Bodrány

(növ.), az Imbricaria Schreb zuzmó neve, hazánkban 17 fajjal. Azelőtt a zuzmókat általában is B.-oknak hítták.

Bodri

a. m. göndör haju, bodros szőrü; kutyáknak szokták ezt a nevet adni.

Bodrisz

szélesen elterjedt, népvándorláskorabeli bolgár-szláv nép amelyről Eginhárd krónikás tesz említést. E nép Németországban az ottani obotritekkel rokonságban állott, de főlakóhelyük hazánkban és Szerbiában a Duna, Dráva, Mura mentén volt. Bodrog vármegye talán e szlávoktól vette nevét.

Bodrog

a Tisza jobboldali mellékfolyója, mely a Tapoly, Ondava, Laborc, Ung és Latorca (l. ezeket egyenként) egy esülésébőI támad s Tokajnál a Tiszába ömlík. E folyók vizkörnyéke Bereg, Ung, Zemplén és Sáros vmegyékre terjed ki s 5007 km2-re tehető. A B. hossza (az Ondava és Tapoly forrásaitól számítva) 281 km., forrásai és torkolata közti egyenes távolság 123 km. Elsőben a Tapoly és Ondava egyesül Parnónál, alább (Szürnyegnél) az Undava az Unggal egyesült Laborcot veszi fel, kevéssel lejebb Imrénél a Latorca egyesül velük s csak innen (Zemplén közelében) veszi fel az egyesült folyó a B. nevet. Az egyesült B. innen számos, részben már átvágott kanyarulattal DNy-i irányban a Tiszának tart, melybe, miután Végardónál a Ronyvát fölvette. Tokajnál torkollik: az egyesült folyó hossza tehát csak 115 km., völgyének egyenes hossza 55 km. Esése Zempléntől torkolatáig csak 3,55 m. E csekély esésnél s különösen balpartjának alacsony voltánál fogva kiöntései gyakoriak s főleg a Bodrogközt (l. o.) sujtják. Ezeket meggátlandók, a viz gyorsabb lefolyása céljából 1863-87-ig 13 átmetszést eszközöltek, miáltal a meder hossza 47,7 km.-el rövidült. A B. szabályozására 1846. a Bodrogközi tiszai szabályozási társulat (S.-A.-Ujhely) és a Felső-Bodrog vizszabalyozási társulat (Tőke-Terebes alakult: amannak kötelékébe 58, ezébe 39 község tartozik.

Bodrogh

Fülöp II. Ulászló alatt előkelő egyházi méltóságokat viselt. Megújíttatta a Szent Istvántól Rómában, az odautazó magyarok számára épített házat.

Bodrog-Keresztúr

nagyközség Zemplén vármegye tokaji j.-ban, 1386 magyar lak., posta és táviróhivatallal, vasuti állomással és postatakarékpénztárral: trachit kőbányával. V. ö. Zombory Gusztáv: B. (Haz. s a Külf. 1868. 47. sz.).

Bodrogkereszturi konvent

a második Carolina resolutio kiadása után ennek végrehajtása módozatainak megállapítására s a ref. egyházkerületek más közös ügyeinek megbeszélésére 1734 nov. 5. tartatott. A püspökök közül egy sem volt jelen s általában csak a világi vezérférfiak, ezek se nagy számmal vettek benne részt, mindamellett is a határozatok érvényességét csak a tiszántúli kerület papsága nem ismerte el, de az általok behozott preszbiteriánus rendszer végre ott is győzedelmeskedett. A B. határozata szerint ugyanis az egyházkerületek kormányzására azóta a szuperintendensek mellett főgondnokok, az egyházmegyék kormányzására pedig az esperesek mellé segédgondnokok voltak választandók a világiak közül. Időkimélés tekintetéből ez alkalommal kivételesen maga e konvent nevezte ki az ujonnan szervezett állásokra a viszonyok számbavételével a legavatottabb egyéneket. Intézkedtek itt továbbá az ágensek dijazására s egyéb kiadások fedezésére szükséges pénzösszegnek a hivek önkéntes adakozása utján való összegyüjtése módja felől. A magyarországi református egyházközségeket beosztották a Carolina resolutio tartalmához képest négy kerületbe, melyeket a legtermészetesebb határok szerint s a történelmi fejlődéshez ragaszkodva, habár nem a leghelyesebb beosztással akként állapítottak meg, hogy a dunántúliba nyolc (ma kilenc), a dunamellékibe nyolc, a tiszáninneibe négy (ma nyolc), a tiszántúliba tizenhárom egyházmegye tartozzék. Utasították egyszersmind az addig csak esperesek által igazgatott tiszáninneni kerületet, hogy az egyöntetüség és helyes kormányzás céljából szuperintendenst válasszon. Eligazították továbbá a sárospataki főiskola több fenforgó ügyét is. Jegyzőkönyve közölve a Sárospataki Füzetek 1863. évi folyamában.

Bodrog-Kisfalud

kisközség Zemplén vmegye tokaji j.-ban, 1105 magyar lak.

Bodrogköz

Zemplén vmegyének az a 67 km. hosszu és 7-27 km. széles lapályos része, mely félsziget gyanánt terül el a Tisza, és a vele többé-kevésbbé egyközü Latorca és Bodrog közt. A B. az ungvmegyei Csapnál kezdődik, ahol a Latorca és Tisza egymáshoz 2 km.-nyire közelednek: ezentul egymástól tetemesen eltérnek s körülfogják a hosszukás tojásalaku B.-t, mely a Bodrog és Tisza egyesülésénél Tokajnál ér véget. A B. tulnyomóan lapályos, Ny-i részében 100 m.-nél alacsonyabb fekvésü mocsaras térség, melynek csak É-i részében (Király-Helmec körül) vannak 160 m.-ig emelkedő dombjai: legmagasabb a Nagy-Kövesdi hegy (279 m.). A folyók árjaitól védett részein igen jó búza terem, a Tiszamenti nagyobb részét azonban kiterjedt mocsarak lepik el. Számos kanyargó ér (Korcsa) kigyózik rajtok végig s vizök a mocsarakban vész el: ezek lecsapolására több csatorna is épült. A B.-ben számos község van, s KN y -i irányban vasut is szeli. A magyarok bejövetele után Árpád elsőben itt telepedett:

Bodrogközi tiszaszabályozó társulat

A Tisza. Bodrog és Latorca által csaknem teljesen körül van véve és így helyzeténél fogva a legfenyegetettebb társulatok közé tartozik. Egyike volt a Széchenyi István gróf kezdeményezése folytán legelőbb megalakult társulatoknak, azonban töltéseinek fölépítését csak 1859-ben fejezte be. De még ezután is egész a 80-as évek elejéig csaknem valamennyi jelentékenyebb árviz alkalmával vagy a Tisza vagy a Bodrog felől el lőn árasztva. Ártere 155.298 k. hold. Töltéseinek hossza a Tisza menten 79.241 m., a Bodrog mellett 74.725 m., melyeknek tetőszélessége 4 m. és a viz felől 3-as, a mentett oldalon 2-ős lejtővel vannak ellátva. A patkák hossza 117.141 m. A társulat alakulásától 1891 végéig 4.622.657 frtot fektetett be; ezzel szemben adóssága csak 3.094,06 frt és igy az első évtizedekben szenvedett sulyos csapások dacára egyike a legrendezettebb társulatoknak. A belvizek levezetésére 140 km. hosszu csatornahálózat és két nagy zsilip (a Bodrog mellett a Törökéri 4,5 m., a Tisza mellett a Karádi 7 m. nyilással) szolgál, meg Kenézlőn egy 60 cm. átmérőjü csőzsilip. Van 97 km. hosszu telefonhalózata is 8 állomással. Székhelye Perbenyik.


Kezdőlap

˙