Sándor, orosz történész, szül. Szt.-Pétervárt 1834 aug. 5. Előbb a kereskedői pályára lépett, később azonban felsőbb iskolákat végzett Heidelbergáben, Jenában s Berlinben s 1861-67. a szt.-pétervári császárijogakadémián s azután több egyetemen a történelem tanára volt, 1876-ban valóságos államtanácsossá neveztetett ki. Munkái közül megemlítendők: Pénzügyi történelmi tanulmányok; rézpénz-váltások (Szent-Pétervár 1867); Az 1788-1790. orosz-svéd háboru története (U.o. 1869); Proszoskov Iván; N. Péter korabeli eszmék és állapotok (Lipcse 1878); B. németül irta meg művei legnagyobb részét. 1869. nyugalomba vonult és jelenleg Jenában él.
Ignác, osztrák zongoraművész és zeneszerző, szül. Prosznitzban (Morvaorsz.) 1846 nov. 7. 1861 óta a nyilvánosság embere. Kiseb zongoraművek mellett a következő operákat irta: A sarmarkandi koldus (1864); Az arany kereszt (1875), melyet a budapesti Nemz, Szinházban adtak; Országos Béke, Marietta királyné, Bianca, Gringoire (1892); megnyitó Macbeth-hez.
hágó, amelyen az út a Vierwaldstätti tótól a Berni Oberland visz. 1889. megnyitották a rajta átvezető B.-vaspályát.
Morvaország fővárosa, B. kerületi kapitányság székhelye, önkormányzati joggal biró város, termékeny, részben dombos vidéken a Schwarzawa és Zwittawa közt, 94,462 lak., politechnikummal, szövőiskolával, több közép-, kereskedelmi és egyéb iskolákkal, süketnéma-intézetekkel és országos muzeummal, amelyben az ország termékeinek gyüjteménye van egybeállítva. A szűk utcákból álló belvárost, az 1860. lebontott erődítmények helyett csinos ültetvények közül a szebbek: a Franzensbergi, 20 m. magas, szürke márványból készített obeliszkkel, melyet a lipcsei csatában (1813) elesettek emlékére állítottak; az Erzsébet-tér a politechnikummal; a Schramm- és a Raiser-Ring, az utóbbin áll a szinház. Szép ültetvények láthatók a 288 m. magas Spilbergen is, amelyen az ugyanily nevü citadella, amely most kaszárnya, 1740-1855. börtönül szolgált, amelyben 1749. Trenck. ezr., 1822-1830, az olasz költő, Silvio Pellico 1848-1849 után pedig sok hazánkfia szenvedett fogságot. A nagyobb terek: a Grosser Platz egy Mária-szoborral, a bank épületével és egy, Prokop által restaurált házzal, amelyen gazdag sgraffitó-festmények láthatók; a Krautmarkt egy nyilvános kúttal, Szt. háromság- és Mária-szoborral. A jelentékenyebb épületek: a Szt. Péter és Pálról elnevezett, a XV. sz.-ból való sz.- egyház, amelyet 1645. a svédek leromboltak, később azonban ujra felépült, a Szt. Jakab-templom, pompás üvegfestményekkel és Souches (meghalt 1683) tábornagynak siremlékével, aki a várost a svédek ellen védelmezte; e templom építését még 1502. Pilgram mester kezdette meg. Kiváló épületek még: A kpucinius-templom Trenck sirjával; az augusztinusok gót stilusban épült temploma; a püspöki palota; a Stadthof; a szláv egyesület (Besedni dum) háza; a német tornacsarnok; az 1876-78. épített uj országház; az 1890. fölépült Deutsches Haus; a városház gyönyörüen diszített, késő gót izlésben épült portalével (állítólag Pilgramtól); a zsinagóga és az iparmuzeum. B. mint iparos város is elsőrangu helyet foglal el Ausztriában; kiválóan fontos a posztó és bőripara; kevésbbé jelentősek a szesz-, cukor-, malomipar és sörgyártás. B. a maga iparcikkeivel igen élénk kereskedést is üz; áruit nemcsak K. felé, hanem Ny-nak Amerikába is szállítja. A város északi végén van az Augarten szép park, amelyet II. József császár nyittatott meg a közönségnek; benne csinos épület az Augartengebäude. 1892. emlékszoborot állítottak József császárnak. - B.-t állítólag Bryno morva herceg alapította 800. A husszita háborúban a Mátyás magyar királynak a Podeibrád György ellen folytatott küzdelmeiben és végül a 30 éves háboruban is több ostromot kellett kiálania. 1467. ugyanis a morva rendek és B. is Mátyás pártjára állottak, amiért Podeibrad kemény ostrom alá vette, de sikertelenül. 1809. a franciák a Spielberg legfontosabb erődítményeit légbe röpítették. 1850. önkormányzati jogot nyert. V. ö. Hanak: Di Landeshauptstadt B. u. die Umgebung 1880; Trautenberger: Die Chronik der Landeshauptstadt B.
(Csehül: Dobrá Voda), falu és hire búcsújáróhely Kaplitz cseh ker. kapitányságban, 550 lak.
Ferenc Frigyes Ernő, csillagász, szül. Berlinben 1821 nov. 18., megh. 1891 aug. 20. Szülővárosában végezte Encke alatt tanulmányait, mire az ottani obszervatorium segéde, majd a bilki (Düsseldorf melletti) csillagvizsgáló igazgatója lett. 1854-ben a michigani egyetemen az asztronómia tanárává és az ann-arbori obszervatórium igazgatójává nevezték ki, Hamilton halálával pedig B. 1866-ban az asztronómia tanára lett Dublinban, irhoni kir. csillagász cimmel. Nevezetesebb munkái: Mémoire sur la cométe elliptiíque de De Vico; couronnée par la premiére classe de l'Institute des Pays-Bas. Amsterdam 1849. Sok az Astr. Nachr. XXII-XXX. köteteiben közzétett megfigyelése és apró bolygó- meg üstökös-pályameghatározása van, de különösen nagyon kedvelt és elterjedt Lehrbuch der sphärischen Astronomie (Berl.; 4 kiad. 4°, 1881) c. munkája.
(frc Burxelles, falmandul Brussel; (l. a tervrajzot), a belga királyságnak és Brabant tartománynak fővárosa, Belgium közepén, a Dyle mellékvize, a Senne által öntözött sík vidéken, sűrü vasuti hálózat középpontján, az északi szél. 50° 51' 10" alatt. Az Anversbe vezető Wilebroek- és a Sambrehoz vonuló Charleroi-csatorna mellett, 180,147 lak. Éghajlata nedves és inkább hüvös mint meleg (évi középhőmérséklet: 10,3°C.). A 4 1/2 km2 -nyi ter. régi várost széles boulevardok (B. du Midi, de Waterloo, du Régent, d' Anvers stb.) övezik; ezeken tul vannak a külső városrészek: É-on Laeken és Schaerbeek, K-en Louvain v.Saint-Josse-ten-Noode és az uj Leopold-negyed, a várossal egybeolvasztva, D-en Ixelles, Dny-on Hall v. Saint-Gilles; Ny-on Anderlecht, Ninove és Molenbeek. A tdkpi városban az ujabb rész, a Haute Ville, az elegánsabb; a király és a főbb hivatalok székhelye; a régibb rész, a Ville Basse szükebb, kanyargósabb utcákból áll; ebben van a kereskedelem és ipar székhelye. A főbb utcák az 1600 m.-nél hosszabb rue Royale, a rue de la Loi, a rue de la Madeleine, egyike a legélénkebbeknek, a rue Neuve, az Avenue Louse, amely a Bois de Boulogne mintájára készített Cambre-erdőcskébe visz, az Allée Verte, Laeken utja stb. Nagyobb terek: a két nagy vízmedencével és több márványszoborral ékesített Park, a királyi palota és parlament épülete közt; közelében a Place royale, Bouillon Gottfried lovagszobrával (Simonistól), a Grande Place a gyönyörű városházával és több régi, még a spanyol időkre valló céhházzal; a Place de la Bourse, a börzével; a Place de la Monnaie, a Royale-szinházzal; a Place des Martyrs, az 1830. elesett belga harcosok emlékével; a Place des Barricades, Vesalius anatomus emlékszobrával; a Place du Grand Sablon, pompás kúttal; a Place du Petit Sablon, amelyen a vaskerítéssel körülfogott ültetvények közt áll Egmont és Hoorn szobra; a Place du congrés, az I. Lipót király 4 m. magas bronzszobrával ékesített, 47 méter magas kongresszus oszloppal. A nyilvános kutak közül a legkülönösebb a Mannekanpis (1619. Duquesnoytól).
[ÁBRA] Bruxelles
B. legszebb templomai a gót izlésü St. Gudule, a XIII-XV. sz.-ból két befejezetlen toronnyal a Place Royale-on levő, antik stilusban épített St. Jacques-sur Caudenberg (a konvent idejében, az észnek szentelt templom); a szép portalés Notre Dame de Finisterre; a Notre-Dame de bon Scours (a Santa Casa di Loretto mintájára). A kiválóbb profán épületek: az 1401-54. gót stilusban épített négyszögletü, 60 m. hosszu és 50 m. széles pompás városháza (szt. Mihály 5,5 m. magas aranyozott szobrát nem számítva) 118 m. magas toronnyal; vele szemben a Maison du roi, amelyben Egmont és Hoorn életök utolsó éjjelét töltötték; az egyszerü külsejü királyi palota, értékes képekkel; a Palais de la nation, amelyet 1779-1773. Mária Terézia építtetett, a belga országgy. üléstermeivel; a Palais Ducal, egykoron az órániai hercegek, most az állam tulajdona, a tud. akadémia üléstermével; az egykori főkormányzó palotája (Anceinne cour), most muzeum, hires kép- és éremgyüjteménnyel; a Musée de de l'Industrie; a hires állami könyvtár, több mint 300,000 kötettel, 12000 kézirattal és közel 100,000 rézmetszettel, udvarán Lotrharingiai Károlynak, az egykori osztr. helytartójának szobrával; a flandriai gr. palotája; a börze; az egyetem, alapítójának Verhaegennek szobrával; a hatalmas nagy igazságügyi palota, Európa egyik legnagyobb épülete (50 millió frkba került); az üveggel födött, 213 m. hosszu, 8 m. széles, 18 m. magas pompás Passage St. Hubert, fényes kirakatokkal, kávéházakkal; a Halles centrales, árucsarnokok; az entrepot a Charieroi-csatorna mellett; a Szt. János Kórház; a Grand Hospice, amelyben 600 öreg ember talál lakást és élelmet; a régi építményekből fenmaradt torony a Porte de Hal mellett. A tudományos, művészeti és jótékonysági intézetek száma is igen nagy. Köztük a legjelentékenyebbek: az 1834. alapított egyetem; a politechnikum; az Académie royale de B.; festő-, szobrász- és építészeti akadémia; kitünő csillagvizsgáló; zenekonzervatórium, botanikus-kert; 8 szinház; több középiskola, különböző tudományos és jótékonysági egyesület stb. B.-nek csipkeipara világhirü; virágzó azonkivül a bőr-, butor-, kocsi- és papiripar. A kereskedelem és forgalom élénk; előmozdítására a két csatorna, 8 nagyobb vasút vonal, 8 megállóhellyel berendezett körvasut, lóvonatu, gőzvasuti vonalak stb. szolgálnak. B.-ben monakiánknak is van konzula. A város közigazgatásának élén egy polgármester, 5 tanácsos és 29,3 -3 évenkint 6 évre választott városi képviselő áll. Környékének legszebb pontjai: a Cambre-erdő, a Laekeni-park, a tervuereni park és a Soignes erdő.
B.-ről a történelem a VI. sz. végén tesz említést. St. Géry egy szigeten kápolnát épített, amely máig is megőrizte a nevét. 1044. már falak vették körül; ekkor már a louvaini (löweni) grófok voltak urai. A céhek és patriciusok közti többszörös küzdelem 1421. a patriciusok leveretésével végződött. A louvaini grófi család kihaltával B. a burgudiai hercegekre, későbben Burgundiai Mária örökségképen Miksa német császárra szállott. A város ekkor már nagy jólétnek örvendett és midőn V. Károly a Németalföldnek fővárosává tette, még jobban emelkedett, De II. Fülöp uralma és Alba herceg véres kormánylata alatt ismét aláhanyatlott. A németalföldi szabadságharcban, hol a spanyolok, hol a németalföldi fölkelők kezeiben volt; 1584. végleg a spanyolok hatalmába esett. A béke ismét új lendületet teremtett a városban. 1695. XIV. Lajosnak Spanyolország ellen folytatott háborujában, Villeroi aug. 13-15. bombáztatta és 4000 házat döntött romba. A spanyolok örökösödési háboruban, 1702 márc. 21. a francia elfoglalták, de 1713. kénytelenek voltak Ausztriának átengedni. 1746 febr. 21-én a franciák újra elfoglalják, de 1748. ismét visszaadják. Mária Terézia uralma és Lotharingiai Károly helytartósága áldásos volt B.-re. II. József császár élete vége felé B. is részt vett a brabanit fölkelésben. 1792 nov. Dumouriez foglalja el, 1793 márc. 26. az osztrákok szállják meg; 1794 jul. 9. ismét a franciáké lesz, akik Dyle départemet fővárosává teszik, 1815. egész Belgiummal együtt a Németalföldekhez csatoltatott és annak második fővárosává lett. 1830 aug. 23. éjjelétől 26. reggeléig küzd a szabadságáért a németalföldi csapatok ellen, és ezeket végre is legyőzi. 1831 jul. 21. tartotta bevonulását B.-be Lipót, az új belga király. Azóta több ízben, különösen 1893 ápr. havában szocialista forrongások és fölkelések szinhelye. V. ö. Wauters, Hist. des environs de B. 1852-55. 3 köt.; B.-guide. 1891.
a legfinomabb brabanti lenfonalból készített csipke. A legrégibb brüsszeli csipke kizárólag vetélt csipke volt, a XVIII. századtól fogva varrott csipkék is készültek Brüsszelben, mig a mai brüsszeli csipke többnyire varrott munka. A csipke hálóját még a mult században is vetélték vagy varrták, most a Bobbinet-géppel előállított tüll szolgál a csipke hálójául. L. Csipke.
bársonyszerü, nyiratlan, rövid szálu szőnyeg.
Ferdinánd, német festő, szül. Hamburgban 1849 jul. 13. 1876. Düssledorfban telepedett meg. Említésre méltó munkái: A elitélt (a hamburgi műcsarnokban), A felmentett, Parasztok protestálása, Nehéz választás, A börzén (1888).