Miksa, német jogász, szül. Büdingenben 1825 márc. 7. 1879 óta a lipcsei Reichsgericht tanácsosa. Munkái: Zur Lehre von der Theilnahme an dem Verbrechen u. der Begünstigung (Giessen 1860); Über Kausalität und deren Verantwortung (Lipcse 1873); Einheit u. Mehrheit d. Verbrechen (Stuttg. 1879); Die Kausalität u. ihre strafrechtlichen Beziehungen (Stuttg. 1885).
Pál, könyvkereskedő, szül. Balassa-Gyarmaton 1790 jan. 19., megh. Kolozsvárt 1860 okt. 12. A papi pályára készült, s tanulmányait az esztergomi gimnáziumban és papnevelő intézetben végezte, de csakhamar letette a papi öltönyt és Budán 1811. könyvkereskedést nyitott; ezt 1819. nejére hagyva, Kolozsvárra költözött s ott antiquar-könyvkereskedést nyitott. A függetlenségi harc után őt is várfogságra itélték, egy évvel később azonban kiszabadult s egész haláláig folytatta az üzletet. Irodalmilag is működött s a Sas 1831. évfolyamában megjelent különféle könyvészeti cikkein kivül magyarra fordította (névtelenül) Salzmann Rák-könyvecskéjét (Kolozsvár 1832).
a spanyol Filippi-szigetek egyike 50000 ha. területtel, 2000-2200 lak.
János, francia skolasztikus, Occam tanítványa és mint ez nominálista, szül. Béthuneben a XIV. század elején. Meghalt 1358 után. 1850. a párisi egyetemen a bölcsészet és teologia tanára lett. B. inkább a logika és metafizika, mint a teologia problémáival foglalkozott. Művei közül becsesek az Aristotelés logikájához irt kommentár; Summa de dialectica (Páris 1487); Compendium logicae (Velence 1489); Quaestiones in X libros ethicos Aristotelis (Páris 1489 és Oxford 1637). «Buridan szamara» alatt azon, B.-nál régebbi példát értik, mely szerint egy szamár, két tökéletesen egyforma szénacsomag közé állítva, okvetlenül éhen halna, mert nem tudná magát elhatározni, hogy melyikhez nyuljon. Ebből az következik, hogy a «szabad választás» (aequilibrium arbitrii) lehetetlen, hanem, hogy az akaratnak, hogy egyáltalában elhatározásra juthasson, egy a többi okoknál erősebb indító okra van szüksége.
(franc., ejtsd: büren), a rézmetszőktől használt acél véső.
l. Chizerots.
János, ág. ev. lelkész, szül. Liptó-Szent-Andráson, megh. Korponán 1688 dec. 7. 1657. Jenában, 1659. Wittenbergában tanult, honnan visszatérve Urvölgyön lett tanító. 1666. Korponára ment a német egyház lelkészének. 1672 után ő is az üldözött és Pozsonyba idézett prot. lelkészek sorsában osztozott, mig végre hosszas szenvedés és bujdosás után visszatért Korponára. Munkái: Dissertatio de perioecis (Wittenberga 1659); Motiven oder Ursachen den exulanten evang. Predigern Gutes zu thun (Han. 1680); Micae historicaechronologicae evang.-pannonicae ab anno 1673 ad 1688. (Kiadta Lichner Pál, Pozsony 1864.) Kéziratban is maradt egy egyháztörténeti tárgyu műve.
orosz származásu szó, másként gyom vagy gaz, oly növényfajok, melyek a kulturnövények között föllépve, ezeket kiszorítják v. fejlődésökben akadályozzák.
oly káposztafaj, melynek feje szétterpedt és levelei terebélyesek.
vagy buraet, dél-szibériai mongol fajtabeli és orosz fenhatóság alatt Irkutszk kormányzóságban élő nép, amelyet az oroszok röviden «bráckije» néven neveznek. Jóllehet Oroszországnak az alattvalói, mégis saját választott fejedelmek («taidsi ») alatt élnek, akiket utolag az orosz kormány méltóságukban megerősít. 1644. Hódították meg őket a kozákok. Testi sajátságaikra nézve igen hasonlítanak a kalmükökhöz s mint ezek ők is széles kiálló pofájuak, alacsony homlokuak, kajla szemrésüek, belapult kicsiny orruak, széles koponyájuak (brachikefalok), kurta lábszáruak. Sem a férfiak, sem a nők nem szépek, miért is az oroszok nem szivesen keverődnek velük össze. A B. részint buddhisták (lámáisták), részint mohammedánok s keresztények, de emellett mindnyájan sámánisták (l. o.). Állati bőrrel vagy nemezzel bevont sátrakban (jurta, jurte) laknak, főfoglalkozásukra nézve vadászok, halászok (a Bajkál-tó környékén) és állattenyésztők. Az utóbbi időben kissé földműveléssel is foglalkoznak. A B. nép összes száma mintegy 300 ezer lélek.