szlávul a. m. isten-adta: a szlávoknál keresztnévül használják. Igy nevezték Moesia és Moldva több régi keresztény fejedelmét. A B. név az Árpádok korában nálunk is nagyon el volt terjedve.
Mikula fia. Az a hires oláh vezér (vajda), aki a moldvai fejedelemséget alapította, 1334-35-ben a Balkán-hegység vidékéről költözött be népével együtt Magyarországba s a király Máramaros vmegyét jelölte ki neki lakóhelyül. ltt a Tisza, Iza és Visó folyók völgyeiben le is telepedett de nemsokára (már 1359 előtt) ujra fölkerekedett és a tatároktól néptelenül hagyott Moldvába vándorolt. (Anjoukon okm. III. 201. l. Hist. Hung. Fontes Dam. Fejér. Cod. Dip. IX /3. 159).
Jakab, festő a XVII. század végén és a XVIII. elején müködött. Bécsben kiképezte magát és csaknem kizárólag madarak, virágok és gyümölcsök festésével foglalkozván, e nemben a művészet jelentékeny fokára emelkedett. Később Angliába utazott, hol Anna királyné is igénybe vette ügyes ecsetjét. B. szorgalma által nagy vagyonra tett szert.
kisközség Szilágyvmegye krasznai j.-ban, 1245 oláh lak.
Anatol, orosz természettudós; szül. 1834-ben Voronezs kormányzóságban. Tanulmányait a moszkvai egyetemen végezte, majd Párisba utazott, hol Geoffroy-St,-Hilaire és Claude Bernard igazgatása alatt dolgozott, aztán a l'École d'agriculture tanára lett. Majd a moszkvai egyetemhez hivták meg tanárnak. Az orosz antropologiának a megteremtője, ő volt rendezője a Moszkvában tartott 1867-1872 és 1879. évi antropologiai és etnográfiai kiállításoknak. Dolgozatai francia és orosz nyelven jelentek meg, legnagyobb részben antropologiai és etnográfiai tartalmuak.
1. Dániel Imre, csillagász, szül. Verőcén 1762-ben, megh. Budán 1802 jan. 31. A budai csillagvizsgálón első segéd volt. Tanulmányait a budai egyetemen végezte, azután a nagyváradi akadémián a matematika rendkivüli tanára lett. A csillagászat tanulmányozására Bécsbe ment, majd 1796-ban a budai obszervatoriumban segéd lett. Munkái: Formulae pro spatiis rectilineis aut quae in haec resolvi possunt per lineas parallelas dividendis. Pest 1786. Csillagászati észleléseit az Ephemerides Vindobonenses és a Zach-féle Monatl. Correspondenz c. folyóiratokban közölte.
2. B. György 1. Beksics Gusztávné.
1. Fjodorovics Ipoly, orosz iró, szül. Perevolcsnojában 1743 dec. 4-én (ó napt:), megh. 1803 jan. 6. Tanult Moszkvában, ahol Heraszkov költő támogatásában részesült. 1766 Bjeloszelszkij-Bjelozerszkij gróffal mint követségi titkár Drezdába ment s itt csinálta meg Dusenka cimű kedves költői műve tervét, amely azonban csak tiz év mulya jelent meg nyomtatásban. Időközben 1768. Szt.-Pétervárra visszatérvén, előbb tagja, majd 1788. elnöke lett a birodalmi levéltárnak, mely állásában 1795-ig megmaradt. Ettől kezdve zavartalanul élt költészetének. II. Katalin megbízásából népköltészeti gyüjteményt állított össze (3 köt. Szt.-Pétervár 1785) és legfelsőbb rendeletre néhány kisebb drámát is irt. Összegyüjtött müvei először 6 kötetben jelentek meg Moszkvában (1809-10), azután 4 kötetben (u. o. 1848), legntóbb pedig a Szmirdin-féle orosz klasszikusok cimü gyüjteményben 1834. Kurszkban szobrot emeltek emlékének. Életrajzát Besztusev és Polevoj irták meg irodalomtörténeti müveikben.
2. B. Ivanovics Modeszt, orosz hadvezér és tenkintélyes történész, az előbbinek unoka-öccse, szül. 1805. 1839 óta a. történelem tanára volt a Miklós-akadémián, II. Sándor megbizásából megirta az 1812. háboru történetét (Szt.-Pétervár 1861, 3 köt.), továbbá a következő müveket: A Németország függetlenségeért viselt háboru 1813-ban (u. o. 1862-1863, 2 köt.); Az 1814-iki háboru és I. Napoleon bukásának története; I. Sándor cár uralkodásának története (u. o. 1869-1871 6 köt.); Az 1853-56-ki keleti háboru (u. o. 1876; 4 köt.); Bonaparte itáliai hadjárata 1796-ban (u. o. 1860); A hadtudomány története, és Rumjancov, Potemkin s Szuvorov törökországi hadjáratai (1852).
3. B. Konstantin, szerb iró és publicista, szül. Rumában Szlavóniában 1811 febr. 21., megh. 1854 ápr. 30. A középiskolákat Karlócán, a bölcsészetet Szegeden, a jogot Pesten végezte. 1842-ben Szerbiába ment, de az országot nemsokára odahagyva, a szép- és államtudományokra adta magát. Ekkor külömböző folyóiratokban az irodalomtörténet s államtudományok köréből számos cikket jelentetett meg. Tudományszomja Német-, Francia- s Angolország meglátogatására ösztönzé, mely államokban egy évet töltött. B. 1848-1849-ben Vjestnik (Hirnök) cimen politikai folyóiratot szerkesztett, mely fölváltva Pesten, Ujvidéken és Karlócán jelent meg. Nemsokára azután Rajacsics patriárka titkára lett, aki által a császári udvarhoz követül küldetvén, a kormány által a liquidáló bizottságba osztatott be, az uj birósági szervezés után pedig Ujvidéken ügyvéddé neveztetett ki. Munkája: Istoria srbskog naroda (A szerb nemzet törtenete), Ujvidék 1861.
kisközség Bihar vmegye szalárdi j.-ban, 699 oláh lak.: a körülötte emelkedő hegyekben nagy mennyiségü természetes aszfalt fordul elő, melyből bitumen, aszfalt, aszfalt-olaj, aszfalt-lakk és kőolaj nagy mennyiségben termelhető; kiaknázását a Felső-Dernán levő Első magyar aszfalt részvénytársaság gyártelepe eszközli.
1. kisközség Sáros vmegye alsó-tárcai j.-ban, 728 tót lak., szeszgyárral. - 2. Duna B, nagyközség a szt.-endrei Dunaág jobb partján, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye pilisi felső j.-ban 2802 német és magyar lak:, gőzhajó- és postaállomással, postatakarékpénztárral. Régi község, melynek a török uralom alatt megfogyott lakosságát német telepesekkel szaporitották; B. abban az időben gr. Zichy-féle birtok volt s az ó-budai uradalomhoz tartozott, mellyel később a kir. korona birtokába ment át, ahová most is tartozik. B. É. felé alá ereszkedő lejtőn, igen csinosan fekszik; lakói a szőllők elpusztulása óta gyümölcstenyésztéssel és főleg kőbányászattal foglalkoznak. A községtől D-re magánosan emelkedő harangalaku Csódi hegyen (280 m.) számos óriási kőbányában fejtik a kitünő trachitot, mely rendkivül szép táblás elválása által tünik ki; innen az egész anyagot Budapestre szálítják, melynek sok utcája bogdányi trachittal van burkolva. V. ö. Koch Antal, A B.-i Csódi hegy és környékének földtanviszonyai (Földt. Közlöny. 1872. 205-208.). - 3. Nyir B., nagyközség Szabolcs vmegye bogdányi j.-ban 1166 magyar lak., vasúti megállóval, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
Mór, hirlapiró, szül. 1854. 1874-1881. a Neues Pester Journal munkatársa volt, 1882-ben az Egyenlőség c. lapot alapította és szerkesztette 1886-ig, mikor a Budapesti Ujság c. képes politikai napilapot indította meg; ezt 1889-ig szerkesztette. Irt pár politikai füzetet: Törpe nagyságok, parlamenti életképek 1882, és Tisza-Janszki 1886 (Ariston névvel), továbbá a Bud. Ujs. számára nehány regényt, melyek részben külön is megjelentek: Leánybaka 1888, A Margit-sziget tündére 1889 stb.