az ugyanily nevü ker. kapitányság székhelye Csehországban, a Biela mellett, a Schlossberg lábánál, 14,894 lak., jelentékeny cukoriparral, vasöntőkkel és gépgyártással; igen gazdag barnaszénbányákkal (1,5 millió tonna évi termelés); ezek egyikében találták a B.-i koponyát (a neandervölgyi koponya pendantját). A 411 m. magas Schlossbergen várromok; ültetvényei közt pedig II. József császár szobra látható. Épületei közül kiválóbbak: a késő gót ízlésben épített templom és a régies városháza, 2 km.-re D-nek fakadnak Püllnában (l. o.) a hires ásványvizforrások.
Beauv. (Ebenus DC.,), a vitorálisviráguak kis fái s cserjéi, K.-Amerikában és Ny.-Indiában (3 faj), váltakozó egyszerü v. szárnyas levelekkel, kéttagu hüvelyben egy-egy maggal. A B. Ebenus DC. (Aspalathus v. Pterocarpus Ebenus L.) a nyugatindiai hamis v. zöld ébenfa; 6-12 m. magas, 10 cm.-nél ritkán vastagabb törzzsel, hosszu, vékony, tövises ágakkal s apró örökzöld levelekkel. Virága igen sok, narancsszínű, kedves illatu. Fája zöldes-barna, hosszában világosabb és sötétebb csíkokkal, nagyon kemény, sűrű és nehéz, súlyosabb mint a viz, szépen fényesíthető. Finom munka készül belőle v. más disztárgyat vonnak be vele. Édeses virágát és gyümölcsét hashajtónak használják.
a lombos mohák családja, Bryum, Webera, Leptobryum stb. génuszokkal.
conty Georgia É.-amerikai államban, 1359 km2 területtel, 4929 lak.
William Cullen, amerikai költő, szül. Cummingtonban 1794 nov. 3., megh. 1878 jun. 12. Első nagyobb költeménye: Thanatopsis 1817. jelent meg s egyszerre hirnevet szerzett neki. Kiválóbb költeményei: To a water-fowl, Hymn to death. The Ages, Seventy-six, The yellow violet, The fountain stb. Összes művei 6 kötetben jelentek meg New-Yorkban 1834-84.
görög szobrász, szül. Athénben, élt a Kr. E. IV. század körül, máj ifjukorában a halikrnasszusi mauzoleum északi oldalát díszítő domboruműveket, majd Seleukos király ércszobrát készítette el. Azonkívül Roduson öt istenség óriási szobrát készíté, továbbá Dionysos márványszobrát Knidoszban, Askléiosét és hygieia szobrát Megarában, Apollónét Antiochiában, melyet Julianos császár idejében villám sujtott, Apollónt és Zeust oroszlánokkal Patarában (Likia), Pásipháét. Végre valószinüleg B. készítette aranyból, ezüstből, ércből, acélból, ólomból, ónból és különféle drágakövekből Serapis szobrát, melyet egy görög város a Ptolemaisok egyikének ajándékozott.
Jakab, angol történetiró és államférfiu. Szül. Belfastban 1838 máj. 10. A jogot Oxfordban és Londonban végezte; ügyvéd lett, később pedig a londoni egyetemen a római jog tanára. 1870. átment az oxfordi egyetemre, ahol a magánjog tanszékét ruházták reá. 1880. megválasztották London egyik kerületében a parlamentbe, 1885. pedig Aberdeen tisztelte meg bizalmával. Ugyanez évben Gladstone a külügyi minisztérium államtitkárává nevezte ki. E minőségben a Home Rule-t kellett első sorban a parlamentben védelmeznie. Az egyetemek szervezése körül is fejtett ki buzgó tevékenységet. Több ízben külföldön is járt. Szakmunkái közül megnevezendő: The holy Roman empire (1864, 8. kiad. 1888, le van fordítva franciára és németre); érdekes, a német történészek szokott álláspontjától és felfogásától lényegesen elütő munka. Mint politikai iró 1887. kezdett szerepelni, amidőn a whigpárt számos tagjának és Gladstonenak támogatása mellett a: Handbook of Home Rule. Articles on the Irish Question c. művet bocsátotta közre. Legfontosabb munkája azonban: The American commonwealth c. hatalmas, 3 kötetnyi műve (London 1888), melyben az elfogulatlanul itéli meg az Egyesült Államok alkotmányát és közigazgatását, mérlegeli a pártok s klubok befolyását és boncolgatja a társadalmi viszonyokat. A Salisbury-minisztérium bukása után (1892 aug.). B. tagja lett a Gladstone-minisztériumnak.
Philitheos, gör. teologus, szül. Konstantinápolyban 1833 ápr. 7. a teologiát Németország egyetemein tanulta, s professzor lett a chalkii szemináriumban, 1877. nikomédiai metropolitának nevezték ki. B. 1873. fölfödözte Barnabás levelének egy érig kéziratát (ismertette Hilgnfeld 1877); valamint Kelemen két leveléét, melyeket ki is adott.
(Bryllov v. Brülov) Pavlovics Károly, orosz festő, szül. Pétervárott 1799., megh. Marcianóban, Olaszországban 1852 un. 23. 1830-33. megfestette főművét, Pompeji pusztulását, mely szép jellemzetességével és élénk szinezésével hat a (pétervári Ermitázsban van). Megemlítendő műve még Poszkov ostroma Báthory István lengyel király által (a pétervári akad. gyüjteményében). Ő tőle valók a pétervári Izsák-székesegyház remek freskói is. Fitestvére B. Pavlovics Sándor (szül. Szt. Pétervárott 1798., megh. u. o. 1877 jan. 21.), a művészeti akadémián az építészet tanára volt s ő építette a Mihaljov-féle szinházat, Nikolajevics Konstantin nagyherceg márványpalotáját stb., valamint helyreállította Sztaszovval együtt a leégett téli palotát.
a mohok tudománya.