(ejtsd: bretány), a La-Manche és a nyilt Atlanti-oceán közt fekvő félsziget, Franciaország egykori tartományainak legnyugatibbja; 33888 km2 területtel. Az É-i és D-i oldal közt a vizválasztó: a 150-200 m. magas Bretagnei-hegyek, és ezeknek folytatásai: a 300 m. magas Menezihegyek, a Feubusquel és a Menebré nevü hegyek, amelyek az Aven, az Aulne, mellékvizéig nyulnak. Itt kezdődnek az Arréei-hegyek, amelyeknek kopár csúcsai 391 m. magasra emelkednek, azután pedig a Saint-Mathieu-fokig ismét alacsonyodnak. Az Arréei-hegyekhez a Nantes-Bresti csatorna által átszelt alacsony dombok füzik a Montagnes Noirest, amelyek DNy-nak huzódnak; a Steir forrásánál ketté ágaznak, Crozon és Douarnenez félszigeteket takarják és ez utóbbinak öblével szemben, a Méné-Homban érik el legnagyobb magasságukat (330 m.). DK-en a Montagnes-Noireshez a parttal egyközü hegysorok csatlakoznak. A felsorolt hegységek B. belsejét félköralakban övezik; a félsziget belsejét K-ről Ny-nak huzódó hegyek barázdálják. E belső hegytömegeket a lakosok Klein-Breisnek nevezik. B.-ban a római idők előtt nannetek, venetek, osismok, curiosolitok és radonok laktak. Vercingetorix leveretése után ezek is római uralom alá kerültek és ekkor B. Armorika Ny-i részét alkotta. 409 körül azonban B. visszavivta függetlenségét és köztársaságokra oszlott. Lakói számát az angol-szászok elől menekülő britek megszaporították, akikről a félsziget azután mai nevét kapta. Klodvig hatalmát B.-re is kiterjesztette, de lakói a merovingiak hatalmát csakhamar lerázták nyakukról. 799. B. ismét elvesztette függetlenségét; Nagy Károly egy vezére frank iga alá hajtotta. De Jámbor Lajos halála után függetlenségét ismét visszavivta. Normandia hercegei sem voltak képesek B.-t hosszabb időre igájuk alá hajtani és igy az saját grófjai alatt élt. 1170. II. Henrik angol király fia lett B. urává. Gottfried fiát Arturt Földnélküli János megölette. Artur nővére Alice, Fülöp Ágost cselszövényei következtében Mauclerc Péternek, Dreux grófjának (IV. Lajos dédunokájának) vált nejévé 1213. Ennek unokáját II. Jánost IV. Fülöp herceggé tette. II. Ferencben 1488. a B.-i hercegek férfiága kihalt. Örökösét Annát VIII. Károly és ennek halála után XII. Lajos vette el feleségül. B. azonban még most is független maradt; csak midőn Anna leánya, Claude Angoulęme hercegének, a későbbi I. Ferencnek nejévé lett, tudta a lovag király 1532. B. rendelt ajándékokkal és igéretekkel rábirni arra, hogy a francia koronához csatlakozzanak, fentartásával régi szabadságaiknak és kiváltságaiknak. Külön rendi gyüléseit azonban megtartotta. A constituante végre B. külön állásának véget vetett, fölosztván azt a következő öt départementra: Finistere, Côtes-du-Nord, Morbihan, Loire-Inférieure és Ille-et-Vilainere (l. o.). B. a francia forradalom alatt véres küzdelmeknek volt szinhelye. V. ö. Dom Lobineau: Histoire de B., Páris 1707; Courson: Histoire des peuples bretons, Páris 1846; Gibonais: Succession chronologiques des ducs de B. Nantes 1723: Bulletin de la Société archéologiques du Congres breton. Rennes; Dupuy: Hist. de la réunion de la B. á la France, Páris 1880: Joanne: B., Páris; Girard: La B. maritime, 1889. Martin, Les proverbes et contes de B. (Erlangen 1892).
v. breton v. breyzárd, kelta eredetü lakossága Bretagnenak, amely nyelvéhez és ősi szokásaihoz a legnagyobb makacssággal ragaszkodik; nagy részük ma is keltául beszél. Általában erős és edzett népség, bátor katonák, vakmerő hajósok, egyébként földmíveléssel foglalkoznak. Örege, apraja, ur és szolga egy tálból eszik; az első falat az uré, a családfőé, azután következnek a férfisarjadék, a férfiszolgák és csak azután nyul a tálba a ház asszonya és a családhoz meg a szolgákhoz tartozó fehér nép. Mindenütt a férfiak játsszák a főszerepet (templomban, ünnepélyeknél). Lakásaik, amelyeken belül házi állataik is tartózkodnak, piszkosak, szurtosak. A bretagnei köznép élete sanyaru, szegényes.
v. Brettannos, Keltó atyja, a brit néptörzs mitikus őse.
(ejtsd: bretöly), 1. járási székhely Eure francia départementban, tó mellett, amelyből az Iton egy mellékvize folyik ki; 2210 lak., vasércbányákkal, kohókkal. 1060. Hódító Vilmos alapította. 2. B.-sur-Noye járási székhely Oise francia départementban, 3108 lak., bőr-, papir- és gazdasági gépgyártással, a VI. században alapított Notre-Dame d'Auteuil apátság romjaival. Némelyek szerint Bratuspantium, a bellovacok fővárosa volt.
(ejtsd:bretöly) Lajos Ágost, le Tonnelier báró, francia államférfiu, szül. Preuilly-ben (Touraine) 1733., megh. Párisban 1807 nov. 2. Előbb katona volt majd a diplomáciai pályára lépett s a kölni választófejedelemnél, 1760. Pétervárott, később Stockholmban, Hollandiában, Nápolyban és 1775. Bécsben volt követ. 1778. részt vett a tescheni kongresszusban. 1783. a királyi ház miniszterévé nevezték ki, de az abszolut királyi hatalom és a régi kormányrendszer buzgó védelmezése miatt népszerűtlenné vált, hogy le kellett mondania. Necker elbocsátása után 1789 jul. 11. belépett a reakcionárius minisztériumba, de ez már jul. 14. megbukott. B. erre Svájcba menekült, Solothurnba, hol 1790-ben a királytól azt a megbizást kapta, hogy az északi udvarokkal a francia királyi hatalom helyreállítása végett tárgyalásokat kezdjen. Midőn 1792. a konvent vád alá helyezte, B. Hamburg mellett telepedett le, mignem 1802. engedélyt nyert, hogy hazájába visszatérhessen. V. ö. Grande Encycl. VII. 1164. lap.
2. B. Henrik Károly József; marquis de Letonnelier, francia politikus szül. Párisban 1848 szept. 17. A hadseregbe lépett, 1875. százados lett, de a következő évben kilépett a szolgálatból, hogy egészen a politikának élhessen. 1877 októberében képviselővé választották s a monarkisták pártjára állt. Gyakran vett részt a kamara vitáiban, különösen a külügyi dolgokban.
Öccse, 3. B. Gaszton, született Párisban 1863., sportsman, a párisi klubok bámult vivója. Legujabban (1893 ápr.) Ephrussi Mihállyal, a dusgazdag bankárral és Rothschild rokonával volt affairje, kit azért hivott ki párbajra, mivel miatta vesztett nagy összeget a gabonatőzsdén és mivel Ephrussi rossz tanácsai következtében B. több barátja is tönkre ment. Ephrussi azonban a kihivást el nem fogadta: e helyett egy millió frankot adományozott a párisi szegényeknek s egyuttal Londonba költözött.
Ferenc, északamerikai iró, l. Harte.
falu Eure-et-Loire francia départementban, 9 km.-nyire Chartrestól. Ismeretes a róla elnevezett békéről, amelyet 1360 máj. 8. János francia király III. Eduárd angol királlyal kötött, s amelyben az előbbi átengedte Agent, Guyennet, Gauret, Gascognet, Angoulęmet, Poitout, Saintonget, La Rochellett, Périgordt, Limogest, Bigorret, Gauret, Calaist és Guinest szabadon bocsátásáért pedig, 3000 aranyat igért. Eduárd pedig a francia királyságra való igényéről mondott le.
(ejtsd: brzsetiszlav) I., cseh fejedelem (a cseh Achilleus, 1034-1055); még herceg korában 1029. elfoglalta Morvaországot, amelyet apja, Ulrik életében ő kormányozott. Mint fejedelem 1039. hadat indított Lengyelország ellen s azt legyőzte. Kevésbbé szerencsés volt. III. Henrik német császár ellen, akinek 1041. Regensburgban kénytelen volt hűbéri esküt tenni. Az általa alkotott törvények később Morvaországban jelentek meg «Jura Conradi I. » cimmel.
1. (Cape-, azelőtt Ile Royale) Dominion of Canadának j-Skócia tartományához tartozó szabálytalan háromszögalaku sziget, amelyet a szárazföldtől a 34 km. hosszu Cansoi-csatorna választ el.Területe a Madame és pár kis parti szigetet beleszámítva, 11200 km2. É-on különböző szélességü és 80 km. hosszu igen keskeny bejáratu tengeröböl nyulik belé, amely a sziget közepén két, 46-90 m. mély biztos kikötőül szolgáló medencévé szélesedik ki (Petit és Guang Bras d'Or) és D-en is összeköttetésben van a tengerrel. Az igy ketté választott B. K-i, kisebb felét csak alacsony dombok takarják, a Ny-i magasabb, részben fensik; legnagyobb emelkedése 424 m. Ny-on e partok egyenesek, hozzáférhetetlenek; K-en szeri-száma alig van az apró öblöknek. Kis, rohamos vizü folyók: a Cheticamp és Margaree az Ainslie-tó kifolyásai, tov. a Sydney és a Mira. Éghajlata hüvös, ködös; földje terméketlen, de szénben, vasércekben, sóban gazdag, valamint vizei halakban. Fontosságát különösen annak köszöni, hogy a Sz. Lőrinc-öbölbe vezető utat elzárhatja. A lakosok száma 85490, akiknek nagyobb része skót, kisebb része (1/7) akádiai, azaz francia eredetü, továbbá irországi és angol. B. 4 grófságra van fölosztva; ezek: Inverness, Victoria, Richmond és Cape-B. Fővárosa: Sydney; régebben Louisbourg. Mint kitünő halászhelyet már a XVI. század elején ismerték. Az első francia telep 1712. keletkezett, s a sziget francia birtok maradt 1763-ig, midőn a többi angol birtokokhoz csatolták. Hist. of the isle of Cape B. Lond. 1869.
2. B. Pertuis B., (ejtsd: pertui breton), 3 km. széles tengerszoros Franciaország partján, Ré-sziget és Charente-Inférieure meg Vendée départementok közt. - 3. B., l. Bretagnei.
(ejtsd: bröton Gyula Adolf, francia festő, szül. Courrieresben 1827 máj. 1. Devigne és Drollig tanítványa volt s már első képeinek tárgyát is környékének falusias köréből vette. A régi Artois polgárait és parasztjait festi mindennapi foglalkozásaik közben s többnyire szabad ég alatt; de ez egyszerü motivumoknak nagy bajt, nemességet s néha nagyszabásu stilt ad a képen átvonuló finom hangulattal és az alakok harmóniájával. Koloritja hangulatos és erőteljes, alakjainak megfestése éles és plasztikus. Teljes elismerést csak 1857. vivott ki most Luxemburgban levő Buzaszentelés c. képével; ugyancsak Luxemburgban van Arato leányok c. képe is (1859). Ugyanebben az évben fejezte be kálváriaszentelés c. képét s egy humoros festményt, mely nőket ábrázol, kik férjeiket hétfőn reggel hazakergetik a korcsmából. 1864. szüreti képet és egy siró pulykaőrző leánykát festett. Főműve: A leáldozó napot néző aratóleányok (1865). Több képpel vett részt az 1867-iki világkiállításon. 1868. megfestette a Burgonyaszedés c. képet, 1870. a Bretagnei mosónőket, 1872. a Tehénpásztornőt, 1875. a Szent Iván éjszakáját, 1877. az Arató leányt, 1881. az Artoisi asszonyt, 1872. a Salon diszérmével tüntették ki. 1875. egy kötet verset is adott ki ezzel a cimmel: Les champs et la mer.