a favázas falak tömörségének és melegségének fokozására, azokat kivül v. belül burkoló téglafal.
(németül Hüsing, ol. lezzino ang. houssing); vékony, három kátrányozott fonálból készített zsineg, mely hajókon bizonyos kötelek, mint p. a csarnakok, tarcsok stb. beburkolására szolgál. Ez által e kötelek tartósabbakká lesznek. A beburkolás egy fából készült megfelelően megfaragott szerszámmal a burkolófával történik, de előbb a beburkolandó kötelet jól bekátrányozzák és burokronggyal begöngyölik.
(németül Schmarting, ol. imboio ang. parcelling), régi vitorlavászon, mellyel a kötelek helyenkint beburkoltatnak hogy a kölcsönös dörzsölés által kárt ne szenvedjenek.
l. Burlos.
1. Ágost, német sebész és szemész, szül. Elbingben 1809. megh. 1874. 1835. lett doktor, 1836. Sachs asszisztense Königsbergában, 1846. magán sebészi kórházat alapított melybe nagy sebészi és szemészi hire számos külföldi beteget hozott. 1839. egyetemi dócens, majd néhány évvel utána a sebészet tanárává lett. 1859. lemondott tanári állásáról és tovább vezette magánintézetét. Résztvett az 1866-iki, valamint az 1870. háboruban mint tanácskozó vezérkari orvos. Munkái közül kiemelendő: Physiologie und Physik des menschlichen Auges (1842); Resultate d. Beobachtung an 137 Schieloperationen (1844).
2. B Julia, német irónő szül. Kydullenben keleti Poroszországban 1806 febr. 24. meghalt Brombergben (hol 1803 óta Pfannenschmidt építész neje volt) 1868 febr. 19-én. Igen szaporán és igen sok regényt irt; ilyenek: Frauenlos (Königsberga 1850); Aus dem Leben eines Glücklichen (u. o. 1852) stb. Kisebb szabásu munkái jobban sikerültek; ilyenek a többek közt: Novellen (Lipcse 1853); Die Kinder d. Hauses (Bécs 1863).
város és kikötő Castellon spanyol tartományban, a Seco torkolatánál, (1887) 10 237 lak., igen jelentékeny déli gyümölcs, főképen narancs kivitellel.
(ejtsd: börrilvill) város Rhode IsIand észak-amerikai államban a Branch partján, (1890) 5492 lak., jelentékeny gyapjuszövőkkel.
(ejtsd: börrit) Elihu, az örök béke apostola, szül. New-Britainban (Connecticut) 1811 dec. 8., megh. u. o. 1879 márc. 7. Szegény csizmadiának tizedik gyermeke volt. Fáradhatatlan szorgalommal elsajátítá a klasszikus és kelta nyelveket és jóformán az összes modern nyelveket. Már mint husz éves ifju társakat gyüjtött maga körül, kik előtt a biblián alapuló nézeteit mély vallásossággal s meggyőződéssel fejtegette. Beutazta 1840 óta Amerikát, mindenütt az örök békét hirdetvén s a háborut kárhoztatván. Angliába 1846-ban ment. Ott irta a Sparks from the anvil (Az üllőtől visszapattanó szikrák) címü kis röpiratot s tévékeny részt vett az általa létesített brüsszeli, párisi, frankfurti (1850) és londoni u. n. béke-kongresszusokban. Olive leaves (Olajfalevelek) c. műve millió és millió példányban terjedt el az egész föld kerekségén. Visszatérve tapasztalatait a Thoughts and notes at home and abroad (New-York 1854) c. művében irta meg. Angolországi és skóciai utazásairól a Walks from the Land's End to John O'Groat's (London 1864 uj kiad. 1867) c. munkában számol be. Egyéb művei: Sanskrit handbook for the fireside (Lond. 1876); Chips from many blocks (1878).; önéletirását a Ten minutes talk on all sorts of topics (1874) c. műve tartalmazza. V. ö. Northend, Elihu B. (New-York 1880). Beszédei (Lectures and speeches) 1869. jelentek meg.
a görög byrsa szóból származó középkori latin szó tulajdonképeni jelentménye irha, bőr átvitt értelemben pénzes zacskó, tarsoly. Utóbb e szóból származott a börze. A kat. egyházban bursának neveztetik a szelence, melyben az Ur teste őriztetik. A középkorban az egyetemekkel kapcsolatban keletkezett házak, melyekben az ifjuság lakást és ellátást nyert, szintén bursának neveztettek. Innét származott a német Bursch szó, melyet a XVII. században a vándorló kézműves legények magukévá tettek. Bursarius, valamely közös jószág felügyelője, pénztáros.
Guett. (növ.), l. Pásztortáska.