l. Bujtás.
l. Böjükdere.
szószerint azt jelenti törökül: megparancsoltatott. Olyan irás v. rendelet neve, melyet a szultán szokott alattvalóihoz vagy a hivatalos közegekhez intézni. Előkelőbb európai utazók rendesen ily B.-val vannak ellátva, ha a török birodalomba utaznak és e rendelet birtokában lévén, mindennemü úgy erkölcsi mint anyagi segély megkövetelésére jogosítja, mindenekfelett pedig lovakra és katonai kiséretre.
(franc. boucanier), a husnak lassu tüzön való pirítása. A szó eredetileg a braziliai bukan szóból ered, mely alatt a benszülöttek azt a rostélyt értették, amelyen a hust sütötték. Boucanier-nek nevezték azután a santo-domingoi franciákat, kik a hussütésnek ezt a módját használták. Később aztán a bukanok alatt mindenféle csavargókat értettek, a nyugat-indiai tenger kalózait stb.
Santander departamento fővárosa Kolumbia délamerikai köztársaságban, a Lebrija partjánál emelkedő magaslaton, 11.255 lak., jelentékeny kereskedéssel. Asszonyai sok panama-kalapot fonnak.
(oláhul: Bucuresci: lásd a tervrajzot).
[ÁBRA] Bukarest
Románia fő- és székvárosa, félig sikságon, félig dombokon, a Dimbovicának mindkét partján, 87 méter magasan, az északi szél. 44°26'42" s a keleti hosszuság 26°6'9" alatt, 220.000 lak., akik közt mintegy 5000 magyar van. Éghajlata miként Oláhországnak D-i részeiben, nagy különbségeket tüntet fel. Télen a hőmérő néha leszáll 18°C.-ra, nyáron pedig fölszáll 45°-ra is, legkellemesebb évszak az ősz (szept. és okt.). B.-ben, amelynek kerülete 20 km. Nagy átalakulása ellenére még sok utca szűk és kanyargós. Még néhány évtized előtt egészen keleti képet nyujtott, kövezetlen vagy pallókkal takart sáros utcáival, kis ablakos és magas tetős apró házaival és lakóinak keleti szokásaival. Ma, bár eredetiségét még sok dologban megtartotta, már egészen más képet nyujt. Messziről a szemlélőre, kupolás templomaival, pléhfödeles házaival és meglehetősen nagy kiterjedésü kertjeivel kellemes hatást tesz. Utcái már nagyobbára kövezettek és csak a mellékutcákban bántja a járókelőket a sár vagy a tikkasztó por. Vizvezetéke is jó vizzel látja már el a város. A forgalom benne nagyon élénk, feltünő a sokféle nemzetiség: bolgárok, szerbek, törökök a különféle Ny-i nemzetek mellett és az ingben, gatyában járó oláh paraszt, báránybőr-sapkájával és a parasztasszony kettős katrincájával, amint fején földje termékeit viszi eladásra, kezében pedig orsóját forgatja. A városban, ahol a kereskedelem is a legélénkebb, a legszebb és legmodernebb utcák: a Lipzcan, a Calea Victore és a Bulevardul Elisabeta, Carol és Orientului. Ezekhez vannak nagyobbára a nyilvános épületek (a bank, posta, táviró) és szép lakóházak is, elegáns boltokkal. A város sok templomának nagyobbára keresztformája van; nagysága és művészi értékök által csak kevesen tünnek ki; nagyobbára alacsonyak; feltünő szinekkel vannak befestve. A legkiválóbb templomok a metropolita-templom, 1656. épült, 1834. restaurálták, belseje izléstelen, a képek sokszor rútnak, benne egy ezüst koporsóban őrzik a város szentjének, Szt. Dumitrunak földi maradványait, mellette van a metropolita háza és az országgyülés palotája; a Radu-Voda 1572-ből, ennek közelében a Bucur-kápolna, állítólag a város legrégibb épülete, a Mihaiu-Voda 1594-ből; a Curte-Veche; a Szt. Georghe; a Szt. Spiridion; a kékre és barnára festett, faragványos diszítéseinél fogva legszebb Stavropoleos-kápolna, a bizánci stilusban épült Doamna Balasa: a róm. kat. Szt. József-templom és 1 csinos zsinagóga. A templomokon kivül a paloták játszanak B.-ben legnagyobb szerepet; egykoron nagyobbára erődökül is szolgáltak, de művészi értéke egynek sincs; még legcsinosabb a Soutzu-palota a boulevardon; a Stirbeiu, a Calea Victoriein, a Ghika-palota, amelyben most a prefektura van. Az egykori Golesco-palota a Calea Victoriein, most királyi palota; kivül egyszerü, de belül szép, izléses termekkel, A boulevardon van az akadémai, az egyetem, muzeum és könyvtár, amellyel szemben egy kertben III. Mihály oláh vajdának, Erdély egykori zsarnokának (megh. 1601) Beleuzetől készített bronz szobra látható, amint fokosát magasra emeli. Ugyanitt áll Radulescunak (megh. 1872), az oláh költészet és irodalom atyjának és Lázár Györgynek, egy erdélyi oláhnak szobra, aki az első oláh nyelvü iskolát alapította. Az akadémia közelében van a nagy kórház, amelynek udvarán áll Catacuzenunak (lefejezték 1716-ban Konstantinápolyban), az utolsó oláh fejedelemnek márványszobra. Nagyobb épületek még a nemzeti szinház, amelyben oláh, olasz és francia nyelven is tartanak előadásokat, az osztrák-magyar követség palotája, a külügyminiszterium palotája, az Ephoriefürdő, az arzenál és több hotel. Ény-ra a város előtt van az egykori Controcini-kolostor, ma a király szerény tavaszi rezidenciája. B több terén kertek vagy squareok vannak, ilyenek az Episcopie, Stantu Gheorghe, Icoana, Serindar; a város közepén fekszik a buja növényzetü, terjedelmes és szép Cismegiu-kert, hatalmas vizeséssel. A Calea Victoriei külső végében fekszik a Kisszelev-park, a kocsin járó B.-iek délutáni rendes korzója, körülötte csinos villákkal. A fontosabb kulturális intézetek: az 1864. francia mintára alapított egytem, a természetrajzi és régiségtani muzeummal, képtárral, különböző laboratoriumokkal és az oláh akadémiával; 2 liceum, 4 gimnázium, kereskedelmi iskola, többféle katonai iskola, konzervatorium, építő- és ipariskola és valami 60 népiskola; a népnevelés azonban még most is meglehetősen elhanyagolt. Tudományos intézetek még a bakterologiai botanikus meteorologiai és geológiai intézet. Gazdag B. jótékony intézetekben is; van 7 kórháza (Coltza, Philantropie, Brancovan, Mavrogen stb.), 8 szegényháza, 2 árvaháza (amelyek közt a legjelentékenyebb az Asilul Helena). Az ipar és kereskedelem csak ujabb időben fejlődött; az ipar főképen a nyugat-európai iparcikkek elárusításával foglalkozik. A várost több lóvonatu vasut szeli át. A közigazgatás élén a városi tanács (egy orsbescu, polgármester, 3 helyettes és 17 tanácstag) áll; a város 5 fő és 93 alkerületre oszlik, nagyobb része gázzal egyes helyek pedig elektromos fénnyel vannak megvilágítva. A város környékének látogatottabb helyei: a Baneasai-erdő és a Herestreui kertek; valamivel tovább pedig a festői Panteleimon. B. városa környékén a Brialmont belga tábornok terve szerint készült erősített tábor által meg van védve ellenséges támadással szemben.
A hagyomány szerint B.-t Bucur pásztor alapította. A krónikák a XIV. sz.-ban tesznek róla először említést. A XIV. század vége felé Mircea vajda az oláh fejedelmek téli rezidenciájává tette és itt építette lakóhelyéül a mai Curtea vecket. 1698. Brancovan Tergovisteból véglegesen ide tette át a fejedelem lakását. 1716. a szerbek kirabolták. 1771. okt.30. falai alatt az Essen vezérelte oroszok a törököket legyőzték, amiért ezek kénytelenek voltak Moldvából és Oláhországból kivonulni, amely országokat csak az 1774-iki békében szerezték vissza. 1789 nov. 10. II. József császár hadai foglalták el és csak az 1791 aug. 4-iki békében adták vissza. A sok viszontagság következtében most a város nagyon aláhanyatlott és midőn 1807. az oroszok ujra megszállották, csaknem puszta volt. 1812 máj. 28. itt kötötték az oroszok és törökök a B.-i békét, amely szerint az előbbiek megkapták Beszerábiát és Moldva egyharmadát, mintegy 45,000 km2 területet. 1828. az oroszok ujra megszállották B.-et; a drinápolyi 1829 békében pedig átadták az oláhországi hoszpodárnak. Ez időtől kezdődik B. hirtelen emelkedése. 1861. fejedelmi 1881. pedig királyi székvárossá lett. V. ö. Licherdopol, B. 1889.
A hitelezők jogaik valódi, vagy szinlelt fizetési képtelenség, v. ezzel összefüggő cselekmények által való megsértése ellen büntetőjogi védelmet méltán igényelhetnek. Az elvnek kétségtelensége dacára a B. büntetőjogi forgalmi meghatározása még csak folyamatban van, s végleges eredményekre sem a tudomány, sem a törvényhozások még nem jutottak. Általános érdeke különösen három kérdésnek van: 1. vajjon a bukás büntetendősége csak a kereskedőkre szorítandó-e vagy sem? A megszorítást, melyet még a német büntetőtörvénykönyv is elfogadott s csak az 1877. évi csődtörvény mellőzött, azzal szokás indokolni, hogy a hitelnek büntetőjogi védelme csak ott igazolt, ahol hitelügyleteknek megkötését a hitelt igénylő vagyoni viszonyainak s személyi megbizhatóságának körülményes vizsgálata meg nem előzheti; ez is csak a kereskedelmi forgalomban fordulhat elő, ahol azért a hitellel való visszaélés nemcsak a hitelezők jogainak, hanem a hitelbiztonságon nyugvó kereskedelmi forgalom biztonságának megsértését is képezi. Az ujabb irány e megszorítást helyesen mellőzi. 2. vajjon csak az ugynevezett csalárd bukás, azaz a hitelezők megkárosítására irányzott szándékkal előidézett fizetésképtelenség s azzal összefüggő cselekmények büntetendő-e, vagy pedig csak a gondatlanságra visszavezethető, ugynevezett vétkes bukás, 3. vajjon a bukás csak formális csőd esetében büntetendőe, v. ellenkezlőleg a tényleges fizetésképtelenség, a fizetésmegszüntetés, az ugynevezett materiális csőd a büntetendőséghez elegendő.
A magyar büntetőtörvénykönyv a két első kérdésben a hitel igényeit jobban biztosító nézethez csatlakozott, a bukás, és pedig ugy a csalárd mint a vétkes B. büntetendőségét nem szorítja pusztán a kereskedőkre, alanya tehát akárki lehet, - ellentétben az 1840. XXII. törvénycikkel, mely, de csakis a vétkes bukást, kizárólag a kereskedőkre szorította. A harmadik kérdésben azonban, miután a formalisztikus felfogásnak hódolva, a büntetendő B.-t a formális csődnyitástól teszi függővé a hitel igényeit kellően kielégíteni nem sikerült s a büntető védelemnek ebből eredő hiányosságát a büntetőtörvénykönyvnek sem 387., sem 386. §-ai kellően nem pótolhatták. Csalárd B.-t a hitelezők megkárosítására irányzott következő cselekmények állapítanak meg: 1. vagyoni értékeknek a hitelezők elől való elvonása, elrejtés, félretétel, elajándékozás, értéken aluli elidegenítés, követelésnek elengedése v. eltitkolása, v. valótlan követelésnek kifizetése által; 2. valótlan követelésnek elismerése; 3. egyes hitelezőknek kielégítése vagy kedvezményben részesítése; 4. kereskedelmi könyvek vezetésének elmulasztása, v. a vezetett könyvnek megsemmisítése, elrejtése, megváltoztatása. Az utolsó pont szerinti bukásnak alanya természetesen mindig csak kereskedő lehet.
Az itt elsorolt cselekményeket a büntetőtörvénykönyv 387. §-a csődön kivüli fizetésképtelenség esetében is mint csalást bünteti, azonban csak akkor, ha a csőd az adós ellen akár azért, mert csak egy hitelezője van, akár azért, mert vagyona a csőd költségeinek fedezésére elégtelen, továbbá - s éppen ez az, ami miatt a hitel igényei cselekményt már fizetésképtelenségbe jutott adós követi el, amiért megtorlás nélkül marad az az eset, midőn éppen a cselekmény által teszi az adós magát fizetésképtelenné. A hitelezők védelmének ebben rejlő hiányosságát hivatva volna pótolni a büntetőtörvénykönyv 386. §-a, mely azonban a gyakorlatban szinte nem egészen kielégítőnek bizonyult azért, mert a hitelezők megkárosítása céljából elkövetett vagyonátruházás, elrejtés stb. e § szerint ismét csak akkor büntetendő, ha az a bár nem fizetésképtelen adós részéről a bekövetkező hatósági végrehajtás előtt történt, mely kifejezés értelme iránt a gyakorlat ingadozó ugyan, de annyi bizonyosnak látszik, hogy a követelésnek beperesítése v. legalább lejárta előtt eszközlött csalárd vagyonátruházás 4 § alapján alig büntethető s igy éppen a legveszedelmesebb kijátszások büntethető s igy éppen a legveszedelmesebb kijátszások büntetlenséget remélhetnek. A forgalom igényei feltétlenül megkövetelik, hogy a hitelezők az adósnak minden oly cselekménye ellen, mely által magát szándékosan fizetésképtelenné teszi, tehát minden u. n. «alienatio in fraudem creditorum facto» ellen büntetőjogi védelemben részesüljenek. Nem lehet azonban tagadni, hogy a formulázás nagy óvatosságot igényel, nehogy az adós indokolatlan zaklatásoknak legyen kitéve.
Vétkes B.-ként a büntetőtörvénykönyv bünteti a vagyonbukottakat: 1. ha ők fizetésképtelenségük körül gondatlan üzletvezetés, tőzsdejáték v. rendes üzletkörökhöz nem tartozó merész üzletek okozták fizetésképtelenségüket; 2. ha fizetésképetelenségüknek felismerése után új adósságokat csináltak, v. a csődkérvény beadásának elmulasztása által alkalmat szolgáltattak arra, hogy vagyonára egy v. több hitelezőjük zálog vagy megtartási jogot nyerjen; azonfelül a kereskedőt 3. ha a fennebb 4. alatt meghatározott cselekményeknek valamelyikét nem a hitelezők megkárosítása céljából követte el; 4. évenkinti mérlegkészítés elmulasztása esetében.
A csalárd B. v. börtönnel, s ha a kár 2000 frtot meghalad, 5 évig terjedhető fegyházzal, a vétkes B. 2 évig terjedhető fogházzal, mindkettő hivatalvesztéssel, az első a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével is büntetendő. Kereskedelmi társaságok s egyletek elleni csőd esetében a bünösség az üzlet vezetésével megbizott személyeket terheli, kik a B. cselekményét elkövették.
l. Bugdálás.
azaz Büken, Bökény v. Bekény. Árpád-kori magyar személynév és nemzetségnév, mely Vámbéry szerint (Magy. ered. 187.) megfelel a tört.-tat. «büken» azaz lesben álló szónak. A név előfordul ama részben hagyományos személyek sorában, kiknek neveiből a XIII. század folyamán a magyar krónikák Árpád genealogiáját összeszerkesztették. Továbbá Buquennek nevezték a Szt. István korabeli nyitrai főispánt. A XIII. század elején élt Buken ispán, a Huntpázmán nemzetség csekleszi ágából, ki III. Béla Erzsébet nevü unokáját vette nőül. Fia, Csekleszi Buken 1160-90 körül élt. Az Aba nemzetség debrei ágából 1255. egyszerre két B. nevü is ismeretes, az egyik Mokián fia, és az 1286-iki nádor, Mokián apja; a másik nagy-olaszi Opuz fia és Csaba testvére. A XIV. század folyamán egy beéli és egy Sopron vármegyei nemzetség viselte a B. nevet. A B. nemzetség tagjai közül nevezetesebbek az 1212 körül élt Micz bán, Vida fia Miklós a XIII. század derekán és Zachariás 1268 körül.
(igy is Búkephalos, lat. Bucephalus), Nagy Sándornak hires, csak általa megfékezett lova, melynek nevére Indiában a Hydaspés mellett, most Djelimnek nevezett Búkephala városát alapította.