1. Argentina legdélibb tartománya, a Parana, a La Plata torkolata, az Atlanti-óceán, Cordoba tartomány és Viedma vagy Rio Negro meg General Acha, vagy Pampa territoriumok közt; 188,989 km2-nyi területtel s 850.000 lakossal. B. óriási, fátlan, számos lagunával borított síkság, a partokon homokdombok emelkednek; Délen van a Sierra de Vulcan és Tandil (300-340 méter és még tovább D-nek a Ventana hegytömeg (1000-1140 m.). Főfolyója a Rió Salado. Az éghajlat mérsékelt. A föld termékeny; nagyon sok a házi állat: szarvasmarha: 9 1/2 millió, ló: 1,8 millió, juh: 55 millió. Fővárosa: La Plata. - 2 Ciudad de la Nuestra Senora de B., Argentina köztársaság fővárosa, az e helyen 50 km. széles La Plata-torkolat D-i partján, a kormány, idegen követek, konzulok és egy érsek székhelye, 543.065 lak. B. utcái egészen egyenesek és derékszögben metszik egymást, ami a városnak bizonyos egyhanguságot kölcsönöz. 15, nagyobbára fákkal beültetett tere közül a kiválóbbak: a Plaza de la Victoria a hatalmas, párisi Madeleine-templom mintájára épült, 100 m. hosszu és 85 m. széles székesegyházzal és a Cabildoval (városház), a vele összeköttetésben álló Plaza 25. de Mayo, amelyen a szabadság szobrával ékesített obeliszk és a kormánypalota, a spanyolok régi Fuerte-ja áll: ezzel szemben látható San-Martin generálisnak érc lovagszobra. Jelentékeny épületek még a Teatro Colon és az országház. Kulturális intézetei közül kiválóbbak az 1824 alapított egyetem, három fakultással, felsőbb matematikai, fizikai, kémiai stb. tanszékekkel és közel 30.000 kötetből álló könyvtárral; természetrajzi muzeum, csillagvizsgáló, katonai, ipariskola, tengerészakadémia, 19 kórház, amelyek közt a legnagyobb a General de Hombres stb. A kereskedelem, bár Argentina pénzügyei még most is rendetlenek, igen élénk: 1889. 814 gőzhajó kereste fel csupán Európából; a kivitel legfontosabb cikkei: bőrök, gyapju, nyers és füstölt hús, és egyéb állati termékek, kukorica, buza és len; a bevitelé: fémek és fémáruk, pamut- és bőriparcikkek, papir és épületfa. B.-ból valami 7 vasuti vonal ágazik el; kikötőül a Riachuelo kis folyó torkolata és a várostól K-re fekvő Ensenada de Baragan szolgál. Rendes hajójáratokat tartanak fenn Buenos-Ayres-szel: Liverpool, Southampton, Glasgow, Havre, Hamburg, Bréma, Antwerpen, Amsterdam, Rotterdam, Bordeaux, Marseille, Genova és New-York. Végül nem kevésbbé élénk az összeköttetés Montevideóval, a Parana és Uruguay mellett és a braziliai tengerparti városokkal. A bevándorlók száma 1891. 28.266 volt, akik közt 15.511 Olaszországból és 263 az osztrák-magyar monarkiából jött. Látogatott kirándulóhely az 1 órányira fekvő Tigre, számos nyaralóval és buja növényzettel. Buenos-Ayrest 1535. dom Pedro de Mendoza alapította. 1776. az ugyanily nevü királyság székhelyévé lett. 1810. kitört benne a forradalom, amely a spanyol uralom megdöntésével végződött. 1852-60. külön államnak (Estado independiente de B.) volt fővárosa. Vidal: Picturesque illustrations of Buenos-Ayres (London 1870); Dorn: Die Seehäfen des Weltverkehrs (II. köt. (Bécs 1891).
négyszögletes, tornyokkal ellátott egykori királyi kastély. Madridtól keletre, amelyet a XVII. században Olivarez hercege, IV. Fülöp kegyeltje építtetett. A kastély kertjében III. Károly király, azelőtt Szicilia királya, 1759. Capo di Montéből hozott művészek, munkások és minták segélyével porcellángyárat alapított. A gyár, mely részint Capo di Monte termékeit, részben pedig a delfti és angol mintákat utánozta, virágzott 1808-ig, mikor a franciák elfoglalták Spanyolországot. Jegye a bourbon liliom, M vagy Md (Madrid) koronával. IV. Károly alatt egymásba fűzött két C és kis o. Ma az épületet muzeumul, szép nagy parkját pedig a madridiak sétahelyül használják.
3109 m. magas hegy a Trient és Figgre forrásánál. Wallis svájci kanton határán, szép kilátással, különösen a Mont-Blancra.
város Algériában, Algér tartományban, a több pataktól öntözött Metidsa-sikon, 8064 lak., környékén gazdag ültetvényekkel és nagy heti vásárokkal. 1836. alapították a franciák, mocsaras, egészségtelen vidéken, amelyet kiszárítottak és egészségessé tettek.
természettudományi neveknél Buffon György Lajos (l. o.) nevének rövidítése.
1. Henrik, német fizikus és kémikus, a kasseli ipariskolán a fizika és technologia, utóbb a giesseni egyetemen a fizika tanára. Született Rödelsheim-ben (M. Frankfurt mellett) 1805 máj. 23., megh. Giessen-ben 1879 dec. 23. A Graham-Otto-féle kémiai kézikönyv első kötetének kidolgozásában mások társaságában részt vett (1863). Ezenkivül számos fizikai-kémiai értekezést írt. - 2. B. Lajos Henrik, szintén kémikus és fizikus. Szül. Siegenben 1828 aug. 23-án, meghalt Prágában 1872 dec. 2. A kémia és fizika tanára a prágai német politechnikumon. Művei: Anorganische Chemie (1861); Theoretische Chemie (1866).
(ol.) a. m. bohózat; opera B., bohózatos opera (l. még Buffo).
1. város New-York É.-amerikai államban, az Erie-tó K-i végében, ott, ahol a Niagara kiszakad belőle, a Hudson-folyót az Erie-tóval összekötő Erie-csatorna végén, 255.664 lak., jelentékeny iparral, amely vas- és pléh-tárgyak, sör-, -gazdasági és egyéb gépek, maláta-, bőr-, szappan-készítéssel és hajóépítéssel foglalkozik. A részben sik, részben lejtős földön épült, egyenes utcákból álló város legnagyobb épületei a vámház, a Porter-erőd, az állami fegyvertár, a Tifft-hotel, az orvosi egyetem; a B.-creeknek kikötővé szélesített torkolatánál fekvő entrepotk, a Niagarán átvezető gyönyörü hid. Három nagy és több kisebb parkja szintén emeli szépségét. Kereskedelme sok vizi és vasutjánál fogva is igen élénk. Kikötőjében 1890. a külfölddel való kereskedés céljából 1936 hajó fordult meg 285.120 tonna tartalommal; a parti hajózás több mint 7 millió tonnát ölelt föl. B.-t 1801. hollandiak alapították Uj-Amsterdam néven; mai nevét 1808. óta viseli. 1813. az angolok egészen fölégették. 1820. a mai Queen City of the Lakesnek (a tavak királynőjének) még csak 2000 lak. volt. - 2. több county neve az Egyesült Államokban, még pedig Nebraskaban 5760 km. területtel, 7531 lak. és Wisconsinban 15.528 lak., B. főhellyel.
falu Pavia olasz tartományban, Magenta közelében, az itt áthidalt Naviglio Grande mellett. A magentai csata napján, 1859 jun. 4-én Mac-Mahon francia vezér csak az osztrákok makacs ellenállása után tudta elfoglalni és igy ezek vereségét siettetni.
(franc.). Az az asztal vagy lakomahely, hol hideg ételt tálalnak fel a vendégeknek. Vendéglőkben az ételeket és italokat kiszolgáltató helyiség neve. L. még Pohárszék.