község, Basel-vidék svájci kantonban, 4 km.-re Liestaltól, 1429 lak., fürdőintézettel, Spitzburg kastély romjaival. Mint klimatikus gyógyhelyet sokan látogatják.
Ferenc, az osztr.- magy. bank budapesti üzletvezetőségének titkára, megírta (kissé elnagyoltan) Petőfi életrajzát: Alexander Petőfi. Skizze nienes Lebens und Diohtens (Bécs 1882). Magyarra ford. Márai Lajos (Budapest 1884).
Jónás, tanár Lőcsén, B. András ochtinai lelkész fia; a zenében és fametszésben (xylographia is jártas vol. Különösen említésreméltó, hogy ő metszette a képeket Comenius Orbis pictusához. Munkája: Arithmeticae vulgaris nuceleus (Lőcse 1800).
(csehül: Bubenč), falu Smichow ker. kapitányásgban, Csehországban, 4 km.-re Prágától, 1698 lak., császári kastéllyal. A párgaiak kedvelt nyarlóhelye.
v. Báobi, a fernando-Po szigetén (felső guineai öböl, Nyug.-Afrika) lakó Adiyák erurópai neve, mert ők minden idegent bubinak (a. m. barát) szólítanak. A B.-k a portugáloktól fölfedezett lakatlan szigetre, Gábunból költöztek át, mint hogy őker a régi szülőföldjükön a mpongvék egyre sanyargatták. Igen lehagyatott és vadon állapotban élő népség, mely egészen meztelenül jár, csak pálmarostokból font kalapot viselnek, hajukat fölfelé álló varkocsba kötik; karjaikon és nyakuk körül füzéreket viselnek csontocskákból és kövecskékból; fegyverük a tűzkőpuska és a dárd, ritkán bunkó, ezenkivül minden férfi a karjára szijjal erősített kést hord, az asszonyok pedig karjukhoz erősített pipát hordanak. A B.-k magas (1,7 m.) termetüek s erős testalkotásuak, sötétbarna bőrüek, csúf arcvonásuak (miért is angol elnevéezsük; scratched faces, ráncos arcuak). Szelid jellemöknél fogva a többi négerektől elütnek, kicsiny községekben egy főnök kormányzósága alatt élnek, rabszolgaság náluk ismeretlen, fétis-imádók, a rossz szellemek behatása ellen amuléteket viselnek, egyébként vadászatból, halászatból élnek s a terményeket (yam-ot, pálmadiókat stb.) az európaiaktól más tárgyakért becserélik.
Zsigmond, püspök, szül. Ozorán (Tolna vármegyében) 1821 márc. 11. Iskoláit M.-Óvárott, Sopronban és Győrött, teologiai tanulmányait főkép a bécsi Pazaneumban végezte. 1844. szentelték pappá. A szabadságharc idején s utána Esterházy Pál herceg fiai mllett nevelősködött, kikkel töb izben külföldön, igy Angol-, Német- és Olaszországban utazgatott, behatóan tanulmányzozva mindenütt a muzeumok, képtárak kincseit. 1867. győri szentszéki ülönk, 1879. rátóti prépost, 1880. nagyváradi papnevelő igazgató, 1884. országgyülési szabadelvü párti képvieslő, 1887. kassai püspök lett. Az Esterházyak bécsi képtárának rendezésében és hazánkban való visszahozatalában, a magy. nemzeti muzeum képei és metszetei rendezgetésében tevékeny része volt. 1893. az akadémia levelező tagjává választotta. Irt az Arhaeologiai Értesítőbe és a Századokba több cikket és egy önálló munkát e címen: Magyarországi várak és városoknak a m. nemzeti múzeum könyvtárában létező fa- és rézmetszetei. 22 fototipikus tábla-rajzzal. (Budapest 1880).
(teljes neve: Abu Bekr Muhammed Ben Zakarijja El-Razi). Persa orvos, szül. 850., megh. 930 körül. Fiatal korában citerajátékával keltett feltünést. Már ekkor foglalkozott különösen bölcsészettel s csak 30 éves korában kezdett foglalkozni az orvostudománnyal. Bagdadban tanult s midőn visszatért, szülővárosába (Raj) a kórház vezetését rá bizták. Hire eljutatott a bagdadi kalifa udvarába, ki őt udvari orvosának hivta meg s a kórháza vezetésével bizta meg. Munkáival nagy szolgálatokat tett és tett volna még többet, ha balvégzete nem viszi Khorasan hercege udvarába, ki őt - miután bemutatott kisérletei nem sikerültek - csalónak tartva egy ostorral fejbe ütötte, mitől megvakult. Számos munkái közül hiresebbek: Liber medicanalis ad Almansorem. Leiber de variolis et morbilis, a legrégibb munka a himlőről.
járási székhely Köslin porosz kerületben a Gotzel mellett, 4713 lak., akik nagyobbára földművelők.
egyik külvárosa Prágának (l. o.).
ősrégi cseh nemzetség. Két ága van: az idősebb grófi ág. B. Littitz, 1644. emeltetett grófi rangra; az ifjabb bárói és lovagi ág: Warlich-B. Az előbbi ágból való B.-Littitz Ferdinánd gróf szül. Zamorksban 1768 nov. 26., megh. Milanóban 1825 jun. 6. 1784. az osztrák hadseregbe lépett, részt vett a török háboruban és a francia forradalomban 1805-1809-ig Liechtenstein herceg oldala mellett részt vett a Napoleonnal folytatott békealkudozásokban; 1812. mint követ Párisba ment s 1813. Drezdában megkisérlette Napoleont békére birni. Később Savoya és Piemont főkormányzója volt. B. János szül. 1570., megh. Halleban 1636. Thurn gróf barátja és a harmincéves háborut megelőző villongások egyik főokozója volt; a prágai csata után menekülni kényszerült.