vagy B. tr., orvosi recepteken a bene tribum (a. m. jól dörzsölve) rövidítése.
búv, a fájdalmas érzetek és hangulatok enyhébb foka, melynek kifejezését a művészet minden ága ábrázolni szeret. A tartós bú, a temperamentummá vált bú a mélabússág, a melankolia. A bú, s annak valamivel erősebb, maróbb foka a búbánat, a lirai költészet egész fajának alapját képezi. A kesergő, az epedő bú ugy a szerelmi, mint a hazafias lantot szólaltatja meg. Ovidius «Tristia»-i, népdalaink nagy része, «Himfy szerelmei»-nek java ide tartoznak. A görög lant több válfaját ismerte a bús költészetnek. Az elegikus hangulat a búsnak már sokkal gyengébb, a vigasztalóval határos foka, ellenben a szomoru igen közel áll a fájdalmashoz, mely a tragédiában szerepel.
Spalato ker. kapitánysághoz tartozó kis sziget Dalmácia partján, Trau várossal szemben, mellyel 150 lépés hosszu, fogatható hid köti össze. B. 15 km. hosszu és legnagyobb szélességében 3 km.; dombok takarják, amelyek közt a legmagasabb 226 m. Ny-i partján igen jó kikötő van. Lakóinak száma 3500. Főhelye: B. v. Sancta Croce.
(Buha). Árpádkori magy. személynév, mely kétségkivül a mongol-török «bukha», «buka» azaz bika szónak felel meg s mint ilyen: a kun-tatár Boga, Buga, turkesztáni Buka név változata. Hozzánk olyan török elemektől került, melyek mongolokkal vegyültek vagyis az ujguroktól, az ősi hunuguroktul. (V. ö. mongol: bukha, ujgur: bugha.) B., Buha, Bivia (Biuia v. Buua) alakban II. Gyula erdélyi vezér idősb fia neveként említtetik. Ezenkivül a XIII. sz. többször előfordul (1214. Bwa, 1252. Bua, 1214. Buha 1214-15. Bucha).
1. Fülöp, francia geografus és rajzoló, szül. 1700. Párisban, megh. 1773. Hirnevet szerzett fizikai fölrajzával, amelyben a földet hegyláncolatkok és vizrendszerek szerint osztotta föl és az országokat termékeik szerint hasonlította össze. Fő művei: Considérations géographiques et physiques sur les nouvelels découvertes de la grande mer (Páris 1753). Atlas physique (u. o. 1754). Értekezései közül legnevezetesebb Parallel des fieuves de toutes les parties du nomdé (Memoires de l' Académie des scineses Pársi 1756.)
2. B. János Miklós, francia geographus az előbbinek ünokaöccse, szül. 1741 Neuville au Pontban, meghalt 1825. Geographie élémentaire ancienne et moderne (Páris 1769-72., 2 köt.) címü műve igen el volt terjedve.
(Canis primaeus Hodgson) kutya-faj, mely különösen Szibériában sűrű erdőkben vadon él. Farkas nagyságu, háta rözsdavörös és pettyezett, hossza vörössárga. 8-12-ként falkákban él, igen merész, ragadozó állat, a tanyákon gyakran nagy károkat tesz, fiatal korban megszerlidíthető és akkor olyan ragaszkodó és hű gazdájához, mint a házi kutya. L. Kutyák.
(nucellus), l. Pete.
a nagytermetü, u. n. tehénatilopék egyik neme. Fajai népes nyájakban Afrikában élnek, még pedig az északafrikai B. mauritanica Sund. (szorosabb értelemben vett tehén-antilope) kivételével Dél-Afrikában. Ezekhez tartozik a B. caama Sund. (a benszülöttek kámája, a hollandi telepítvényesek haarte beest-je), a B. lunata Sund. (a benszülöttek szasszabei-je) a az u. n. tarka bak, B. pygarga Sund.
ókori város Alsó-Egyiptomban, Bast v. Pacht istennő nagyszerü templomával, melynek romjai még most is láthatók. A B. mellett levő nagy macska-temetőt felásták, hol az istennőnek szentelet állatokat szokták volt eltemetni. Nem messze B.-től volt a Nilus csatornája, amely II. Ramses (Sesostris) király alatt egész a Vörös-tengerig vezetett.
Bubbles Act. A XVIII. század elején, majdnem egyidejüleg Franciaországban és Angliában nagy üzérkedés fejlődött ki, mley végül a legesztelenebb szédelgéssé fajult el. Franciaországban összefügg e kórjelenség Law hirhedt vállalataival, Angliában a déltengeri társulat megmutatta az igényt a szédelgésre és csakhamar sokan akadtak, kik azt követték és a hiszékeny közönség félrevezetésével meggazdagodtak. Igy keletkeztek a leghihetetlenebb vállalatok, még olyanok is, melyek a részvényeseknek csak a jövőben igérték azon cél megjelölését, melyre a társulat alakult. Ezen szédelgési vállatokat igen jellemzően bubbles-nek (szappanbuborék) nevezték és a törvényt, mely ezen szédelgést meg akarta szüntetni, Bubbles-Actnak (1720).