János Károly Eduárd, német nyelvész, született Magdeburgban 1805 febr. 14., megh. Berlinben 1880 ápr. 21. Ő fejezte be a berlini akadémia megbizásából Humboldt V. a jávaszigeti kari nyelvről megkezdett munkáját és adta ki Humboldt S. Kosmos címü nagy művének 5-ik kötetét jeles tárgymutatóval. Egyéb munkái: Aperçu de la langue des Iles Marquises et de la langue taďtienne (Berlin 1843); Die aztekischen Ortsnamen (u. o. 1853); Die Spuren d. aztekischen Sprache im nördlichen Mexiko u. höhern amerik. Norden (u. o. 1859); Der athapaskische Sprachstamm (u. o. 1856); Das Apache und der athapaskische Sprachstamm (u. o. 1860-63); Grammatik der sonorischen Sprachen (ugyanott 1864-69), stb.
község Smichow ker. kapitányságban, Csehországban, 16 km.-nyire Prágától (1890) 3267 lak., császári sörfőzővel (20000 hl.) és jelentékeny kőszénbányákkal.
Ármin német jezsuita szül. Vesztfáliában Nottelenben 1600., megh. Münsterben 1668 jan. 13. 1619. Számos tanintézetben tanította a bölcseletet s teologiát, különösen az erkölcstant, igy Kölnben Hildesheimben és Münsterben. Főműve: Medulla theologiae moralis facili ac perspicua methodo resolvens casus conscientiae, ex variis probatisque auctoribus concinnata 1645. Münsterben Raesfeld adta ki először, azóta több mint 50-szer jelent meg a legkülönbözőbb helyeken, Antwerpenben, Frankfurtban, Kölnben, Lissabonban, Pádovában, Rómában, Velencében, Nagyszombatban stb. E könyvre hivatkoznak azok kik azt állítják, hogy a jezsuiták a királygyilkosságot megengedettnek mondják. A kérdéses hely igy hangzik: «saját életét, testének épségét bárki - tehát még fiu, szerzetes és alattvaló is - jogosan megvédelmezheti, ha máskép nem lehet, még a támadó megölésével is, tekintet nélkül arra hogy a támadó szülő, apát, v. fejedelem: kivételt, képez az az eset, ha az ölés következményei felette nagyok volnának, p. háboru stb.».
(a görögök Pyxusa a rómaiak Buxentiusa) folyócska Cosenza olasz tartományban; a Monte Cocuzzon ered és a Tarantoi-öbölbe torkoló Cartiba szakad. Alarikot a nyugati gótok királyát hívei e folyam medrébe temették.
R., l. Boissier.
község Verőce horvátországi megye verőcei j.- ban, (1891) horvát, szerb és magyar lak.
(Buzau) kerület (4900 km2 területtel,195 834 lak.) székhelye Romániában, az ugyanily nevü, a Szeretbe torkoló folyó mellett, 16000 lak. püspöki székhely nagy püspöki székesegyházzal; papnevelővel, gabonavásárokkal.
(ejtsd: busel), Angolországban és az É.-amerikai államokban leginkább száraz árura kűlönösen gabnára használt ürmérték. Az angol törvényes v. imperial-B. = 4 peck = 8 gallon = 36348 l. az É.-Amerikában használt régi, u. n. winchesteri B. = 35237 l. Nagykereskedésben a B.-t 36 literrel számítják. Suly szerint átlag 1 B. buza 62, rozs 54,5 árpa 48, zab 39, borsó 66, bab 65 lóhere-mag 70, repcemag 50 angol fonttal számíttatik.
(szlávul: Bišavo), kis dalmát sziget Lissától DNy-ra, 5 km. hosszu és felényi széles; 130 lak. akik halászaton kivül szöllő- és gyümölcstermesztéssel foglalkoznak. Ujabban lett hiressé Ransonnet nevü barlangjáról, amely a caprii kék grottához hasonló látványt nyujt. Csak a tenger felől lehet belejutni; bejárata: 2,5 m. széles és 1,5 m. magas; a barlang 31 m. hosszu, 15-17 m. széles.
(Bender-Busir, Germszire a. m. forró föld), Persia kikötő városa, a Persa-öböl partján, homokos félszigeten, piszkos, szűk utcákkal, valami 12 egyszerü mecsettel, 13-14 000 lak. és rossz, sekélyvizü kikötővel; mélyebb járatu hajók 4-6 km.- nyire kénytelenek kikötni; főkormányzó székhelye. Szabsz-Abad külvárosában van az angol fő- és a hollandi konzul palotája. Kikötőjének forgalma: (1889) a bevítel 793595 font sterling (főként porcellán üveg fémáruk), a kivitel 550538 font (gyapot gyapju lovak).