város Jáva szigetén, 59 km.-re Batáviától, amellyel vasut köti össze, a Szalak vulkán alján, egészséges vidéken; mint Holland-India főkormányzója és főtisztviselői rendes lakóhelyének van fontossága.
(Buly), nagyközség Szabolcs vmegye dadai j.-ban, 2514 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
a tenyészélet gyors fejlődése; erkölcsi értelemben az érzékeknek való kedvezés a szellemi élet rovására. Ez utóbbi értelemben használatos a bujálkodás szó is.
l. Sankér.
főleg a gabonavetésben mutatkozó haragos zöld szinü kerek folt, mely ugy keletkezik, hogy az istállótrágya a kihordatás után sokáig marad a szántóföldön kis kupacokban és az eső vagy a hó a trágya könnyen oldódó alkotó részeit e kupac alatt levő talajba mossa, minek folytán a növény itt több táplálékot találván, mint a talaj egyéb részein, bujábban fejlődik.
kisk. Nógrád vmegye sziráki j.-ban, 1875 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Romokban heverő várának délfelőli fala most is még 50 méter magas. Udvarán igen mély négyszögü kút van a sziklába vágva. Albert király 1438. Báthory István országbirónak adományozta. 1551. Báthory András megerősítette, de azért már a következő évben a budai basa öt napi ostrom után, miután a várbeliek kiszöktek, kézrekerítette. 41 évig volt a török birtokában, mig végre 1593. Tieffenbach Kristóf és Pálffy Miklós visszavivták. 1653. a török kezébe esett, majd gyors egymásutánban megint magyar és ismét török uralom alá jutott, de ezuttal Murtuzán aga csak egy éjjel pihent benne: más nap hajnal hasadtával felgyujtatta s pusztán hagyta a várat. V. ö. Mocsáry Antal, Nemes Nógrád vármegyének esmértetése (Pest 1826, 3. k. 240-47). Vasárnapi Ujság 1861, 1864.
az ivarszerveken (hólyagos kiütés, bujakórság) lovakon és szarvasmarhákon, ritkán egyéb háziállatokon többnyire a közösülés által közvetített fertőzés következtében járványosan fellépő heveny, jóindulatu betegség, melynél nyálkás kifolyás mellett a hímvessző makkjának ill. a hüvely falán és a szeméremajkak belső felületén lencsényi, egészen borsónagyságu, tiszta sárga savóval telt hólyagok fejlődnek, melyek felrepedése után lapos, vörös alapu fekélyek képződnek, ez utóbbiak pedig vagy fehér hegedés visszamaradásával vagy nyom nélkül begyógyulnak. E helybeli tünetek mellett az állatokon izgatottság (viszketegség, sárlás, a himvessző merevedése, gyakori vizelés), továbbá némelykor, leginkább csak elhanyagolt esetekben a szomszédos részek duzzadása és láz észlelhető. A betegség első jelei a fertőzés után átlag 3-6 nap mulva jelentkeznek. A betegség, igen ritka kivételekkel 3-4 hét alatt magától is gyógyul; megfelelő kezelésre már 2 hét alatt is beáll a gyógyulás. A kezelés a beteg részeknek fertőtlenítő és összehuzó szerek oldataival (1-2 % timsó- vagy gálic-oldat, 2-3 % karbololdat, 1:2000 szublimátoldat) való mosásokban és tisztaságban áll. Az állategészségügyi törvény (l. Állategészségügyi rendészet) a B.-t a hivatalból jelentendő betegségek közé sorolja. A beteg állatok a betegség tartamára a fedeztetéstől eltiltandók; nagyobb mérvü elterjedése esetén a járványos vidék ló- és szarvasmarha-állománya hatósági állatorvos által megvizsgálandó; kisebb terjedelme esetén a járvány megszüntnek nyilvánítható, ha egy beteg állat sincs a községben és a fertőtlenítés foganatosíttatott, nagyobb terjedelme esetén csak akkor, ha ezeken kivül a legközelebbi fedeztetési idény előtt eszközölt vizsgálat alkalmával beteg állat nem találtatott.
l. Bujakiütés.
Sándor báró, osztrák ellentengernagy, szül. Korfu szigetén 1792. Mint ellentengernagy a 60-as években rövid ideig Miksa főherceg tengerészeti főparancsnoknak volt a helyettese.
kerületi székhely Cordoba spanyol tartományban, közel a Gadalquivir balpartjához, 9967 lak., kéttornyu régi kastéllyal, amelyet a X. században III. Abdurrhaman építtetett.