Burnouf

(ejtsd: bürnuf), 1. Emil Lajos, francia filologus, unokája B. János Lajosnak, szül. Volognesban (Manche) 1821 aug 25., először tanár Nancyban, majd 1875-ig az École française direktora Athénben. Munkái; Méthode pour étudier la langue sanscrite (Leupol-lal, Par. 1859, 3 kiad.); Dictionnaire classique sanscrit-français (1863-65); Histoire de la littérature grecque (1869, 2 köt.); Mémoires sur l'antiquité (1879); Le catholicisme contemporain (1879); La science des religions (4: kiad. 1885) stb.

2. B. János Lajos, francia filologus szül. Urvilleben 1775 szept. 14., meghalt Párisban 1844 máj. 8.; mint az ottani College de France tanára. Munkái: Méthode pour étudier la langue grecque (1814; uj kiad. 1882); Méthode pour étudier la langue latine és Premiers princips de la grammaire latine, stb.

3. B. Jenő, a legjelesebb francia nyelvészek egyike, ki nem egy irányban korszakalkotó munkásságot fejtett ki. Szül. 1801 aug. 12., meghalt 1852 máj. 28. 1832. a College de France szánszkrit tanszékére hítták meg tanárnak. Haláláig ebben az állásban maradt. Ő volt az első, ki a Buddha vallásnak szent nyelvével, a pálival tudományosan foglalkozott Lassen-nel együtt kiadott Essai sur le Pali címü művében. Több nagy, szánszkrit nyelvismeretéről tanuskodó dolgozatot írt a Journal asiatique és a Journal des Savantsba. Halhatatlan az érdeme a zend nyelvészet művelése terén. Hű kőnyomatban kiadta a Zoroasternek tulajdonított zend szövegek egyikét a Vendidad Sadé, l' un des livres de Zoroaster-t (Páris 1830) és a párszi szent iratok magyarázatának alapját megvetette a Commentaire sur le Yaçna címü művében (Páris 1836). A Collection orientale számára lefordította a Bhagavata-Puránát, s ezenkivül megirta az indiai buddhizmus történetét (Páris 1844). B. óta lehet csak szó a buddhizmus tudományos méltatásáról.

Burns

(ejtsd: börnsz) Róbert, hirneves skót lírikus költő, szül. Ayr közelében 1759 jan. 25., megh. Dumfriesben 1796 jul. 21. Szegény bérlő fia volt, aki mezei munkára fogta, de azért aránylag jó nevelést adott neki. Addison, Shakespeare, Pope és különösen Ramsai Allan, valamint a hazájabeli mondák és dalok olvasgatása korán felébresztették benne a költői hajlamot. Az eke mellett népies dalokat költött s dalai révén csakhamar ismeretessé vált a nép előtt. Később rossz társaságba került s rossz híre kerekedett. 1781. el is hagyta Skóciát s Jamaikába szerződvén mint ültetvényes felügyelő, hogy az uti költséget előteremtse, 1786. Kilmarnockban egy kötet verset adott ki, mely rendkivül nagy tetszést aratott. Mikor éppen hajóra akart szállni, meghívást kapott Edinburghbe, ahol egy évnél tovább maradt, megismerkedett Scott Walterrel, pártfogókra talált és mindenféle kitüntetésekben részesült. Azután haza ment, feleségül vette régi szeretőjét, Armour Janet s 1788. akcizhivatalnok lett, s pártfogói segítségével egy kis bérletet szerzett Ellislandban, Dumfries mellett. De uj hivatala és rendszertelen életmódja folytán nem foglalkozhatott bérletével ugy, amint kellett volna s azt végre is abbanhagyta. 1791 végén Dumfriesben egy kis házikóban huzta meg magát s családját adóhivatalnoki kis fizetéséből és politikai lapokba irt radikális cikkeinek honoráriumából tartogatta. E közben ivásnak adta magát, gyöngélkedett és búskomorságba esett. Halála után családja felsegélése céljából barátja Currie adta ki műveit összegyüjtve és életrajzzal ellátva (4 köt., Liverpool 1880). Attól kezdve számtalan kiadásban jelentek meg B. munkái (1858. állítólag. már a 115. kiadás került ki sajtó alól).:A dumfriesi temetőben 1859. emléket, a londoni Victoria Embankmentben életnagyságu, ülő helyzetü bronz-szobrot állítottak neki. Életrajzai közül felemlítendők: Lockhart: Life of R. B. (Edinb; 1828); Chambers: Life and works of B. (4 köt u. o. 1857). Magyarra többen fordítottak B. dalaiból (a legsikerültebben Szász Károly) 1891. pedig a Kisfaludy-Társaság adta ki B. összes dalait Lévay József fordításában. A műveiben előforduló tájszók magyarázatát megírta Bizonfy Ferenc Angol-magyar szótárának I. kötetében (Budapest 1886).

Burnside

(ejtsd: börnszájd) Ambrus Everett, É.-amerikai tábornok, született 1824 máj. 23. megh. 1881 szept. 13. Libertyben (Indiána államban). A westpointi katonai akadémia végeztével tüzértiszt lett 1847. Hat évvel később kilépett a hadseregből s előbb fegyvergyáros lett Bristolban (Rhode-Island) utóbb meg vasuti hivatalnok Illinois államban. A polgárháboru ismét katonává tette. A bull-runi csata után dandárparancsnok lett s Mac Clellan alatt résztvett a potomac-i hadsereg ujjászervezésében. Sikerrel harcolt É.- Karolinában, utóbb pedig lényeges része volt Lee tábornoknak Marylandból való kiüzetésében Antietam mellett (1862 szept. 17.) a balszárnyat vezérelte, mely a főrohamnak volt kitéve. Novemberben átvette mint Mac Clellan utóda az Unió hadseregének fővezérletét, de e fontos álláson nem vált be, amiért 1863. Grant foglalta el helyét, kinek vezérlete alatt bevette Knoxville-t s kitüntetéssel harcolt Virginiában. A béke helyreállítása után Rhode-Island kormányzója volt 1866-9-ig V. ö. Poor: Life and public services of B. (Providence 1882).

Burntisland

(ejtsd: börntajland), kikötő város és tengeri fürdő Fife skót grófságban, a Firth of Forth É.- i partján, 4000 lak. nagy szénkivitellel.

Burnusz

a beduinok fehér gyapot-köpenyege, mely rendesen csuklyával is el van látva. Volt idő mikor Európában is viselték.

Buró

Régi magyar személynév, mely valószinüleg a kun-török «buruv», « buruk » (a. m. forgató, csavaró) igenévnek felel meg.

Buro

l. Buru.

Burok

vmely tárgyat körülzáró burkolat; B.-levél, a szivarbél beburkolására szolgáló szebb dohánylevelek.

Buróka

(növ.) l. Boróka

Burokban születés

az, midőn a magzat részben azon hártyákba takarva jön a világra, melyek az ébrényt körülveszik. Ez azért veszélyes, mert az ujdonszült állat megfulad, ha a hártyákat nem távolítják el a fejről. A B. ritka, s főleg az embernél és a kisebb állatoknál p. a sertésnél fordul elő. Az embernél a B. tréfás értelemben azt jelenti, hogy sok szerencséje van, valószinüen azért mert az magában is nagy szerencse, ha valaki burokban születik és meg nem fulad.


Kezdőlap

˙