l. Bonaparte.
1. Michelangelo, festő és szobrász, l. Michelangelo.
2. B. Michelangelo, az ifjabbik, unokaöccse az ilyen nevü nagy szobrásznak, olasz iró, szül. Firenzében 1568 nov. 1., megh. u. o. 1646 jan. 11. Tekintélyes és vagyonos polgár volt, aki nagy anyagi áldozatokkal értékes képtárt alapított és tevékeny részt vett a Crusca-akadémia működésében. Irt verseket, néhány szónoklatot, néhány csevegést különöböző tárgyakról, de irodalomtörténeti fontossága csak La Tancia és La Fiera c. szindarabjainak van. Mig az utóbbiban a költő egy vásár százféle alakját és eseményét iparkodott szinpadra hozni és csak érdektelen, szétfolyó szerkezetü művet alkotott; addig a Tancia igazi eleven és kerek népszinmű, olyan, a milyenné a XIX. században a magyar népszinmű fejlődött; még dalok és táncok is vannak benne. B. munkatársa volt a Crusca-szótár első kiadásának is. Művei legujabb kiadása Firenzében, Le Monniernál jelent meg.
3. B. Fülöp, a francia forradalom lelkes hive, szül. Pisában 1761 nov. 11., megh. u. o. 1837 szept. 15. Kezdetben ügyvédnek készült és amellett fáradhatatlanul terjesztette Rousseau eszméit; 1787. ellenzéki lapot indított, mely miatt Toscanából száműzték, mire Korzikába távozott, hol a francia érdekek előmozdításán fáradozott és a L' ami de la liberté Italienne cimü lapnak vetette meg az alapját. 1793. májusban kieszközölte Párisban, hogy a St. Pietro nevü apró sziget a francia köztársasággal egyesíttessék, mely alkalommal ő is a francia polgárjogot kapta. Ezentul állandóan a francia-olasz szövetség megkötésén buzgólkodott. Robespierre bukása után, mint annak meghitt barátja elfogták, de csakhamar szabadon bocsátották. Nemsokára a Pantheon társulatot létesítette az 1793-ki alkotmány visszaállítására, Babeuffel együtt, kinek összeesküvésében (1796.) szintén résztvett. Ennek felfedezése után életfogytiglan száműzték és 1800. Oléron szigetére vitték, de I. Napoleon, mint ártatlan politikai rajongót keleti Franciaország egy kis városában rendőri felügyelet alá helyezte. Később Genfbe, majd Brüsszelbe költözött s itt irta a: Conspiration de Babeuf (Brüsszel 1828) c. könyvét. A juliusi forradalom után Párisba tért vissza, hol mint zenetanító tengette életét. (Vanucci, I martiri della libertá italiana, 1860.)
Boldizsár, olasz tudós, szül. Rómában 1821 máj. 10. Mint fejedelmi család sarjadéka gondos nevelésben részesült, utóbb pedig matematikai és fizikai tanulmányokkal foglalkozva, magának világhirü matematikai könyvtárt gyüjthetett; saját nyomdája is van. Mint tudós főleg a matematika történetének kutatásával tünt ki, különösen Bonatti (Róma 1851), kremónia Gherardo (u. o. 1851) és Leonardo Pisano (u. o. 1854) életrajzaival. Ő adja ki havi füzetekben a Bolletino delle scienze matematiche e fisiche folyóiratot, melyet a Repertorio di scienze etc. 4. évfolyama előzött meg. Érdemeiért 1847 óta a Nuovi Lincei akadémai tagja, melynek utóbb könyvtárnoka is lett.
János. Egyike azoknak az idegen főpapoknak, kikkel Zsigmond király, miután a főpapi kinevezés jogát kezére kerítette, (1403), hazánk székesegyházait elárasztotta. A firenzei előkelő Buondelmonte (de Buondelmontibus) v. Montebonis-családból származott, 1424-31. a kalocsai érsek helytartója, 1431-1447. kalocsai érsek volt. 1432. háboru ütött ki Zsigmond és a firenzeiek közt, s ekkor B.-t a firenzeiekkel való egyetértésről vádolták. Menekült volna hazájába, de utközben Cilley Hermann, Zsigmond apósa elfogta és sokáig fogságban tartotta. Nagy nehezen kiszabadult és érsekségét visszakapta. A magyarok, mint olyat, akit csak Zsigmond önkénye tolt a nyakukra, természetesen nem szerették, s azt a sok kárt, amit a kalocsai egyházmegye az ő idejében szenvedett, neki tulajdonítják. V. ö. Schematismus Cleri Colocensis 1882, 1886.
(v. Bonfiglio) Benedek, olasz festő, 1450-96. Perugiába élt és működött mint e város első nevezetes festője s Perugino és Pinturicchio uttörője. Megemlítendők tőle az 1454. megkezdett freskók a perugiai városházban.
a XVII-XVIII. században nevezetes zenészcsalád. 1. B. János Mária, szül. Modenában 1640., hol II. Ferenc hg. zenekarában játszott, mig templomi karnagy nem lett Bolognában; megh. 1687. nov. 19. 1673. kiadott Musica prattica c. zeneszerzés-tanáért nagy volt a tekintélye. Számos a kamarazeneműve, énekre is. Fiai 2. B. Márk Antal, szül. Modenában, 1679., bécsi, majd római, végül modenai udv. zenész, megh. 1725. Roppant sikert aratott (Velence 1706) Királynak hitt királynő c. csekélyebben Camilla c. operája. 3. B. Ker. János, gordonkás és zeneszerző, szül. Modenában 1672. Atyja, majd Colonna tanította; korán jelentek meg művei. Bécsben I. Lipót zenekarában játszott; 1720. Londonban hivták az olasz operához Händellel, kinek dalművei mellett az övéi helyt állanak. Kedvelték, de szégyennel távozott, miután egy Lotti-féle madrigált elutlajdonított. Párison át Bécsben ment, itt az aacheni béke ünneplésére 1748. dalművet irt; azóta csak azt tudhatni felőle, hogy Velencébe ment. Nagysikerü operái (Polifemo, Berlin 1703) mellett kántátéi, motettje, vonóshangszerekre szonátái maradtak.
Bernát, (Bernardo delle Girandole), olasz építőmester és festő, szül. Firenzében 1536., megh. 1608 junius 6. Főképen erődöket, hidakat és hadi gépeket készített, de épített villákat, műkutakat és palotákat is. Ő tőle való a többi közt 1570-ből a firencezi Sta. Trinita façadeja, a pisai nagyhercegi palota s a sienai Palazzo Reale. B. a barok-stilus egyik legerősebb uttörője volt Olaszországban. Mint festő miniature-képeket szeretett készíteni.
v. Bonvicino Sándor (barna bőrszínéért il Moretto), olasz festő, szül. Bresciában 1498., megh. u. o. 1555. A velencei iskola irányát követve monumentáliságra törekedett. Nagy oltárképein nagyszerü nyugodtságot és szingazdagságot produkált. Művei közül felemlítendők: A bethlehemi gyermek-gyilkolás; Szt. Margit; Madonna Szt. Miklóssal; A szent szűz megkoronázása; Mária mennybemenetele. A bécsi udv. muzeumban is látható egy remekműve: Szt. Jusztina.
(gör.-lat.) a. m. a szemtekének érhártya-gyuladás okozta kitágulása, megnagyobbodása; e baj világrahozott is lehet.
az izeltlábu rovarok osztályába, a födelesszárnyuak (Coleoptera) rendjébe, az öttaguak (Pentamera) csoportjába tartozó bogárcsalád. L. Diszbogarak.