Bécsben, de egészségi szempontból 1812. ezen állomásairól lemondott s Fries M. gróf fiának nevelését vállalta el. E családdal 1814. utazást tett Svájcba, hol meglátogatta a legjelesebb tanintézeteket s Fries grófot rábirta, hogy ezek mintájára Plakenheimban, a gróf egyik alsó-ausztriai birtokán, tanintézetet állítson föl. Ezen intézet rövid idő mulva oly jó hirre tett szert, hogy a legelőkelőbb főuri családok nevelés végett oda küldötték gyermekeiket. A Fries-ház tönkrejutása folytán ez intézet 12 évi fennállása után feloszlott s B. tanítványával, Fries Móric gróffal, Pozsonyba költözött, hol az előbbihez hasonló szervezetü intézetet állított fel, mely azonban 10 évi működése után szintén megszünt. Midőn az 1836-iki országgyülés tartama alatt József nádor családjával Pozsonyban tartózkodott, B. oktatta az ifju Sándor főherceget néhány tudományágban. Ezután a közügynek szentelte tevékenységét s különösen a pozsonyi evangélikus község tanintézeteire fordítá figyelmét, melyeknek több éven át felügyelője volt. B.-nak köszönheti a pozsonyi óvoda s a városi árvaház keletkezését, mely intézeteknek haláláig igazgatója volt.
3. B. József, a selyemtenyésztés felügyelője Magyarországban, szül. a mult század közepe táján; Ausztriában, de különösen Magyarországban nagy érdemeket szerzett a selyemtenyésztés és annak irodalma körül. Mint a selyemtenyésztés felügyelőjének Magyarországban, alkalma nyilt a legérdekesebb megfigyelésekre és számos oktató mű megirására, melyek közt a következők a legkitűnőbbek: A selyemtenyésztésnek módjáról és hasznáról való beszélgetés a selymet tenyészteni akaró és inspector között (Nagyvárad 1793), Grundsätze zur Leitung der Seidencultur im Königreiche Ungarn (Buda 1795), Vollständiger Unterricht über die vortheilhafteste und leichteste Art des Seidenbaues für das Königreich Ungarn. In drei Abtheilungen. I Abth. Von der Maulbeerbaum-Zucht. (Pest 1802). II. Abth. Von der Seidenraupen-Zucht (1814) stb.
4. B. Miklós, a magyar lovar-egylet igazgató tagja, szül. Budapest 1832., szenvedélyes sportsman, kinek kitünő telivéranyaga van nézsai ménesében s ki közel 30 év óta sok jó- és balszerencse közt folyvást hive a versenysportnak. B. egyuttal az országos lótenyésztési kilences bizottság tagja.
5. B. (klobusici) Sándor, ügyvéd, szül. 1798., megh. 1857. Status polltico-juridicus incl. Regni Hungariae habito peculiari respectu jurium regis Hungariae atque fisci regii c. közjogi munkának a szerzője.
(franc., ejtsd blazon popülér) szó szerint a. m. népies címertan; de ennél jóval több az, amit e címen a folklore (l. o. ) egyik fejezetében tárgyalni szokás. Még pedig azért e francia címen (blason különben az egész nyugati románságban elterjedt szó, ol. blasone, prov. blesos, blisos, katal. blasó, spany. blason, port. brasáo. s a tőle származó fr. blasonner, sp. blasonar igék, eredete homályos), mert eddigelé Franciaországban, vagy legalább francia nyelvü területekre vonatkozólag dolgoztak a legalaposabban és a legtöbb eredményt felmutató rendszerességgel a folklorisztika ez ágában. Magába foglalja a B. legtágabb értelmében véve mindazon népies hiedelmeket, vélekedéseket, tudalmat, tréfát, v. ingerkedő és bosszantó ráfogást, alapos, vagy alaptalan hiresztelést és magyarázatot, ami valamely nép, törzs, faj család, vallásfelekezet, mesterség, testület, helység stb. nevére, eredetére, jellemző vonásaira, vagy csak koholmányból rátapadt nevezetességre vonatkozik, így tehát az aettologiai mondák (l. o. ) egy részét is. Igy különösen a hely- és család- meg népnevek népies, vagy tudákos etimologiáit, az ilyenek alapján álló címer-magyarázatokat, mondákat s más effélét; a helységek akár alapos, akár alaptalan hirességét, vagy hirhedtségét illető adomákat, minők az ó-koriak közül az u. n. Boeotiana, vagyis a béociaiakról, továbbá az abderaiakról mesélt furcsaságok. Hazánkban ilyenek a soroksári, lédeci, rátóti, andódi, kókai, oláhfalvi s nem győznők elszámlálni, még mi mindenféle, sokszor legapróbb részleteikben is a külföldi analog «esetek»-hez hasonló históriák.