county Kentucky É.-amerikai államban, 470 km2 területtel, Danville székhellyel.
(ejtsd: bajl), 1. Rikárd, Corkk nagy grófja, szül. Canterberryben 1566., megh. 1643. Londonból Irországba költözött, ahol a gazdag limmeriki Aspley Jankával kelt egybe. Azután Munster grófságnak kormányzója vala, melynek iparát hathatósan emelte. I. Jakab alatt titkos tanácsos s 1516. peer és lord lett. I. Károly főbiróvá s 1631. Irország kincstárnokává nevezte ki. Strafford ellenfeleihez tartozott. A forradalomban a royalistákkal tartott. Önéletrajzát és műveit kiadta Birch.
2. B. Róbert, hires angol fizikus és kémikus, az előbbi fia, szül. Lismore Casteleben (Irlandban) 1627 jan. 25., megh. Londonban 1691 dec. 30. Már ifju korában nagyobb utazásokat tett. Atyja halála után 1644. hazájába visszatért és ott mint gazdag, független ember csakis a tudományoknak élt. Midőn az u. n. «láthatatlan kollégium» (invisible college) alakult, amelyből később 1663. a Royal Society fejlődött, B. ennek egyik alapító tagja lett. Az 1646-54-ig terjedő időszakot folytonos munkálkodásban töltötte. Ez időre esnek a légszivattyura, a légnyomásra, a hang terjedési sebességre vonatkozó vizsgálatai. Később teologiai műveket is irt. Életének utolsó idejében való folytonos gyengélkedése miatt a tudományokkal való foglalkozástól tartózkodnia kellett. Halála előtt az évenkint tartandó 8 Boyle-előadást alapította meg. Műveiből a következőket említjük: New Experiments, Physico-Mechanical, touching the Spring of the Air etc. (Oxford 1660), mely művében leirja javított légszivattyuját és a vele megtett kisérleteit; The sceptical Chymst (Oxford 1661), melyben az Aristotelés-féle négy elem ellen kel ki és valószínünek mondja, hogy sokkal több elem létezik; Experiments and observations upon colours (London 1663); Hydrostatical Paradoxes (Oxford 1666); Cosmical Qualities (Oxford 1670) stb. Műveinek első tökéletes kiadását 1744. Birch dr. adta ki. B. a Gassenditől felelevenített atomelmélt hive volt. Egyik kisebb értekezésében, melynek cime: A defense of the Physico-Mechanical Experiments, against the Objections of Franc. Linus stb., azt a fontos kisérletét irja le, mely az aerosztatika főtörvényének felfedezésére vezetett. E törvényt később Mariotte is felfedezte; szerinte a levegő feszültsége állandó hőmérsék mellett a térfogattal fordított arányban van. B. maga e törvényt oly alakban mondta ki, hogy a levegő a nyomás arányában sűrűsödik és tanítványa Townley észlelte, hogy a manométer higanyoszlopa a csőben levő levegő térfogatával fordított arányban áll. B. kutatási módjával a kémia törénetében uj korszakot nyitott.
B. mondta ki először határozottan azt, hogy a vegyületek alkotórészeik egyesüléséből keletkeznek és egészen más sajátságuak mint maguk az alkotórészek: ez alapon világosan megkülönböztette egymástól a keverékeket és vegyületeket. A kémiai átalakulások megmagyarázására teoriát állított fel, amely a manapság érvényes atom-teoria alapjának tekinthető. Az égés tüneményeivel is foglalkozott és észlelte, hogy a fémeknél sulyosabbak az elégésük révén keletkező vegyületek. E kisérlete annyiban nagy fontosságu, mert az ő korában még az u. n. flogiszton-teoria volt érvényben, mellyel az említett tény ellentétben állott. Az analitikai kémia nagyon sokat köszön B. munkálatainak; ő alkalmazta először a kémlelő szereket.
2. B. Roger, angol államférfiu, szül. Lismoreban (Waterford) 1621 ápr. 15., megh. 1678 okt. 16. I. Károly, mint hét éves gyermeket, Broghill bárójává tette, amiért azután hálából a királynak kivégeztetéseig híve volt. 1649. azonban Cromwell a maga részére nyerte B.-t, amikor aztán részt vett Irország leigázásában. A protektor halála után II. Károly pártjára állott, aki őt 1660. Orrery grófjává és Irország főbirájává tette. Midőn később Ormond herceg hazaárulással vádolta; B. igazolta magát, állásáról azonban egyuttal önként leköszönt. Utolsó éveit a tudományoknak és a költészetnek szentelte. Parthenissa c. regényén kivül több szomorujátékot irt. State letters c. közérdekü levelei csak halála után jelentek meg (1742). V. ö. Stephen, Dict. of Nat. Biogr. VI. 123. lap.
l. 2. Boyle.
(ejtsd: bajn), 105 km. hosszu folyó Irországban, Leinster tartományban; Allen közelében, Kildare grófságban ered; 7 km.-nyire Drogheda alatt az Ir-tengerbe torkollik; 35 km.-nyi hosszúságban hajózható. 4 km.-nyire Droghedatól obeliszk jelöli meg a B. mellett azt a helyet, ahol 1690 jul. 10. III. Vilmos angol király II. Jakab hadait teljesen szétverte.
(Bemelberg), 1. Konrád (Kurt), «a kis hessz», szül. Hesszenben 1494 körül, megh. Schelklingenben 1567 jun. 29. Frundsberg mellett, V. Károlynak leghiresebb vezére vala. Eleintén Württembergi Ulrikot szolgálta, de Hutten János meggyilkoltatása után elhagyta annak udvarát és hesszeni Fülöphöz szegődött, kinek várát, Lützelsteint, Sickingen ellen védelmezte. Azután a sváb szövetséghez csatlakozott, Württembergi Ulrik elüzetése céljából. 1525. Frundsberg alatt harcolt Pávia mellett és Frundsberg betegeskedése miatt ő vezérelte a német sereget Róma elfoglalására (1527). Megvédte Nápolyt a franciák ellen 1528., amiért V. Károly 1530. Bolognában a koronázási ünnep alkalmával sajátkezüleg ütötte lovaggá. Kitünt 1530. Firenze ostrománál s 1532. a török háboruban, mely alkalommal Pestet szállottameg. Harcolt még Württembergi Ulrik ellen (1534) s nehz sebet kapott Szt. Pol ostrománál 1537-ben. Azután a bajor hercegek szolgálatába lépett 1540. s ismételten harcolt a törökök és a franciák ellen (Vitry és Meaux elfoglalása 1544). Részt vett a schmalkaldeni háborúban s V. Károlynak ujabb francia hadjáratában (1552-54). Hadi zsákmnányából sváb földön jelentékeny birtokokat vásárolt. Utódját II. Miksa 1571. bárói rangra emelte. V. ö.: Solger, Konrad von Bemelberg, Nördlingen 1870.
2. B. Móric Henriki báró, osztrák tábornok, szül. 1788 okt. 2., megh. Bécsben 1868 szept. 20. Tizenhat éves volt, midőn porosz katonai szolgálatba lépett. 1807. a vesztfáliai sereghez csatlakozott s végig harcolta a francia hadjáratokat. 1813 októberben ezredével átpártolt az osztrákokhoz. I. Ferenc 1842. a budai hadosztály parancsnokává vette, 1848. pedig Lederer helyébe a magyar főparancsnokság átvételére szólíttatott fel, de már jul.-ban áthelyezték Galiciába, ahol Hammerstein oldalán a lembergi zendülés elnyomásában részt vett. 1849. katonai parancsnokká lett Troppauban. Midőn nyugalomba helyezték, Bécsben telepedett le.
(ejtsd: bojtn) Pál, amerikai hajóskapitány, szül. Pittsburgban 1848 jun. 29. Tökéletesbítette a Merriman által feltalált úszó-öltözetet s azzal 1875. 24 óra alatt átúszta a La Manche csatornát a Grisnez foktól Doverig, 1877. pedig a messzinai szorost. A ruganyos gyantából készült úszó-öltözet csak a szemet, az orrot s a szájat hagyja födetlenül és felfuvásra alkalmas levegőtartókkal van ellátva. Egy kis vitorla is van rajta alkalmazva, továbbá eledeltartó, jelzőkészülék és evező. B. kapitány több mint 70 embert mentett meg e készülék segítségével, mely arra van hivatva, hogy a mentésügy terén új korszakot alkosson. Másfél évtizeddel ezelőtt nálunk is a Császárfürdőben mutatta be úszókészülékét (ujabban az amerikai Stoner is készített hasonló úszó-készüléket). 1877. B. a chilei köztársaság szolgálatába lépett, melynek a Peruval folytatott háborúban jó szolgálatokat tett; de végre a perui hajósnép elfogta. Jelenleg New-Yorkban él ahol 1855. rendkivül nagy úszó-intézetet nyitott.
(Booz, Holling), kisközség Sopron vmegye soproni j.-ban, a Fertő-tó partján s a Fertőmelléki hegység végső ágazatai alatt, melyeken József nádor 1801-ki látogatására emelt oszlopcsarnok áll. Innen negyedórányira csinos ligetben gróf Széchenyi Béla nejének, Erdődy Hanna grófnőnek díszes mauzoleuma van. L. Cenk.
l. Dickens.
kásából készült savanykás török ital, melyet főleg a köhögés ellen isznak. Nyári éjszakákon megjelenik a török főváros utcáin az albán bozádsi (bozaáruló) és hangos szóval kinálja a párolgó meleg, de éppen nem kellemes italt. A bozát ismerték a magyarországi kunok is; Oláh Miklós írja 1531. (Hungaria et Atila, Bécs 1763. 81), hogy a kun sikságon a bevitt boron kivül egy B. nevü itallal is él a kun lakosság, melyet a saját szokásuk módjára kölesből és vizből készítenek.
(ejtsd: bozdjech) Emánuel, cseh drámairó, szül. Prágában 1841 jul. 21. Első vígjátékával: Z doby Cotilonuv 1867. lépett fel, még pedig teljes sikerrel; még nagyobb sikert ért el egy év múlva Baron Goertz c. szomorujátékával. Szinpadi sikerei folytán 1869. a cseh szinház dramaturgjává nevezték ki. Későbben írt darabjai: Sveta pan u županu (A tisztelt világ hálóköntösben), Dobrodruzi (A kalandorok), Zkouška statnikova (Az államférfi próbája). B. a cseh drámairodalom egyik legkiválóbb művelője, kivált a vígjátékokban; műveit kiváló technika, elmésség és választékos stilus jellemzik. Irt novellákat is.